Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-26 / 8105. szám
Magyar Hírlap, 1991. augusztus 21. A Szentszék szívesen venné Gorbacsov visszatérését A katolikus egyház feje vasár- \ nap Máriapócsra látogatott, ahol majd kétszázezer hívő és zarándok várta 11. János Pál szavait. A szentatya a pápamobilon a hívek között tett körutat, majd pápai áldásban részesítette a betegeket és öregeket. II. János Pál görög katolikus szertartást pontifikáit. A mise kezdetén így intette híveit: — Az elnyert szabadságot a szeretet törvényének megfelelően használjátok fel, testvéri kapcsolatban élve az összes nemzettel...! A bizánci liturgiát követő szertartás különös figyelmet érdemel, hiszen a görög katolikus közösségek az elmúlt évtizedekben különösen sok megpróbáltatást, üldöztetést kényszerültek elviselni, így tehát II. János Pál görög katolikus szertartás szerinti miséje pápai gesztusként értékelhető. Ezután Debrecenbe látogatott a szentatya. ahol az ökumenikus istentisztelettel nyitotta igehirdetését, s a református egyház vezetői örömüket fejezték ki ezen újabb gesztusért, hiszen a katolikus egyház mind ez idáig idegenkedett az ökumenizmus gondolatától. Hétfőn a Mátyás-templomban tett látogatást II. János Pál, ahol a kispapokkal, s szerzetesnövendékekkel találkozván, hazánk múltjára utalt, amidőn így fogalmazott: — Nem elégedhettek meg annyival, hogy bezárkóztok plébániáitokba vagy szerzetesházaitokba...! Különösen egy olyan országban nem, mint a tiétek, amely az átmenet mély korszakában él, új társadalmat épít, amely a szabadságon és az igazságon alapul... Este a Népstadionba látogatott a szentatya. s igehirdetésében a magyar ifjúsághoz címezte szavait: — Ezer feladat vár reátok. amikor hazátok, az elnyomás meg- ' szűntével, biztosabb és boldogabb jövőt kíván építeni a szabadságban! Ha hűségesen ragaszkodtok Krisztushoz és az evangéliumhoz, akkor tőlük ihletet és erőt kaptok ahhoz, hogy részt vállalhassatok jövőtök építésében...! II. János Pál magyarországi látogatása utolsó napján a Szent Ist- I ván-bazilikában imádkozott a betegekért, s az öregekért. A szentatya érkezésekor hosszú percekig harangzúgás hirdette a katolikus egyházfő üdvözlését. A szentatyára nem kevesebb mint 1300 hányatott sorsú hívő várt, akiket a székesegyházba menvén II. János Pál pápai áldásban részesített. Szentbeszédében a hit erejét tárta hallgatósága elé, majd arra buzdította híveit, higgyék el, hogy mindazok, akiket betegség vagy gyengeség, és az öregség sújt, együtt mindazokkal, akik segítséget nyújtanak a kínban szenvedőknek — egyformán az egyház legkedvesebb gyermekei. A szentmise után a pápa megáldotta a jelenlévőket, majd a hívek között hagyta el a székesegyházat. Szinte mindenki megérinteni kívánta őszentségét, s torokszorító percek következtek: a pápa mozgássérülteket, magatehetetlen betegeket, vakokat, hordágyon kétségbeesetten felé nyúló, csonttá aszott idős asszonyokat részesített pápai áldásban. A szenvedők — fájdalmaik ellenére is — a szentatyához igyekeztek, kezét szorongatták s csókolták, aki pedig nem került közel a szentatyához, csupán ruháját simogatta, csókolta... II. János Pál magyarországi látogatásának legnagyobb eseménye a Hősök terén tartott szentliturgia volt, amelyen csaknem félmillió hívő és zarándok áhítozott őszentsége szavaira. Az emelvényen felállított feszület tövében láthatták a jelenlévők a szent jobbot, amelyet cserkészek helyeztek el a mise színhelyén. A Szent István alakjához fűződő szentmise állami ünnepünket is magasztossá emelte. Harangzúgás köszöntötte II. János Pált, majd Paskai László esztergomi érsek köszöntötte a pápát. A nagyszabású eseményen megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, valamint a kormány több tagja. A szentatya István király érdemeiről szólt, akit értékelésében rendkívül bölcs embernek titulált, aki az egész nemzet közös javának első szolgája volt, majd minden magyart köszöntött, aki lélekben ragaszkodik Szent István koronája közös örökségéhez: — Ma Magyarországon új helyzet állott elő. Az országot most nem fenyegeti külső ellenség. Ez egyedülálló lehetőséget teremt az ősök által épített ház megerősítésére. Ezen vállalkozás sikeréhez azonban az szükséges, hogy a benne lakók féken tartsák egyéni jólétük önző, gátlástalan hajszolását, s ellenálljanak az ellenségeskedés kísértésének, amely újra meg újra egymás elleni küzdelemre uszítja az embereket, a társadalmi rétegeket és osztályokat. Magyarország felszabadult a külső nyomástól, eljött az óra, amikor meg kell szabadulnia a lelki rabszolgaság különféle formáinak belső kötelékeitől is... A pápa az egyház feladataként elsősorban az egyes emberek, valamint a közösség javának alázatos szolgálatát jelölte meg. Mindenki figyelmébe ajánlotta a szegényekről, betegekről való gondoskodást, amelyre most van a legnagyobb szükség. A szentmise záróakkordjaként II. János Pál világi kérdéseket boncolgatott. A Szovjetunióban bekövetkezett változásokat értékelvén, a szentatya úgy vélte: — A híreket hallva még buzgóbban imádkozom, azt kérve Istentől, hogy ez a hatalmas ország elkerülje az újabb tragédiákat! Könyörgök imádságomban, hogy ne kerüljenek veszélybe azok az erőfeszítések, amelyeket az utóbbi években tettek azért, hogy az egész társadalom visszakaphassa szavát és méltóságát. Hálásan emlékszem vissza találkozásaimra Gorbacsov elnökkel, aki két alkalommal meglátogatott. Különösen becsültem az őt vezérlő őszinte szándékot, és azon nemes törekvéseket, amelyek áthatották az ember jogainak és méltóságának előmozdításában, —5*
