Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-10 / 8115. szám
n „Az Uj Magyarország pártlap' c Vsu\ • Dcbrcczcni: ...ez történik - - sajnos. A hatalom és a sajtó meccsében, demokráciában, csak a hatalom húzhatja a rövidebbet. Tudniillik, hogy----- ha ő le tudja győzni a sajtót bármilyen mértékben, legalább olyan mértékben legyőzte a demokráciát is. Honát: Én is nagyon i gyakran hallom az Új Magyarország című lap kapcsán azt, hogy kormánypárti. Létezik-e ez a fogalom, hiszen Kelet-Európábán a pártsajtó nem igazán létező dolog, és talán tisztességesebb lenne azt mondani... Győrffy: Egy kormányorgánum nem tartozik a , pártsajtó körébe - az én ^ megítélésem szerint... Honát: Szerintem pedig igen... Győrffy: A pártsajtó az ■ pártsajtó, párttagoknak szóló értesítő. Honát: Végig arról beszélünk, hogy a kormányzatnak gondjai vannak, hogy a sajtó szereti vagy nem szereti, bírálja vagy nem bírálja. Nincs örök érvényű kormányzat, illetve ha egy kormányzat úgy fogja fel, hogy örök érvényű, akkor nincs demokrácia... Cyorffy: ...és mi lesz a kormánypárti lappal, ha már nem ugyanaz a kormány kormányoz... Honát: ...pontosan ez a problémám, tehát én nyugodtan merném pártsajtónak nevezni. Négy év után ha választás van és más eredmény születik, akkor ez a lap megváltoztatja a profilját? Nyilvánvalóan nem, ha tisztességes újságfrók írják. Akkor abban a szellemben megy tovább, ahogy az eddigiekben írták. Vállalnám, hogy ez pártsajtó, jóllehet Magyarországon a pártosodás folyamata lassan zajlik és nem igazán a lapok, hanem a lapoknál dolgozó újságírók szimpatizálnak egyik vág)' másik párttal. Ez különösen nyilvánvalóvá válik a televízió esetében. Ez nagyon furcsa, mert egy ideális modellben a semleges televízió úgy működik, hogy a jobboldali, a baloldali, vagy az egymással szemben álló vélemény egy műsorban kap helyt. Győrffy: Sajnos ennek a karikatúráit már láthattuk a választási műsorokban. Honát: Na igen, de nálunk úgy jön létre a semlegesség, hogy az egyik műsor ide szól, a másik műsor p>edig oda szól, és a végén lesz semleges, ami a világon egyedülálló modell. Haraszti: Hadd üdvözöljem melegen Debreczeni József realista szavait és realizmusát. Talán az a demokrácia és az a sajtószabadság, amikor egy demokratikusan létrejött kormány, mert realista, liberálisan kezeli a sajtót. Kenedi: Csak nagyon röviden szeretnék Debreczeni Józsefnek válaszolni. Valóban nincs szükség kézi vezérlésre a sajtóban - elégséges a patrónus-kliens viszonyt kialakítani, és akkor a kölcsönös viszontszolgáltatások rendszere helyettesíti azt, amit régen kézi vezérléssel csináltak a pártközpontból. így jött léire az a helyzet, amiről Horvát János beszélt az előbb, hogy az újságírók helyezkednek, főleg természetesen az elektronikus sajtónál. Az állandó félelem és demoralizáltság állapotába kerülnek, részben egzisztenciális, részben ideológiai okokból, és ez tökéletesen irányítható sajtót hoz létre. Győrffy: Sajnos a képlet ez, ahogy Kenedi János mondta... Debreczeni: ...nincs módja az államnak a beavatkozásra, az előbb már mondtam... Kenedi: ...nem kell az államnak személyesen... Debreczeni: ...nincs rá lehetőség... Kenedi: ...olyan módon, ahogy Haraszti Miklós mondta az előbb, bankkonzorciumokat kell létrehozni, és ezek a bankkorzorciumok helyettesíteni fogják az államot. Ily módon van lehetó-S%>: Én ahhoz a gondolathoz szeretnék visszatérni, ami végigfutott a beszélgetésünkön, hogy amennyiben a politika túlságosan közvetlenül átöleli és lojalitással maga alá kényszeríti a sajtót - legyen akár a televízió, vagy akár írott sajtó -, abban a pillanatban a politika megbocsáthatatlan bűnt követ el maga ellen, mert ez visszaüt, kontraproduktívvá válik. Egyetértek Horvát Jánossal, hogy az Új Magyarország pártlap. De minél inkább megmutatkozik a pártlapjelleg, a lap annál kevésbé hatékony. Tehát a lapok és a tévé hatékonyságához hozzátartozna bizonyos távolságtartás a szervezett, nagy politikai pártoktól. Magyarországon inkább azt látjuk, hogy közvetett módokon, mint póldául a kliensviszony kikényszerítésével vagy mesterséges állami beavatkozásokkal „hozzálökik" az orgánumokat bizonyos politikai csoportokhoz. * Haraszti: Az a fő veszély, hogy a félelmek folytonossága esetleg fönnállhat. Debreczeni: Úgy gondolom, hogy csakugyan életveszélyes a demokráciára mindaz, amit itt elmondtak a beszélgetőpartnereim, csak úgy látom, hogy Magyarországon ez nem létező veszély. Itt a kormány sajnos legalább annyira fél a sajtótól - szerintem indokolatlanul vagy a kelleténél jobban -, mint amennyire a sajtónak van félnivalója a kormánytól. A VILÁG • 1991. szeptember 4. BELPOLITIKA
