Hungarian Press Survey, 1991. szeptember (8110-8127. szám)
1991-09-10 / 8115. szám
Magyar Hírlap, 1991. Szeptember 5. Herman: a kormány megtartja a szerződéseket „Nem rúgunk föl semmit” Nem helytálló az a feltételezés, hogy a magyar kormány azért nem ismerne el valamiféle szerződést, mert azt egy korábbi magyar kormány kötötte — jelentette ki a Magyar Hírlapnak Herman János, a Külügyminisztérium szóvivője, akit a balti függetlenség magyar elismerésével kapcsolatos, számunkra félreérthető szóhasználat tisztázására kértünk. MH-interjú — Nem vezet-e bizonyos jogfolytonossági bizonytalansághoz, következésképp a külföld bizalmatlanságához az a fogalmazásmód, hogy .független magyar kormány" soha nem ismerte el a balti államok szovjet bekebelezését? Nem jelent ez a kitétel eltávolodást attól az elvtől, hogy az Antall-kormány teljesíti elődei nemzetközi kötelezettségvállalásait, arra hivatkozva, hogy az elődök nem wltak függetlenek. lépéseiket kényszer hatására telték meg? — Nem. Abban végül is konszenzus van, hogy az ország akkor nyerte vissza teljes függetlenségét, amikor az utolsó idegen katona is elhagyta területét. Ettől eltekintve is azonban a balti államokat a Szovjetuniónak kiszolgáltató Molotov-Ribbentrop paktumnak Magyarország semmilyen formában sem volt részese, s azt soha egyetlen magyar kormány sem ismerte el. A második világháború utáni magyar kormányok — csakúgy mint a világ többi része — a ténylegesség nemzetközi jogi elve alapján egyszerűen tudomásul vették, hogy ezek az országok a Szovjetunió részei. A jogfolytonosság — ha tetszik — egy olyan szerződés vonatkozásában szűnik meg, amelynek Magyarország nem volt részese, így az reá nézve kötelezettséget nem is róhatott. Ismeretes egyébként, hogy a Molotov-Ribbentrop paktumnak a balti államokra vonatkozó része a legutóbbi időkig titkos, sőt létében is tagadott dokumentum volt; a balti államok bekebelezésekor nem is erre történt hivatkozás, hiszen ezen államok úgymond „önként” kérték felvételüket a Szovjetunióba. — A függő elődökre való hivatkozással fog ezek után a magyar kormány szelektálni a kellemes és a kellemetlen szerződések, kötelezettségek között? — Szó sincs róla. Magyarország teljes ménékben tiszteletben tan minden olyan érvényes nemzetközi kötelezettséget, amelyet magára vállalt. A korábbi barátsági szerződéseket sem rúgjuk fel, hanem új szerződések megkötéséről tárgyalunk. Nem helytálló és a magyar kormány által feltétlenül tiszteletben tanott nemzetközi joggal ellentétes az a feltételezés, hogy a magyar kormány azért nem ismerne el valamiféle szerződést, men azt egy korábbi magyar kormány kötötte. A konkrét esetben mindössze arról volt szó, hogy — ismétlem — a Molotov-Ribbcntrop paktumnak Magyarország nem volt részese, nemzetközi jogilag nem fogadta el, nem írta alá. tehát nyugodtan mondhatja, hogy nem ismeri el a jogosságát. Ezzel nem rúg föl semmit. — Engem az zavar, hogy a balti államok szuverenitását Magyarország akkor is simán elismerheti, különösen a szovjet helyzetben bekövetkezett drámai változás után, ha nem hivatkozik semmire. Éppen ezért érzem a hivatkozást másfelé, esetleg félrevezetőnek. • Folytatás a 3. oldalon IA kormány megtartja a szerződéseket • Folytatás az I. oldalról Arról nem is beszélve, hogy a második világháború utáni területrendezés hivatkozási alapja nem a Molotov- Ribbcntrop paktum volt, hanem a győztes joga. — Szeretném ismét leszögezni: a Molotov-Ribbentrop paktum már létrejöttekor a nemzetközi jog alapvvető normáiba ütköző szerződés volt; érvénytelensége elsősorban ezen, s nem azon alapszik, hogy harmadik államok clismerték-c azt. Ugyanígy, a balti államok szuverenitásuk helyreállítását is elsősorban saját harcuknak, a nemzetközi közösség — s benne a demokratikus Magyarország — következetes támogatásának és nem utolsósorban a Szovjetunióban bekövetkezett változásoknak köszönhetik. A balti államok szuverenitásának helyreállítása az ENSZ Alapokmányában rögzített és a helsinki folyamat dokumentumaiban megerősített elvekkel és normákkal összhangban valósult meg; ez. nyújtja számukra — különben a „győztesek jogát" ugyancsak jól ismerő Magyarország számára is — a szuverenitás, a függetlenség, a biztonság és a stabilitás legfontosabb garanciáját. • Szalay Hanna
