Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-27 / 8106. szám

MDF-en belül képzelik el a politizálást, szakadás tehát nem fenyeget és a konszenzuskeresés folyamatos. Az abortuszról például nyilvánvalóan másként gondolkodik az MDF kereszténydemokrata szárnyhoz tartozó személyisége, mint a nemzeti liberális vagy a népi-nemzeti politikus, de van remény a közös álláspont kidolgozására.

— Nehezen tudom elképzelni, hogy minden kérdésben minden irányzat véleménye érvényesül és az Ön abortusz-példája is ide tartozik. Látom a lapokban, hogy vannak az abortusznak tántoríthatatlan ellenzői az MDF soraiban és vannak, akik hajlanak a kompromisszumra. Ok valószínűleg soha nem fognak egyetérteni, s ez talán nemc sak az abortusz-kérdésre vonatkozik.

— Az optimális döntéshez mindenképpen lehet közelíteni, de elismerem. keserves viták előtt állunk. Ezek a viták kikeriiihetetlenek. nélkülük nem derül ki. hogy a párt többsége mit támogat, s az sem válik világossá, hogy ki melyik oldalon áll. Az erőviszonyok tisztázása nélkül ugyanis illuzórikus a kapcsolódási pontokat keresni az MDF-irányzatok között.

— Ön melyik irányzathoz tartozónak vallja magát?

— Ez nagyon kényes dolog, de nincs értelme elhallgatnom: én igyekszem ..középen" állni, s a nemzeti-liberális irányzat követői közé sorolom magam. Természetesen az országos elnökség tagjaként azért is harcolok, hogy a kereszténydemokrata vagy a népi-nemzeti irányzat is megfelelő arányban hangot kapjon. Ez kötelességem és tisztában vagyok azzal, hogy a viták során nem érvényesülhet maradéktalanul az én általam képviselt nézetrendszer.

— Nem tudom, van-e közöttünk vita atekintetben. hogy az MDF gyűjtőpárt-jellege egyértelmű, de a megcélzott szerepkör, a centrumpártiság betöltése még várat magára?

— Nagyon merész párt az manapság, amely kijelenti magáról, hogy a társadalom egyetlen rétegét — mondjuk a parasztságot vagy a nagyburzsoáziát — képviseli. A rendszerváltozás idején egyetlen párt sem lehet rétegpárt. Négy év múlva, tíz év múlva ez talán már természetes lesz. s akkor már az is kiderül, hogy pontosan mit takar a jobboldaliság vagy a baloldaliság fogalma. Azzal, hogy a szociális piacgazdaság létrehozását vállalta, az MDF a társadalom széles rétegeinek érdekképviseletét vette magára, s célul tűzte a centrumpártiságot.

Az eredmény attól függ. hogy alapvetően európai értékeket követünk - e. hogy el tudjuk-e szigetelni a jobb- és baloldali szélsőségeket.

— Nemcsak az MDF. hanem más pártok szószólói is lépten-nyomon hangoztatják, hogy „haladéktalanul a társadalom felé kell fordulni". Nem egészen értem, mi akadálya van ennek. igaz. azt sem tudom, hogy milyen, eddig még nem alkalmazott módon tudnának a társadalom felé fordulni . Az MDF gyűjtőpárt-centrumpárt nehézségeit is elsősorban emiatt feszegetem. Az MDF miként próbál jobban „a társadalom felé fordulni" ?

— Óriási az elmaradásunk. Az elmúlt évtizedekben a társadalom a lehetőségeket tekintve le volt szorítva. lehetőségei csak egy szűk rétegnek voltak. Mi azzal indultunk, hogy beindítjuk a társadalmi mozgást. mi már 1987-ben azt hirdettük, hogy pozícióba kívánjuk segíteni a tehetségeseket. Kormányzati szerepkörbe kerültünk, eltelt egy bizonyos idő, de az emberek még nem érzik, hogy megnyíltak volna a lehetőségek. A pályázati rendszer jó, de egy idő után visszájára fordulhat. Maradjunk az MDF háza táján: parlamenti képviselőket, kormányzati embereket kellett állítanunk. önkormányzatokat kellett építenünk. Ilyenkor természetes, hogy „lefejeződik" egy párt. Az a természetellenes, ha nem jönnek új tehetségek, új szakemberek. Nem állítom, hogy nincsenek gondjaink.

