Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-30 / 8109. szám

vertibilitásának hiánya estén is. Kö­vetkezésképpen a korlátozások ál­talában nem hatásosak, ha az or­szág makrogazdasági politikája és kilátásai gyengék. A konvertibilitás bevezetése előtt, vagy azzal egyide­jűleg négy ilyen előfeltételt kell biztosítani: — Helyesen kialakított árfo­lyam. Ha az árfolyam nem konzisz­tens a fizetési mérleg egyensúlyá­val, a konvertibilitás bevezesse nagy egyensúlyhiányokat okozhat. — Megfelelő nemzetközi likvi­ditás. Enélkül az ország könnyen nehézségekbe ütközhet a nagy árfo­lyam- vagy a kamatingadozások el­kerülésében, amelyek rövid távon zavarokat okozhatnak az expón vagy az impon volumenében vagy áraiban. Megfelelő likviditás hiá­nyában azonban az ország még ér­zékeny is lehet az előreláthatatlan külső fejleményekre, ezáltal ösztö­nözve a spekulációt valutája ellen. — Egészséges makrogazdasági politika alkalmazása. A költségve­tési és monetáris politikának elég erősnek kell lennie egy fenntartható fizetési mérlegpozíció támogatásá­hoz. Ha az általános makrogazdasá­gi stabilitás s főként az árstabilitás kilátásait beárnyékolják a kormány azon készségével vagy képességé­vel kapcsolatos kételyek, hogy szi­lárd makrogazdasági ellenőrzést tud-e gyakorolni, a külső fizetési egyensúlyhiányok elviselhetetlen spekulatív nyomást válthatnak kt. — A piaci árak ösztönzői és a reagálóképesség. Ha a hazai terme­lők és háztartások nincsenek ösztö­nözve, és nem képesek a kínálat növelésére és a kereslet csökkenté­sére válaszul az árak emelkedésére, akkor a piacok nem fognak megfe­lelően működni, a deviza- és keres­kedelmi korlátozások megszünteté­se sem teszi hatékonyabbá a terme­lést és a beruházásokat. Az említett előfeltételek közül az első három lényeges annak biztosí­tásában, hogy a folyó fizetési mér­leg konvertibilitása ne idézzen elő makrogazdasági instabilitást. Ugyanezen okból lényegesek a bel­ső konvertbilitás sikere szempont­jából is. A negyedik előfeltétel an­nak biztosításához szükséges, hogy a folyó fizetési mérleg konvertibili­tása meghozza a tőle elvárt gazda­sági előnyöket. D. K. A. Népszabadság, 1991. augusztus 27. Jegelt követelések, zárolt számlák Teljesen bizonytalan a múlt héten véget ért magyar—szov­jet tárgyalások folytatása a esapatvisszavonások pénzügyi kérdéseiről. A megbeszélések utolsó napján Jurij Grisin ad­mirális, szovjet delegációveze­tő még ragaszkodott volna a Kádár—Katusev megbeszélé­sekhez, mint következő fórum­hoz, ám már egy nappal ké­sőbb világossá vált, hogy er­ről nem lebet szó, hiszen Ka­tusev helye a következő kor­mányban enyhén szólva bi­zonytalan. A tárgyalások során a ma­gyar fél messzemenő rugal­masságot tanúsított. Hozzájá­rult például ahhoz, hogy a magyar oldal számára nem hasznosítható, ezért az állam­közi elszámolásból kivont ob­jektumok értékesítéséből be­folyt összeggel a két fél kö­zösen rendelkezzen. Egyes szá­mítások szerint a szovjet fél így 3—5 millió rubel bevétel­hez juthatott volna. A szovjet ! fél többet és mást akart. Nem 1 fogadta el, hogy az 53,4 mil­liárd forintban meghatározott vagyonértéket két részre osz­­szák (államközi elszámolásba bevont és abból kivont rész­re), hanem az említett összeg 50 százalékára tartott igényt a legjobb állapotban levő ob­jektumok értékesítése, vegyes vállalatokba vonása révén. A szovjet fél nem vette figye­lembe, hogy az épületek össz­értéke nem éri el a több, mint 60 milliárd forint nagyságú ökológiai kárt Saját értékelé­sük szerint ugyanis a kár en­nek tört része: mindössze 2,62 milliárd forint. A katonai tényező nyomása tehát irreális álláspontra szo­rította a szovjet tárgyalófelet. A szovjet polgári szakértőket Grisin admirális sorozatosan saját álláspontjának elfogadá­sára kényszerltette. A tárgya­lások folytatására a legköze­lebbi jövőben aligha lehet számítani: a követelések jé­gen vannak. Az adott hely­zetben a leromlott szovjet in­gatlanok állaga még tovább pusztulhat. Ezért alighanem célszerűnek látszik a magyar tulajdoni jog és az értékesítés — azzal, hogy az államközi elszámolásból kivont objektu­mok értékesítéséből befolyt összeget zárolt számlára helye­zik. Ebből, alapvető magyar igények kielégítése után, jut­hat bizonyos összeg a szovjet félnek is. Vajda Pété»

Next

/
Thumbnails
Contents