Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)

1991-09-02 / 8110. szám

Népszabadság, 1991. augusztus 28. fhürmer: Pártunk nem vállalhatja a mai Gorbacsovot Thfirmer Gyula, m Ht|y«r SsoctalisU Munkáspárt elnöke is párt kőselgő, Salgótarjánban megrendelendő XV. kongreai­­imu előtt országjáró "körútra Indult. Ennek egyik állomásaként kedden Tatabányán járt, ahol bányászokkal találkozott, majd a megyei szakszervezeti szö­vetség székházában nagygyű­lésen vett részt, ahol beszédet is mondott. A csaknem két­száz érdeklődő előtt kijelentet­te, hogy a munkásokkal és a parasztokkal folytatott beszél­getései meggyőzték arról, hogy pártjára nagy szükség van. Háromnegyed órás beszédé­ben a pártelnök természetesen kitért a sikertelenül végződött szovjetunióbeli puccsal kap­csolatos első nyilatkozatára és annak politikai visszhangjai­ra is: — Azok vádolnak engem al­kotmánysértéssel, akik alig vesznek tudomást Magyaror­szág törvényes rendjéről, ér­vényes alkotmányéiról, akik maholnap földet osztanak? In. men is üzenem Zsíros Gézának, hogy nevetséges, amit rólam, a pártomról állít! Csak eh nagy francia forradalom példájára hivatkozhatok: amikor Robes­pierre Dantont a guillotine alá kísérte, Danton visszaszólt, hogy „Holnap te következel...” Ezért is mondom, a meccs még nincsen lejátszva, de ml alkot­mányos keretek között kivá­­nunk csak mozogni! A Szovjetunióban lezajlott eseményekkel kapcsolatban Thürmer Gyula így vonta meg a mérleget: — A mi pártunk nem vál­lalhatja a mai Gorbacsovot. Még akkor sem, ha tudjuk, hogy számos objektív akadál­lyal kell, kellett megküzdenie. Mi csak azt az 1985-ös Gorba­csovot vállaljuk, aki a brezs­­nyevi érát lebontotta, aki meg akarta újítani a szocializmust. Nem vállalhatjuk őt most, mert következetlen. Nem, mert ő csinált Jelcinből Jelcint. Nem, mert -oem tudta az SZKP-t megújítani. Egyetlen dologért nem hibáztathatjuk még: azért, amit-Magyarorszá­gon elkövettek. Itt ugyanis su. ba alatt úgy adták át a hatal­mat, hogy a népet meg sem kérdezték. Azzal a Gorbacsov­­val nem lehet mit kezdeni, aki hazajött a Krímből, aki jópo­fét vágott akkor, amikor a mellette ülő aláírta az SZKP betiltásáról szóló okmányt... Thürmer Gyula azonban ön­kritikusan elismerte azt is, hogy a sokat ostorozott első nyilatkozata elhamarkodott volt. De mint mondta, senki­nek, még az ellenőrző bizott­ság elnökének sincs joga le­mondásra felszólítani. „Ez a hét végi központi bizottsági ülés, a közelgő kongresszus dolga. Ha kell, megyek, de ön. ként nem távozok!” — fejezte be beszédét a pártelnök. Kovács Béla Jetein Pozsgay sorsára juthat (Munkatársunktól.) I A parlamenti ülés délelőtti szünetében sajtótájékoztatót tartott nemzetközi kérdésekről az MSZP frakciója. Horn Gyula, az MSZP elnöke a frakció nevében beszélt a nem­­~ zetközá események hazai reflexióival kapcsolatos aggo- L daknaikról. Így szóvá tette az MDF-es közírónak a rádió Va­sárnapi Űjság című műsová­­, ban elhangzott legutóbbi ki- 1 jelentéseit, amelyekben a szovjet eseményekkel össze­függésben újabb tisztogatási hullám elindítását ajánlja ha - ■ zánkban is. Ügy fogalmazott, I hogy az MDF „aúlyo6 egyéni - ! sége” egyfajta 1 égkör szenny e- 1 zést folytat. Ezt kővetően az ország kö­rüli eseményekről ismertette a szocialista frakció álláspont­ját. Ügy ítélte meg, Jugoszlá­via elsüllyed a polgárháború­ban, miközben az Európai Kö­zösség közvetítési kísérlete láthatóan eredménytelen ma­radt. A frakció úgy gondolja, szükség lenne a Jugoszláviá­val szomszédos országok ta­nácskozásának összehívására, és a Biztonsági Tanács őrt állan­dó .tagja közül valamelyiknek most már kezdeményeznie kel­lene a jugoszláv kérdés meg­tárgyalását. Legfőképpen b szerb hatánkügazltási törekvé­seket bírálta, kiemelve, hogy a határokat egyoldalúan senki nem változtathatja meg, s ezt az ENSZ-nek kellene a stern vezetés tudomására hoznia. Az MSZP egyébként a bat parla­menti párt vezetőjének egyez­tetését kezdeményezi a jugo­szláv kérdés megvitatására. A szovjetunió beli esemé­nyekkel kapcsolatban azt hangsúlyozta, hogy üdvözítik a reformkommunisták törekvé­seit. A nagy kérdés most az, miként rendeződik a köztársa­ságok viszonya. Tabajdi Csa­ba hozzátette a pánt elnöké­nek szavadhoz, hogy nyugati támogatás híján a Szovjet­unióban az anti kommunizmus és a nacionalizmus marad rendező elvként, s a ma ünne­peit Jelcin Pozsgay Imre sor­sára juthat.

Next

/
Thumbnails
Contents