Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-19 / 8100. szám

Pesti Hírlap, 1991. augusztus 5.

széles rétegek előtt tette népszerűtlenné az erőszakolt ügyet éppúgy, mint a karrieréit bolsevistává formálódó exfolklórista minisztert: — „Magyar műveltség vallás nélkül? / Miniszter Úr, nevetni kell, / hiszen az egész kultúránkat / a keresztkútnál kezdtük el. / Az első kedves gügyögésünk / a mély létünkről mond regét,/az ’ysa pur és chomow vogmuc’ / s a kőnigshergi töredék / a példázatok, szép legendák, / a siralmak és himnuszok... / S lialassi két szerelmi dal közt / bűnbánatos zsoltárt susog.”

A hitet, kereszténységet védő írások Itákosiék teljes uralomra jutása után szükségszerűen megcsappantak. A koalíció éveit követően egyre kevesebb életteret hagyott meg a személyi kultusz embertelen korszaka az Új Emberszámára is. A katolikus hetilap vezető személyiségeit, szerkesztőit rendszeresen a Gyorskocsi utcai „ávós fellegvárba” citálta a GPU-t szolgaian majmoló rendőrkopói önkény minden

nem-tetszó cikkért vagy sorért. Az életveszélyes fenyegetések, a konkrét és eszmei retorziók a minimálisra zsugorították a lap korábbi szellemi, világnézeti önállóságát és mozgásterét.

Ennek ellenére a Mindszenty bíboros elleni gyalázatos, koholt per során egyedüli volt a huzai sajtóban, amely nem ítélte el a hős lelkű s később a világ közvéleményét is maga mellé állító magyar főpap kivételes személyét és helytállását. A Fájdalommal című kikövetelt vezércikk a szégyenletes ítélethozatal után és még számos megnyilatkozás uzt a fajta nemes értelmű kereszténységet és töretlen hitet árasztotta, mely közel négy és fél évtized távlatából is tiszteletet, megbecsülést és vitathatatlan történelmi ordót kell hogy biztosítson az Új Ember egykori alkotógárdája, a lap teljes munkatársi közössége számára.