Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-03 / 8111. szám
Magyar Hírlap, 1991. augusztus 31. /, Harminc év után először Magyar külügyminiszter Albániában Jeszenszky Géza — előzetes tájékoztatás szerint — ma késő délután Athénból az albán fővárosba, Tiranába utazik. A magyar—albán viszonyt közel három évtizeden át kettősség jellemezte: míg politikai-diplomáciai szinten lényegében be voltak fagyasztva, addig gazdasági, kereskedelmi téren mindvégig folyamatosak, mondhatni normálisak voltak a kapcsolatok. A két ország illetékesei — rendszerint a külkereskedelmi miniszterhelyettesek — ötévenként aláírták a hosszú távú árucsere-forgalmi és fizetési megállapodásokat, évenként pedig az ezek teljesítéséről szóló jegyzőkönyveket. Az áruforgalom volumene kisebb visszaesésektől eltekintve egyenletesen nőtt: 1949 és 1989 közön másfél millió rubelről 40-re. Talán meglepő, de Albániával volt a leginkább zökkenőmentes az áttérés a dollárelszámolásra. Diplomáciai kapcsolatainkban a lehűlés 1961 decemberében, a szovjet—albán szakítás következményeként az akkori magyar nagykövet hazahívásával következett be. A diplomáciai képviseletek fennmaradtak, élükön „ideiglenes ügyvivőkkel". Az 1986-os pártkongresszuson hangzott el először, hogy Albánia „kész a kölcsönösen előnyös államközi kapcsolatok fejlesztésére" a szocialista országokkal. A diplomáciai kapcsolatok helyreállítását végül is Magyarország kezdeményezte. 1988 szeptemberében a Külügyminisztérium bejelentette, hogy a magyar—albán diplomáciai kapcsolattartás szintjének csökkentését kiváltó körülményeket és okokat elévültnek tekinti, s az ezzel összefüggő akkori döntést érvénytelennek nyilvánítja. A teljes körű diplomáciai kapcsolatok helyreállítása óta Albániában is lezajlottak azok a gyökeres bel- és külpolitikai változások, amelyek a többi kelet-európai szocialista országot is a demokrácia útjára terelték. Albánia külügyminisztere. Muhamet Kaplani. a nyár elején járt Budapesten, látogatását most viszonozza Jeszenszky Géza. A magyar külügyminisztert fogadja Ramiz Alia államfő és Ylli Bufi kormányfő is. A magyar—albán külügyminiszteri tárgyalások során várhatóan több dokumentum, közöttük a részleges vízummentességről szóló egyezmény is aláírásra kerül. JNem meggyugtató a jugoszláv válasz MTI ---------------:----------------Pénteken délután a Külügyminisztériumban jegyzéket adtak át a jugoszláv nagykövetség hivatalos képviselőjének — tájékoztatta a Magyar Távirati Irodát Herman János külügyi szóvivő. A Magyar Köztársaság kormánya kifejezésre juttatja, hogy nem tartja teljesen megnyugtatónak a jugoszláv kormány válaszát a szokatlan katonai mozgásokkal kapcsolatos hétfői magyar felvilágosítás-kérésre. Tekintettel arra. hogy a magyar külpolitika változatlan szándéka az együttműködés, a kiegyensúlyozott kapcsolattartás a szomszédos állammal, magyar részről úgy döntöttek, hogy kétoldalú konzultációt javasolnak a jugoszláv kormánynak az ügyben. A konzultációra várhatóan e hét végén kerül sor Bécsben. Antall és Tupurkovski találkozója MTI ----------Antall József miniszterelnök pénteken délelőtt hivatalában fogadta Vasil Tupurkovskit. a jugoszláv állanu lnökség macedón tagját. A találkozón a magyar kormányfő tájékoztatta a vendéget arról, hogy a magy ar diplomácia a szovjetunióbeli puccs legnehezebb óráiban is felhívta a világ tigyelmét a jugoszláviai helyzetle A miniszterelnök megerősítette: a magyar politika az első perctől kezdve a szuverén köztársaságok konfödera« ióját tartaná ideálisnak. Antall Jó/séf hangsúlyozta: a szuverenitás e a nemzetek önrendelkezési joga" nem adható szelektálva a világ népeinek. A magyar kisebbség helyzetéről is szólva a miniszterelnök megerősít», tte. hogy álláspontunk megfogalmazásánál szempontjaikat figyelembe vesszük.
