Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-03 / 8111. szám
Népszabadság, 1991. augusztus 31. r ATHÉNBAN A MAGYAR KÜLÜGYMINISZTER Görög közvetítés Budapest és Belgrad között? Jeszenszky Géza nyilatkozata a Népszabadságnak Görögország jó kapcsolatai Belgráddal előmozdíthatják a magyar—jugoszláv viszony javulását is — többek között ezt mondta Jeszenszky Géza külügyminiszter a Népszabadságnak adott interjújában. A magyar külügyminiszter csütörtök este utazott el Athénba, ahol pénteken fogadta őt Konsztantin Karamanlisz görög államfő, Konsztantin Micotakisz miniszterelnök, és találkozott görög kollégájával, Antonisz Szamarasszal is. Az egynapos villámlátogatás hátteréről telefonon kérdezte Jeszenszky Gézát lapunk munkatársa. — Régóta van hivatalos meghívásom Görögországba, amit Antonisz Szamarasz görög külügyminiszter májusi budapesti látogatása során megerősített. Ismerve későbbi programomat, és mivel van miről tárgyalni, a mostani időpontra időzítettük a látogatást. — Milyen témák kerültek szóba tárgyalásai folyamán? — A megbeszéléseken egyrészt a kétoldalú viszonyról esett szó. Míg politikai kapcsolatainkat igen jónak értékelhetjük, a gazdasági együttműködés még nem követte ezt a megfelelő ütemben. Egy gazdasági vegyes bizottsági ülés már nagyon aktuális, erre reményeink szerint rövidesen sor is kerül. Érintettük a gazdasági együttműködés és az Európai Közösséghez történő magyar csatlakozás témakörét is. Természetesen nemzetközi kérdések is felvetődtek a tárgyalások folyamán, így a Szovjetunió problematikája és a jugoszláv helyzet is. — Gondolom, a jugoszláv válság hangsúlyosan szerepelt a megbeszélések témái közfitt. Milyen következtetésekre jutottak? — Görögország tagja az Európai Közösségnek, és osztja a közösség álláspontját az esetleges rendezés kérdésében. Mint köztudott, a magyar álláspont is egybeesik az EK-országok álláspontjával, ebből már logikailag nem nehéz levezetni, hogy így az alapelvek tekintetében a magyar és a görög vélemény is azonos. Ezt annál is könnyebb volt tisztázni, mert Görögország minden elemében azt mondja, amit mi is mondunk. és ami többek között a Népszabadságnak adott nyilatkozatomban is megjelent: békét, demokráciát, az emberi jogok tiszteletben tartását óhajtjuk. Az Európai Közösség állásfoglalása is kiemelte, de Szamarasz külügyminiszter is hangsúlyozta a sajtókonferencián a kisebbségi jogok érvényesülésének fontosságát. A jugoszláv helyzet megoldása kapcsán Magyarország és Görögország nagyon könnyen közös nevezőre tudott jutni, itt már csak az a fontos, hogy maguk az érdekelt felek is elfogadják ezeket az alapelveket. — Felmerült egy esetleges közös: magyar—görög fellépés Jugoszláviával kapcsolatban? — Közvetve merült fel. Miután itt nagyon komoly’nemzetközi erőfeszítések történtek, az EK tagországainak vezetői rendkívüli találkozót is tartanak a jugoszláv kérdéssel kapcsolatban, . így ezen lépések mellett a két ország nem sokkal többet tud tenni. De közismert például, hogy Athén és Belgrád viszonya jó, ez a tény pedig előremozdíthatja Magyarország é6 a különböző jugoszláv tagköztársaságok kapcsolatait, illetve a rendezésben való magyar érdekeltség elvét is jobban megértetheti Belgrádban. — Hogyan viszonyul Görögorszáe az esetleges magyar EK-tagsághoz? — A görög fél messzemenően támogatja e törekvéseinket, ezt a péntek délután megtartott sajtóértekezleten is nagyon hangsúlyosan erősítette meg a görög külügyminiszter. — Említette, hogy szóba került a Szovjetunió is . .. — Ezzel kapcsolatban