Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-03 / 8111. szám

Népszabadság, 1991. augusztus z9 Kozirjev: Nincs többé orosz fenyegetés — Oroszország új alapokra szere*ívé helyezni a hazánkkal való kapcsolatait, hiszen Oroszország a kelet-közép-eu­­rópai országok demokratikus kormányait természetes part­nerének tekinti — mondta többek között a hazánkban hivatalos látogatáson tartózko­dó Andrej Kozirjev orosz kül­ügyminiszter azon a megbeszé­lésen, amelyet Antall József miniszterelnökkel folytatott szerdán. A magyar kormányfő hang­súlyozta: szükség van arra, hogy a magyar—orosz hagyo­mányok figyelembevételével új alapokra helyezzük kapcsola­tainkat, amelyeket a népek szabadság és demokrácia iránti vágya határoz meg. Ki­fejtette, hogy a balti köztársa­ságok függetlenségét Magyar­­országon külön kezeli a többi tagköztársaságétól, mivel ezek az országok a Molotov—Rib­­bentrop paktum következté­ben veszítették el szuverenitá­sukat. Az orosz külügyminiszter, aki' átadta Borisz Jelcin elnök és Ivan Szilajev miniszterel­nök üdvözletét, hangsúlyozta: Oroszország a kelet-közép-eu­­rópai országok demokratikus kormányait természetes part­nereknek tekinti. Jelenleg a legfontosabb feladat az ország és az egyes köztársaságok sta­bilizálása, amihez hozzájárul­hat egy orosz—magyar alap­­szerződés is. Az orosz vezetés­nek biztonsági téren semmi­lyen követelése vagy elvárása nincs Magyarországgal szem­ben. Az orosz kormány szerint az eddigi politikai problémá­kat nevén nevezve meg kell tisztítani az utat az előtt, hogy a gazdasági feladatok megol­dására tudjanak koncentrálni. Ezért el kell ítélni a Szovjet­unió 1956-os magyarországi beavatkozását. A magyar miniszterelnök le­szögezte: a magyar kormány a politikai rendszereket 'soha­sem tévesztette össze a népek­kel. Javasolta, hogy a gazda­sági kapcsolatokban jelenleg megoldatlan problémákat egy csomagtervben (magyar kül­kereskedelmi aktívum törlesz-Antall József miniszterelnök Mihail Gorbacsovhoz levelet intézett, amelyet szerdán adott át Györke Sándor, hazánk moszkvai nagykövete. A le­vélben Antall József a szov­jet kormány augusztus 22-i írásbeli üzenetére válaszolt. A magyar kormányfő üdvözölte az alkotmányos rend helyreál­lítását a Szovjetunióban, és megerősítette: a magyar kor­mány továbbra is mindent megtese a kölcsönös érdeke­ken nyugvó jószomszédi kap­csolatok elmélyítésére. Tájé­koztatta a szovjet elnököt a kapcsolatainkat érintő magyar álláspontról, a kétoldalú ke­reskedelem élénkítését célzó — többnyire sikertelen — ma­gyar erőfeszítésekről. A füg­gőben levő problémákra rá­mutatva szorgalmazta azok mielőbbi megoldását, s több javaslatot tett kapcsolataink megújítására tése, kompromisszumként null­szaldós megoldás a csapatki­vonással összefüggő kölcsönös pénzügyi követelésekről stb.) rendezzük. Antall József kérdésére vá­laszolva Kozirjev közölte, a stratégiai és taktikai nukleá­ris fegyverek feletti ellenérzés megbízható kezekben van. Er­ről Jelcin elnök tegnap tele­fonbeszélgetésben újfent biz­tosította. A kormányfő Kozirjevnek átadta Borisz Jelcin orosz el­nöknek szóló válaszlevelét. John Major brit miniszter­­elnök írásos üzenetet küldött Antall József miniszterelnök­nek, amelyben kifejezte örö­mét, hogy a Szovjetunióban meghiúsult a múlt heti puccs­kísérlet. Major jelezte: kormá­nyának eltökélt szándéka a kapcsolatok fejlesztése Ma­gyarországgal. * Kádár Béla külgazdasági miniszter szerdán a hazánk­ban