Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-18 / 8120. szám
Figyelő, 1991. Szeptember 5 INTERJÚ SURÁNYI GYÖRGGYEL TÖBB LÉPÉS ELŐRE Örvendetesen szaporodtak az utóbbi hetekben a tudósítások a Magyarország és Japán különböző pénzügyi csoportjai között születendő hitelmegállapodásokról. A japán pénzpiac és a magyar gazdaság közötti kapcsolatok hátteréről kérdeztük Surányl Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank vezetőjét. Hogyan (télik mag a lapén pénzpiac •zaraplől az átalakuló kalet-aurópal téraég agyat orazágalt, a azan balül Magyarországot? ; >• A választ az előzmények rövid összefoglalásával kell kezdenem. Először is, japán oklalró! az eltelt 1—1,5 évben fontos pénzpiaci változások zajlottak le, amelyek rosszul hatottak a legnagyobb japán pénzintézetekre és befektetőházakra Körül-I belül egy évvel ezelőtt tőzsdei válság rázta meg az ottani bankokat,1 aminek eredményeképpen kiderült, hogy jó néhány japán nagybank nem képes és nem is lesz a közeljövőben képes a BIS (Nemzetközi Fizetések Bankja) bankokra vonatkozó előírásainak teljesítésére. Ahogy az már korábban is ismert volt, jó néhány japán bank alaptőkéjében nagy súlyt képviseltek az ingatlanok és a tulajdonosi jogokat megtestesítő értékpapírok. Az ottani tőzsdei válság következtében ezeknek az ingatla- , noknak és az értékpapíroknak az ára j jelentős mértékben zuhan: és így a I BIS úgynevezett tőkemegfelelési mutatóját nem tudják ezek a bankok teljesíteni. Ugyanakkor a BIS-nek a OECD-n kívüli országok számára folyósított normális finánchiteleit, illetve az azokhoz kapcsolódó kikötéseket megszigorította és ez csökkentette a japán bankok érdeklődését a kelet-európai pénzpiacok iránt Nem olyan légen, Déhány hónappal ezelőtt tőzsdei botránysorozat zajlott le Japánban és ez az eddig elmondot-I tak mellett további tartózkodásra intette a japán pénzpiac szereplőit. J Vagyis összefoglalva, a japán ban- ' kok a korábbi időszakokhoz viszo-I nyitva mindenképpen visszafogottab-I ban kezelik térségünket. * Tudjuk, hogy a bankvilág, természeténél fogva igen konzervatív és ilymódon nagyon tartózkodó. Kissé ironikusan úgy is fogalmazhatok, bogy egy-egy nagybank számára kedvezőbb egy stabil diktatúra, mint egy politikailag képlékeny demokrácia. Az ön által elmondott tényezőknek kóezónhető-e, hogy Magyerorezág korábbi Japán pénzügyi minősítése • legutolsó közlések szerint mindenképpen romlott? >• Nem, a helyzet nem ilyen egyszerű. Magyarország az elmúlt években mindig is kiemelkedő helyet foglalt ei a japán befektetők, hitelezők számára. Nemcsak a térség többi országához képest, hanem abszolút mértékben is. Úgy tudom, hogy Magyarország Japántól kapott különböző kölcsöne! együttvéve lényegesen nagyobbak, mint a térség többi országáé. A kapcsolataink tehát valóban nagyon jók, nem formális értelemben. Ráadásul 1988—1989-ben, amely talán a magyar gazdaság utóbbi egy évtizedének legnehezebb időszaka volt, a japán kormány, a japán pénzügyminisztérium, valamint a bankok egyaránt komoly segítséget nyújtottak Magyarországnak az átmenet nehézségeinek finanszírozásában. Ma már a japán fél megnyugvással konstatálja, hogy ezt a támogatást érdemes volt az ezt követő változások elősegítéséhez nyújtania. Ami a kérdésben szereplő visszaminősítést illeti, az alapvetően nem Magyarország fizetőképességének romlását tükrözi, hanem a térség egészében tapasztalható politikai bizonytalanságot Vannak-« lényagl külónbaégak az angolazáz, az turópal, valamint a Japán pénzügyi bafaktatő magatartáaa között? >• Ha valamiféle „civilizációs” különbség felfedezhető abban a térségben, akkor az éppen a rendkívül megalapozott, óvatos és személyes kapcsolatokon, valamint bizalmon alapuló viszony. A japán üzleti partnerek számára az adatoknál sokkalta fontosabb a tárgyalópartnerek megismerése, a velük való kapcsolat a gazdasági környezet feltárása, de természetesen ez nem zárja ki azt hogy a gazdaság egésze is megbízható legyen. Ezak azaiint az a paradox halyzat lm alö, hogy mlközban a Japán hitelmlnöaftö Intézet vfaazamlnőaítatte Magyarorazágot az adóallatán, aközben a magyar gazdaaág ftzatöképes•ága Jalantőaan Javult? >■ Igen, valóban, de a visszaminősítés a már említett politikai bizonytalanságra és nem Magyarország — egyébként Japán által is komolyan elismert — adósságkezelési politikájára vezethető vissza. Nagyon jó eredményeink voltak már 1990-ben a fizetési mérleg egyensúlyát tekintve, az idén ugyancsak biztatóan alakulnak a folyamatok. Ugyanakkor világos az is, hogy-egy erős kormány és egy’ erős ellenzék mellett ugyan a gazdasági átalakulás felgyorsult, intézményi kerete kiépült, de a kedvező folyamatok még messze vannak a kiteljesedéstől. A gazdaaágtörténétzak agyra gyakrabban amlapatlk a XXI. századot, mint Japán és a détkalat-ázalal fájtán térség évszázadát. Nam tart-a a MNB alnöka agy agyoldalú, akár ázsiai függéstől? >• Magyarországon a külföldi tőke jelenléte dinamikusan növekszik , de abszolút értékében messze esik a kérdésben szereplő veszélyhelyzettől. Úgy gondolom, hogy minél több szereplő jelenik meg a magyar gazdaságban, akár mint tulajdonos, akár mint résztulajdonos, a magyar gazdaság lehetőségei annál jobbak lesznek. Egy tízmilliós lélekszámú, erőteljesen importra utalt ország számára nem a nyitás, hanem az elzárkózás a komoly veszély. Hiú ábránd lenne a függetlenséget elszigeteltséggel azonosítani. Sajnos, míg a Japánnal való pénzügyi kapcsolataink rendkívül jók, addig gazdasági és működőtőke-ügyleteink esetiek. A külkereskedelmi forgalom, valamint a működőtőke-import fejlődése, több mint kívánatos Magyarország és Japán között. Remélem, hogy a következő években ez utóbbi területeken is sikerül jelentősei lépnünk előre és nem hátra. FERBER KATALIN