inkább nekem volt közölnivalóm, hiszen én találkoztam a napokban Kozirjev orosz külügyminiszterrel. Mivel Magyarország közelebb van az eseményekhez, nagyon kíváncsiak voltak a véleményünkre. Foga- , dott minket Karamanlisz köz- I társasági elnök is, és bár ez protokolláris látogatás volt. hosszabb ideig tartott, mint ez megszokott, éppen azért, mert viszonylag részletesen beszéltünk a szovjet helyzetről és a lehetséges kilátásokról. Szalai Zoltán ENTZ GÉZA A KISEBBSÉGEKRŐL TÁRGYALT WASHINGTONBAN Nincs magyar irredentizmus Lehetséges a „magyar lobby” létrehozása Amerikában (Washingtoni tudósítónktól.) — Az Egyesült Államokban kedvezően értékelik a szovjet és a jugoszláviai helyzettel kapcsolatos magyar álláspontot, amint azt a Bush elnök és Antall miniszterelnök közötti kapcsolatfelvételek is jelezték — jelentette ki a Népszabadság tudósítójának kérdésére válaszolva Entz Géza államtitkár, a kormány határon túli magyarsággal foglalkozó titkárságának vezetője kéthetes amerikai látogatásának befejeztével. ' Entz elmondta: az amerikai kormányzat olyan információkat kap, amelyek szerint Magyarországon irredenta jelenségek is észlehetők, ö ezekre az észrevételekre azt válaszolta, hogy nálunk egyetlen meghatározó politikai erőnek sincsenek irredenta politikai céljai. Budapest a szomszédos országokkal és népekkel való új kapcsolatokat a térség demokratikus átalakulásának, a népek közötti szabad kapcsolatoknak és a piaci mechanizmusok érvényesülésének előmozdításával akarja építeni. Az államtitkár, aki Richard Schifter külügyminiszter-helyettessel is tárgyalt, s beszélgetett amerikai zsidó szervezetek képviselőivel is. úgy érzékelte: az USA-ban attól tartanak, hogy a szovjet birodalom felbomlása az egykori Balkánéhoz hasonló konfliktusokhoz vezethet. Washington szerint elviselhetetlen lenne. a fegyveres „megoldási" kísérletek eszkalációja. Ugyanakkor a nemzetközi válságkezelésnek ma még nincsenek meg a politikai eszközei. Ezért az USA igen óvatos a szovjet helyzet megközelítésekor. Jugoszláviát illetően Washington erkölcsileg támogatja a tárgyalásokat szorgalmazó európai álláspontot, ugyanakkor aggódik, miként lehet a közvetítésnek érvényt szerezni a belső erőszak folytatódása közepette. Entz megemlítette, hogy beszélgetőpartnerei között volt, aki meggondolatlannak minősítette Horvátország és Szlovénia diplomáciai elismerését. . A Népszabadság tudósítója megkérdezte az államtitkárt, hogy vajon a jugoszláv — és a szovjet — fejlemények nem tették-e fogékonyabbá az Egyesült Államokat a kisebbségi problematikára, ezen belül a határainkon túli magyar kisebbségek ügyére? Entz Géza válasza: a kérdésnek ugyan vannak szakértői, de a közvélemény alapvetően nem ismeri. Mint mondotta, a keleteurópai kisebbségek ügyének kezelése iránti igény Amerikában nem emelkedett a politika rangjára. Hozzátette, hogy Amerikában nincsen magyar lobby. Létrehozása lehetséges — az együttműködés a kisebbségi ügyben a jövőben elképzelhető. A Népszabadság megkérdezte, hogy az államtitkárnak az amerikai magyarság képviselőivel tartott találkozóin felvetődött-e a Horváth Balázst érintő levél kérdése. (Mint jelentettük, Antall Józsefnek levelet írt itteni magyar személyiségek egy csoportja, sérelmezve Horváth Balázs miniszternek a hazájuktól való elszakadásukról. magyarságtudatuk megfakulásáról tett kijelentéseit.) A válasz: ez egve- | dűl a nagykövetségi fogadá- j son merült fel. Azt hiszem. ! nagyon kis kő volt az. am: a vízbe csobbant, és a hullámok rövidesen elülnek Serény Péter
