Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-18 / 8120. szám
(Folytatás az 9. oldalról.) delem drasztikusan, több mint 50 százalékkal csökkent, melynek következtében a vállalatok számára nélkülözhetetlenné vált, hogy termelő kapacitásaikat a szabaddevizával fizető viszonylatokba csoportosítsák át. Ez a folyamat a múlt évben tovább folytatódott és ugrásszerűen felerősödött. Eredményeként a 24 OECD-ország egyre nagyobb súlyt nyer külkereskedelmi forgalmunkban. Japánnak, az egyik legtőkeerősebb, s az egyik legnagyobb és legkorszerűbb ipari potenciállal rendelkező országnak e reorientációs folyamatban igen nagy jelentőséget tulajdonítunk. Nagyrészt a földrajzi távolság az oka, hogy a fejlett ipari országokkal lebonyolított forgalmunkban Japán a múlt évben a magyar termékek exportjában csak a 10—11. helyet foglalta el 2,16 százalékos részesedéssel, míg importunkban a fejlett ipari országok sorában a 7—8. helyen állt, 3,93 százalékos arányával. Kivitelünk tavaly megtorpant, illetve 11 százalékkal viszszaesett. Ez rámutat arra, hogy exportunk a jövőben csak akkor növelhető, ha sikerül korszerűsíteni a kivitel áruszerkezetét. Jelenleg ugyanis a világpiaci konjunktúra változásaira érzékeny termékek a meghatározók: az alumíniumipari és vaskohászati, vegyipari és gyógyszeripari alapanyagok és félkésztermékek. A japán termékek behozatala — amely mindig meghaladta a magyar export értékét — 1990-ben meglódult, s értéke (amely 1985-ben 146 millió USA-dollár volt), tavaly 196,6 millió dollárt ért el. Tovább nőtt a híradástechnikai készülékek, valamint az elektromos és elektronikai ipari termékek, alkatrészek importja, s részesedésük a hazánkba irányuló japán szállításokban megközelítette a 40 százalékot. Számottevő volt az új személygépkocsik beszerzésének növekedése is. A múlt évben jelentősen emelkedett a japán cégekkel kereskedő magyar vállalatok száma is, ennek eredményeként szerény mértékben javult exportunk árupalettája. Elgondolkodtató viszont, hogy Japánból importáló vállalataink számának megduplázódása sok esetben az azonos termékek vásárlásainak szétaprózódásával járt együtt. Az országaink kflzítil nagy földrajzi távolság érthetően határt szab kereskedelmi kapcsolataink bővftásánsk. Melyek a tapasztalatok a gazdasági kapcsolatok egyéb területein? > Nyilvánvaló, hogy a magyar — japán gazdasági kapcsolatok egyre hangsúlyosabb részévé válik a működőtőke-bcfeklclés. Ezen a téren japán partnereinkkel elért eddigi eredményeink meglehetősen szerények. Jelenleg mindössze 11 nagyobb jelentőségű japán érdekeltségű magyar vállalat működik, s a múlt év végén a magyar—japán vegyes vállalatok 50 millió dolláros alaptőkéjéből a japán cégek 10 millióval részesedtek a Suzukj-bcfektetés nélkül. Látnunk kell, hogy a japán befektetők megfontoltak, óvatosak, s különösen a közép- és kelet-európai térséggel kapcsolatos beruházási döntéseik meghozatala igen nehézkes. Ezért is tartom nagy jelentőségűnek a döntést, amelynek eredményeként 1992 őszén megkezdődik a Suzuki személygépkocsik gyártása hazánkban. Gondolja, hogy az addig magalakult magyar—japán vágyás vállalatok mükődásának tapasztalatai siegendők leeznek-a további japán befektetők hazánkba csábításához? >• Az bizonyos, hogy a már működő, illetve a most beinduló magyar-japán vállalatok tevékenysége iránt igen élénk az érdeklődés a Felkelő Nap országában. Nyilvánvaló persze, hogy nagyobb beruházási kedvet elsősorban hazánk gazdasági helyzetének, kilátásainak javulása eredményezhet. Több japán partnerünk komoly bizonytalansági tényezőként említi hazánk magas adósságállományát, az inflációt, a tulajdonviszonyok még rendezetlen kérdéseit, a dekonjurűcturális jelenségeket, s a Szovjetunió belső gazdasági gondjaiból, illetve egyes szomszédos országokban mutatkozó feszültségekből adódó problémákat. Azt is látnunk kell azonban, hogy a japán üzleti körök kedvezően értékelik a piacgazdaság kiépítésében, a működőtőke-beáramlás jogi-, szervezeti feltételrendszerének kialakításában, a piacváltásban, a fizetőképesség megőrzésében eddig elért eredményeinket. Az sem kerüli el figyelmüket, hogy a közép- és kelet-európai kisországok sorában hazánk az egyetlen, amelynek 1991 első féléve során sikerült — méghozzá jelentős mértékben, 11 százalékkal — növelnie Japánba irányuló exportját, s úgy ítélik meg, hogy exportpotenciálunk — az OECD-országok korábbiakhoz hasonló hitelezési tevékenységével párosulva és azt feltételezve — lehetővé teszi adósságszolgálatunk teljesítését, piaci pozícióink folyamatos erősítését. Van-» agyáb aarköz la a |apén üzleti kórók hazánk Iránti árdaklődáeának aarkantására? >- Nem ritkán tapasztaljuk meg ma is, hogy a japán vállalatok, gazdasági szervezetek egységes, homogén, azonos jellegű és súlyú gazdasági problémák színterének látják Kelet- és Közép-Európát. Ez a korábbi időszakokat idéző „blokkszemlélet” a regionális szemlelet gyakran összemossa a térség egyes országai közölt meglévő különbségeket. Fontos feladatunk tehát a hazánk gazdaságáról, a külföldi működötöké magyarországi elhelyezési lehetőségeiről, feltételrendszeréről való rendszeres és minél szélesebb körű tájékoztatás. Ezt szolgálja egyrészt a hozzánk érkező japán üzletemberek tájékoztatása, melynek fóruma többek között a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumában a múlt évben létrehozott Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Ügynökség, valamint a tárca Invcstccntcr és Trade Inform nevű szervezete. Szükséges megemlíteni emellett, hogy az NGKM a tokiói kereskedelmi kirendeltség aktív közreműködésével beruházásösztönző kampányt szervezett 1991-ben a japán üzleti körök számára. Ennek keretében ez év márciusában és júniusában vezető gazdasági szakértőink részvételével Tokióban, Osakábnn, Nagoyában és Kobéban szerveztünk előadássorozatot és októberben a most húsz éves Magyar—Japán Gazdasági Klub bevonásával, kis- és középvállalatok képviselőinek részvételével jelenünk meg a gazdasági szempontból legjelentősebb térség, Kansai egyik legrangosabb nemzetközi gazdasági találkozóján, az osakai G-BOC rendezvényen. Ez a munka nem hoz ugyan azonnali, nagy értékű befektetéseket eredményező japán döntéseket, meggyőződésem azonban, hogy ez a folyamatos, céltudatos tevékenység — gazdasági eredményeinkkel párosulva — hozzá fog járulni a magyar—japán gazdasági kapcsolatok további fejlesztéséhez, a japán cégek szerepűinek növekedéséhez gazdaságunk korszerűsítésében. .
