Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-12 / 8117. szám
Magyar Hírlap, 1991. szeptember 9. ncr~ n Szociálliberális Fórum a kisebbségekről Pluszjogok az esélyegyenlőségért A jogi szabályozás rendkívül fontos, ám a kisebbségek helyzetével összefüggő problémákat csak a kelet-közép-európai társadalmak demokratizálásával lehet megoldani — jelentette ki Dombach Alajos. az Országgyűlés alelnöke a kisebbségi törvényhozás liberális megoldásaival foglalkozó háromnapos budapesti tanácskozás sajtótájékoztatóján. A kelet-közép-európai Szociálliberális Fórum által kezdeményezett s a Friedrich Naumann Alapítvány segítségével megrendezett konferencia résztvevői arra kerestek választ, miként szavatolhatok a kisebbségek jogai a nemzetiségi csoportok konfliktusaival átitatott régióban. Kőszeg Ferenc szabaddemokrata politikus arra hívta föl a figyelmet, hogy az elmúlt több mint négy évtizedben tapasztalható kisebbségi elnyomás „belesimult" az általános elnyomásba, s nem volt felismerhető ennek mértéke. Véleménye szerint a jelenlegi helyzetben a megoldás az lehet, ha a kisebbségek olyan többletjogokat kapnak, melyek lehetőséget biztosítanak az esélykülönbségek megszüntetésére. Az SZDSZ politikusa ezzel kapcsolatosan kifejtette: természetesen ennek nem az a módja, hogy az állam pluszadományokat juttat a kisebbségeknek. E paternalista megoldás ugyanis magában rejti annak veszélyét, hogy az állam különbséget tehessen a kisebbségek között, s „magaviseletüktől” függően megjutalmazza őket, A liberális alternatíva szerint kötelezni kell az államot bizonyos támogatások normatív alapon történő biztosítására. A tanácskozáson részt vevő, szomszédos országokbéli magyar kisebbségi szervezetek képviselői is hangoztatták a kisebbségi önkormányzatok autonómiája biztosításának fontosságát. Huncik Péter, a cseh-szlovák elnök kisebbségi tanácsadója kitért arra a problémára, hogy a kontinens keleti és nyugati részén eltérően ítélik meg az egyéni és a kollektív jogokat. Míg a nyugat-európai fejlett demokráciák mindent az egyéni jogokból vezetnek le, a kelet-közép-európai térségben fontos szerepet kell tulajdonítani a kollektív jogoknak. Annál is inkább — fejtegette —, mert a kollektív nacionalizmus ellen aligha lehet védekezni az egyéni jogok biztosításával. A tradicionális és a kialakulóban lévő demokráciák közt meglévő különbségek is indokolják, hogy a régióban sikraszálljanak bizonyos kollektív jogokért. A sajtótájékozatón Stefan Musto, a Naumann Alapítvány budapesti-képviselője ismertette a Liberális Intemacionálé most folyó luzerni tanácskozásán megválasztott elnök levelét. Ebben Otto Lambsdorff — a német FDP elnöke — üdvözölte a Kelet-Közép-európai Szociálliberális Fórum megalakulását s a hétvégi budapesti tanácskozást. A levélben Lambsdorff hangsúlyozza az LI elkötelezettségét a nemzeti és egyéb kisebbségi jogok mellett. Egyúttal rámutat: „... tudatában vagyunk annak, hogy a totalitárius rendszer összeomlása és a pluralista társadalomra való áttérés folyamata megfordíthatatlan, de világosan látjuk a régió újonnan létrejött demokráciát fenyegető olyan veszélyeket is, mint az autoriiáríus erők, az új intolerancia, a populizmus, a szociális demagógia és a szélsőséges nacionalizmus”. (Kommentárunk a 7. oldalon) •F. A. — A kelet-közép-eufópai térségben a kommunizmus sírboltján elburjánoztak a nacionalizmus, az etnikai konfliktusok virágai — fogalmazta meg találó hasonlattal Stefan Musto, a Friedrich Naumann Alapítvány budapesti képviselője a kisebbségek jogai szavatolásának liberális megoldásait kutató hét végi tanácskozás sajtótájékoztatóján. A forrongó, átalakulóban lévő régióban kulcskérdéssé vált a nemzeti, etnikai és mindenfajta kisebbség jogairól való gondolkodás, a kisebbségekkel összefüggő kérdések mielőbbi megválaszolása. Az emberi jogok iránt fogékony politikusokat, értelmiségieket és közvéleményt nap mint nap sokkolják a régió etnikai villongásairól, a felbomlott szovjet birodalomból, a polgárháború sújtotta Jugoszláviából érkező hírek; a keserű fölismerés, hogy a totalitárius rendszerek összeomlásával még nem vezet egyenes út a pluralista társadalomba, ' a demokráciába. Az érlelődő demokráciáknak fenyegető veszélyként kell számolniuk a szélsőséges nacionalizmussal, a türelmetlenséggel, az autoriter erők mindenfajta kisebbség véleményének elnyomását célzó törekvéseivel. A növekvő intolerancia aggasztó jele, hogy a térség országaiban a gyanúsítgatásokat most már mind gyakrabban váltja fel a kisebbség véleményének erőszakos elfojtása, a fenyegetés. Sőt a kisebbségek jogait részben korlátozó 1 . ények születnek, s a „meggyőzés" eszközévé váltak a fegyverek is. A régió országai — azt gondolom, nem túlzók — a hwszMmegyedik órában vannak, hogy megtalálják a megoldást a kisebbségek problémái orvoslására, a nemzetiségek, etnikumok és egyéb kisebbségek konfliktusai eszkalálódásának, a szegénységen túl a kisebbségi lét veszélyez-
