Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-30 / 8109. szám
vertibilitásának hiánya estén is. Következésképpen a korlátozások általában nem hatásosak, ha az ország makrogazdasági politikája és kilátásai gyengék. A konvertibilitás bevezetése előtt, vagy azzal egyidejűleg négy ilyen előfeltételt kell biztosítani: — Helyesen kialakított árfolyam. Ha az árfolyam nem konzisztens a fizetési mérleg egyensúlyával, a konvertibilitás bevezesse nagy egyensúlyhiányokat okozhat. — Megfelelő nemzetközi likviditás. Enélkül az ország könnyen nehézségekbe ütközhet a nagy árfolyam- vagy a kamatingadozások elkerülésében, amelyek rövid távon zavarokat okozhatnak az expón vagy az impon volumenében vagy áraiban. Megfelelő likviditás hiányában azonban az ország még érzékeny is lehet az előreláthatatlan külső fejleményekre, ezáltal ösztönözve a spekulációt valutája ellen. — Egészséges makrogazdasági politika alkalmazása. A költségvetési és monetáris politikának elég erősnek kell lennie egy fenntartható fizetési mérlegpozíció támogatásához. Ha az általános makrogazdasági stabilitás s főként az árstabilitás kilátásait beárnyékolják a kormány azon készségével vagy képességével kapcsolatos kételyek, hogy szilárd makrogazdasági ellenőrzést tud-e gyakorolni, a külső fizetési egyensúlyhiányok elviselhetetlen spekulatív nyomást válthatnak kt. — A piaci árak ösztönzői és a reagálóképesség. Ha a hazai termelők és háztartások nincsenek ösztönözve, és nem képesek a kínálat növelésére és a kereslet csökkentésére válaszul az árak emelkedésére, akkor a piacok nem fognak megfelelően működni, a deviza- és kereskedelmi korlátozások megszüntetése sem teszi hatékonyabbá a termelést és a beruházásokat. Az említett előfeltételek közül az első három lényeges annak biztosításában, hogy a folyó fizetési mérleg konvertibilitása ne idézzen elő makrogazdasági instabilitást. Ugyanezen okból lényegesek a belső konvertbilitás sikere szempontjából is. A negyedik előfeltétel annak biztosításához szükséges, hogy a folyó fizetési mérleg konvertibilitása meghozza a tőle elvárt gazdasági előnyöket. D. K. A. Népszabadság, 1991. augusztus 27. Jegelt követelések, zárolt számlák Teljesen bizonytalan a múlt héten véget ért magyar—szovjet tárgyalások folytatása a esapatvisszavonások pénzügyi kérdéseiről. A megbeszélések utolsó napján Jurij Grisin admirális, szovjet delegációvezető még ragaszkodott volna a Kádár—Katusev megbeszélésekhez, mint következő fórumhoz, ám már egy nappal később világossá vált, hogy erről nem lebet szó, hiszen Katusev helye a következő kormányban enyhén szólva bizonytalan. A tárgyalások során a magyar fél messzemenő rugalmasságot tanúsított. Hozzájárult például ahhoz, hogy a magyar oldal számára nem hasznosítható, ezért az államközi elszámolásból kivont objektumok értékesítéséből befolyt összeggel a két fél közösen rendelkezzen. Egyes számítások szerint a szovjet fél így 3—5 millió rubel bevételhez juthatott volna. A szovjet ! fél többet és mást akart. Nem 1 fogadta el, hogy az 53,4 milliárd forintban meghatározott vagyonértéket két részre oszszák (államközi elszámolásba bevont és abból kivont részre), hanem az említett összeg 50 százalékára tartott igényt a legjobb állapotban levő objektumok értékesítése, vegyes vállalatokba vonása révén. A szovjet fél nem vette figyelembe, hogy az épületek összértéke nem éri el a több, mint 60 milliárd forint nagyságú ökológiai kárt Saját értékelésük szerint ugyanis a kár ennek tört része: mindössze 2,62 milliárd forint. A katonai tényező nyomása tehát irreális álláspontra szorította a szovjet tárgyalófelet. A szovjet polgári szakértőket Grisin admirális sorozatosan saját álláspontjának elfogadására kényszerltette. A tárgyalások folytatására a legközelebbi jövőben aligha lehet számítani: a követelések jégen vannak. Az adott helyzetben a leromlott szovjet ingatlanok állaga még tovább pusztulhat. Ezért alighanem célszerűnek látszik a magyar tulajdoni jog és az értékesítés — azzal, hogy az államközi elszámolásból kivont objektumok értékesítéséből befolyt összeget zárolt számlára helyezik. Ebből, alapvető magyar igények kielégítése után, juthat bizonyos összeg a szovjet félnek is. Vajda Pété»