— Vezetnek nyilvántartást arról, hogy a munkahelyeken, a vezetésben miiven pozíciókat szerzett meg az MDF?

— Nem. ilyen nyilvántartásunk nincs, a 34 482 MDF-tag nevét, címét, szakmai adatait rögzítjük. Értem én az Ön kérdését, s az a válaszom. hogy nincs abban semmi különös, ha egy rendszerváltásnál az új hatalmi elit megkísérli pozícióba juttatni azokat, akik az általa megfogalmazott programokat képviselni tudják. Önmagában a párttagság azonban nem jelenthet előnyt. Én azt szorgalmazom, hogy az adott közösség állal leginkább elfogadott embereket kell pozícióba segíteni. Hozzá kell tennem, az azért ne legyen hátrány, ha valaki az MDF tagja...

— A tavalyi választások óta miként változott az MDF tagságának összetétele?

— Ezer-ezerkétszáz ember kilépett. de összességében tízezerrel nőtt a taglétszám. Az összetétel alapjában nem változott, a tagság körülbelül 70 százaléka értelmiségi. de számottevő az alkalmazottak és a vállalkozók aránya is.

— Más pártokkal vannak-e újabb keletű konfliktusaik a lakóhely eke ni1

— Tagságunkat élénken foglalkoztatják Torgyán József kijelentései. s azok számomra is teljesen meglepőek. Én nem azt a kisgazdapártot ismerem, amely Torgyán József beszédeiben megjelenik. Én nem gondolom, hogy a kisgazdapárt az úgynevezett nagyburzsoázia képviselője, én úgy hittem, hogy azokat a vállalkozókat — köztük mezőgazdasági vállalkozókat — képviseli, akik enyhén szólva nem érik el a nagy burzsoázia szintjét.

— Torgyán József erőteljes színrelépése óta léptek át MDF-tagok a kisgazdapártba?

— Nem tudok róla. Ám amennyiben Torgyán József hatására kilépnének emberek a Magyar Demokrata Fórumból, én őket nem sajnálnám. Azt hiszem, az MDF tagságának többsége sem sajnálná őket.

— Attól sem tart. hogy a választási ígéretek meg nem tartására hivatkozva sokan kilépnek majd az MDF-ből?

— Amit ígértünk, annak eddig 60-70 százalékát teljesítettük, és ez nem rossz arány. A végső számve-' tés azonban a választási ciklus végén időszerű. De nem akarom megkerülni a választ: igen. sokan mondják, hogy az úgynevezett Justitia-programot nem valósítottuk meg. 1989-ben alkotott programunkban egyértelművé tettük, hogy a bosszúállás minden formáját elutasítjuk és nem az öklünket, hanem a fejünket emeltük föl. Azért tartjuk magunkat nyugodt erőnek és a tavaly szerzett voksokat úgy értékeljük, hogy a társadalom arra is szavazott: embereket érdemtelenül semmiféle bántódás ne érje. Kezdjünk tiszta lappal.

— Sem az MDF-ben. sem általában a koalícióban nem tekinthető általánosan elfogadottnak az Ön véleménye. Hogyan érinti ez Önt?

— Egy dolog, hogy kinek mi a véleménye, más dolog, hogy létezik-e olyan törvény vagy kormányhatározat. amely ellentétben állna az általam kifejtettekkel. Aggodalomra akkor lenne ok, ha a valóban gyakran hangoztatott, sokak által