tartózkodó Andrej Kozir­jev orosz külügyminiszterrel tárgyalt a kétoldalú gazdasá­gi és kereskedelmi kapcsola­tokról. Szó volt a csapatkivo­nás, az adósságrendezés kér­déseiről, valamint a lehetsé­ges új megállapodásokról. (MTI) * (Munkatársunktól.) Szerdán délben Jeszenszky Géza magyar és Andrej Kozir­jev orosz külügyminiszter alá­írták a két külügyminiszté­rium közötti konzultációkról szóló jegyzőkönyvet. — Ügy érzem, örömteli do­log, hogy abban a rendkívüli helyzetben, amelybe Európa ■került, és azon gyors fejlemé­nyek idején, amelyek a Szov­jetunióban zajlottak le. ezekre a változásokra nem ideológiai vitákkal reagálunk, hanem a civilizált emberek számára egyetlen lehetséges módon, a nemzetközileg elfogadott me­chanizmusokat felhasználva: konzultációkkal, az együttmű­ködés elősegítésével. Szimboli­kus jelentőségű, hogy a szer­ződés aláírására éppen Ma­gyarországon került sor, azon országok egyikében, amelyek elsőként vesznek részt ebben a stabilizációs folyamatban — e szavakkal értékelte Andrej Kozirjev orosz külügyminisz­ter az aláírt magyar—orosz külügyi együttműködési jegy­zőkönyvet. Kérdésekre válaszolva Je­szenszky elmondta; hogy az új helyzet miatt Borisz Jelcin a legközelebbi hónapokban nem jön magyarországi látogatásra. Az 1956-os eseményekkel kap­csolatos szovjet bocsánatkérés­re vonatkozó kérdésről a ma­gyar külügyminiszter kiemel­te, hogy orosz kollégája nagyon fontos dolgokat mondott el a Népszabadság szerdai számá­ban megjelent interjúban, amiért a tárgyalások során a magyar politikus köszönetét is mondott. Szalai Zoltán Antall-válasz Gorbacsovnak At kell értékelni szovjetpolitikánkat Göncz Árpád finnországi útjának mérlege Finnországi látogatásának zá­rónapján Lappföld nevezetes­ségeivel ismerkedett Göncz Árpád köztársasági elnök, majd még egyszer találkozott vendéglátójával, Mauno Koi­­visto finn köztársasági elnök­kel. Elutazása előtt ez út gyors­mérlegét megvonva Göncz Ár­pád hangsúlyozta: a szovjet­unióbeli fejlemények jórészt meghatározták a hivatalos po­litikai tárgyalások tematikáját is. Mindenki egyetértett ab­ban, hogy valami lezárult a Szovjetunióban, valami új kez­dődött de hogy a változások hova vezetnek, azt nem tudjuk megjósolni. Finnország szem­mel láthatóan ugyanabban a helyzetben van, mint Magyar­­ország. A Szovjetunióval kap­csolatos politikájukat ha nem is kell átértékelniük, de újra kell gondolniuk, csakúgy, mint hazánknak. Finnország aktivi­tását jelzi, hogy éppen a ma­gyar vendégek elutazásának napján, szerdán érkeznek Hel­sinkibe a balti országok kül­­ügy miniszterei. A tárgyalások másik fontos témaköre a jugoszláviai hely­zet volt. Ezzel kapcsolatban Göncz Árpád arról tájékoztat­ta a finn döntéshozókat, hogy Magyarország a függetlensé­güket elnyert tagköztársaságok laza konföderációját szeretné látni, s mindenekelőtt a har­cok beszüntetését szorgalmaz­za. Magyarországot már csak azért is erősen érinti a jugo­szláviai válság mert a szem­ben álló horvátok és a szerbek közé magyar falvak szorulnak. Érinti a válság hazánkat azért is, mert a harcok nyomán nö­vekszik a Magyarországon me­nedéket keresők száma. Rá­adásul a jugoszláv repülőgépek — akarva-akaratlanul — át­csúsznak a magyar légtérbe Mindezért Magyarország öröm­mel lát minden nemzetközi közvetítési kísérletet — hang­súlyozta a magyar államfő. A késő délutáni órákban Göncz Árpád és felesége ha­zaindult. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents