Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-11 / 8116. szám

Népszabadság, 1991. Szepteirber 5 S’ « A PRÁGAI VÁLSÁGTANÁCSKOZÁS HATÁROZATAI Tűzszüneti felhívás, fegyverszállítási embargó (Prágai tudósítónktól.) Az Európai Közösségek kez­deményezéseit megerősítő ha­tározatokkal ért véget szerdán Prágában az EBEC harmadik jugoszláv válságtanácskozása.­A helsinki folyamatban har­mincöt ország képviselői, mi­után kedden tűzszüneti felhí­vást tettek közzé, tanácskozá­suk második napján fegyver­­szállítási embargóra szólítot­ták fel a kormányokat, s do­kumentumban foglaltak állást a jugoszláv válság rendezését célzó békekonferenciát illető­en. A fegyverszállítási doku­mentum az EBEÉ összes álla­mát arra szólítja fel, hogy ne szállítson fegyvert Jugoszlá­viába, a konfliktus egyetlen részvevőjének sem a válság rendezéséig. Másik dokumentumukban A Szovjetunió támogatja azt az elképzelést, bogy hozzák létre az európai biztonsági ég együttműködési folyamat olyan Intézményét, amely EBEC-áUa­­mok Javaslatára Ítéletalkotásra megfigyelőket küldhetné bár­mely, konfliktussal terhelt or­szágba — mondta Borisz Pan­­kin, az új szovjet külügymi­niszter. Kifejtette: a be nem avatkozás elvét nem szabad öncéllá változtatni. az EBEE-országok szükséges­nek ítélik a Jugoszlávia jövő­jéről folytatott megbeszélések közvetlen megkezdését a fe­lek között. Ezek eredményei­nek minden jugoszláviai em­ber számára elfogadhatónak kell lenniük Az okmány az emberi jogok, beleértve a nem­zeti kisebbségek jogainak tel­jes körű tiszteletben tartására szólítja fel a válságban részt vevő feleket. Fontosnak minő­sítik továbbá, hogy vala meny­nyi menekült lehetőséget kap­jon arra, hogy biztonságos kö­rülmények között visszatér­hessen eredeti lakhelyére. A békekonferencián foglalkozni kell a A prágai válságtanácskozást követően prágai tudósítónk a magyar delegáció két tagját: Bába Iván nagykövetet és Gyarmati István nagykövetet kérdezte az eredményekről. — Az előző két ilyen tanácsko­­zás után mindannyiszor elégedett nyilatkozatok hangzottak el a kül­döttségek részéröl, viszont az ak­kor elfogadott dokumentumokban rögzített ajánlások nem, vagy nem határidőre valósultak meg. Most nincs-e Ilyen veszély? Benyomásuk szerint összeül-e a jugoszláv béke­­konferencia végre-valahára? Bába Iván: Természete­sen, a kétely kicsit erősödik, hiszen most úgy tanácskoz­tunk, hogy mindenki tudta: közben nehézfegyverekkel lő­nek horvátországi települése­ket. Tekintettel az előző do­kumentumok mérsékelt ered­ményére, mindenki a koráb­binál józanabbul várja, mi lesz a kimunkált okmányok ered­ménye. Persze most azért megjelent egy nagyon konkrét momentum, nevezetesen: szom­baton az okmányok szerint el kellene kezdeni a békekonfe­renciát. S ez azért optimiz­musra adhat okot. Gyarmati István: Ráadásul ahhoz, hogy ez így is legyen, szankciók vannak kilátásba helyezve. — A harmadik ilyen típusú ta­nácskozás után már Jobban lemér­hető a fórum súlya. A jelek szer rint a munka sikere sok külső té­nyezőtől, más nemzetközi értekez­letek tevékenységétől függ. Gy. I.: Minden nemzetkö­zi mechanizmus annyit ér, amennyit a mögötte álló álla­mok súlya ad neki. A jugo­szláv válság az első ilyen ese­mény, aminek megoldásában az EBEÉ is szerepet vállal. Nyilván a mostani tapasztala­tok alapján jövőre Helsinki­ben meg fogják változtatni a mechanizmus bizonyos ele­­iheiit. Erre eddig nem volt le­hetőség, mert például a Szov­jetunió nem volt hajlandó to­vábblépni. B. I.: A konszenzus e me­chanizmusnak azonban nem kisebbségekkel csak gyengéje, hanem egyben erőssége is. Hiszen a vállalá­sokat konszenzus esetén min­denkitől folyamatosan számon lehet kérni. — A magyar küldöttség javasol­ta, hogy a Jugoszláv békekonfe­rencia munkájába vonják be a Jugoszláviai kisebbségeket Is. Ml ennek az esélye? B. I.: Az EK dokumentuma a köztársaságok részvételét tartalmazza. Viszont az EK miniszterei tisztában vannak azzal, hogy ha a szóban forgó ügyet mereven és formálisan kezelik, akkor a válságot nem oldják meg, csak elodázzák. Az EBEÉ mostani dokumen­tumában pedig a kisebbségek meg vannak említve. Magától értetődik mindenki számára, hogy például az albán problé­ma rendezése nélkül a jugo­szláv válság sem oldható meg tartósan. Vagyis a békekonfe­rencia nem kerülheti meg a kisebbségek kérdését. Kis Tibor

Next

/
Thumbnails
Contents