Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-26 / 8105. szám

Magyar Hírlap, 1991. augusztus 21. A Szentszék szívesen venné Gorbacsov visszatérését A katolikus egyház feje vasár- \ nap Máriapócsra látogatott, ahol majd kétszázezer hívő és zarándok várta 11. János Pál szavait. A szent­atya a pápamobilon a hívek között tett körutat, majd pápai áldásban részesítette a betegeket és örege­ket. II. János Pál görög katolikus szertartást pontifikáit. A mise kez­detén így intette híveit: — Az elnyert szabadságot a sze­retet törvényének megfelelően használjátok fel, testvéri kapcsolat­ban élve az összes nemzettel...! A bizánci liturgiát követő szer­tartás különös figyelmet érdemel, hiszen a görög katolikus közössé­gek az elmúlt évtizedekben külö­nösen sok megpróbáltatást, üldöz­tetést kényszerültek elviselni, így tehát II. János Pál görög katolikus szertartás szerinti miséje pápai gesztusként értékelhető. Ezután Debrecenbe látogatott a szentatya. ahol az ökumenikus is­tentisztelettel nyitotta igehirdeté­sét, s a református egyház vezetői örömüket fejezték ki ezen újabb gesztusért, hiszen a katolikus egy­ház mind ez idáig idegenkedett az ökumenizmus gondolatától. Hétfőn a Mátyás-templomban tett látogatást II. János Pál, ahol a kispapokkal, s szerzetesnövendé­kekkel találkozván, hazánk múltjá­ra utalt, amidőn így fogalmazott: — Nem elégedhettek meg annyival, hogy bezárkóztok plébá­niáitokba vagy szerzetesházaitok­ba...! Különösen egy olyan ország­ban nem, mint a tiétek, amely az átmenet mély korszakában él, új társadalmat épít, amely a szabadsá­gon és az igazságon alapul... Este a Népstadionba látogatott a szentatya. s igehirdetésében a ma­gyar ifjúsághoz címezte szavait: — Ezer feladat vár reátok. ami­kor hazátok, az elnyomás meg- ' szűntével, biztosabb és boldogabb jövőt kíván építeni a szabadság­ban! Ha hűségesen ragaszkodtok Krisztushoz és az evangéliumhoz, akkor tőlük ihletet és erőt kaptok ahhoz, hogy részt vállalhassatok jövőtök építésében...! II. János Pál magyarországi lá­togatása utolsó napján a Szent Ist- I ván-bazilikában imádkozott a be­tegekért, s az öregekért. A szent­atya érkezésekor hosszú percekig harangzúgás hirdette a katolikus egyházfő üdvözlését. A szentatyá­ra nem kevesebb mint 1300 hánya­tott sorsú hívő várt, akiket a szé­kesegyházba menvén II. János Pál pápai áldásban részesített. Szent­beszédében a hit erejét tárta hall­gatósága elé, majd arra buzdította híveit, higgyék el, hogy mindazok, akiket betegség vagy gyengeség, és az öregség sújt, együtt mind­azokkal, akik segítséget nyújtanak a kínban szenvedőknek — egyfor­mán az egyház legkedvesebb gyer­mekei. A szentmise után a pápa megál­dotta a jelenlévőket, majd a hívek között hagyta el a székesegyházat. Szinte mindenki megérinteni kí­vánta őszentségét, s torokszorító percek következtek: a pápa moz­gássérülteket, magatehetetlen bete­geket, vakokat, hordágyon kétség­­beesetten felé nyúló, csonttá aszott idős asszonyokat részesített pápai áldásban. A szenvedők — fájdal­maik ellenére is — a szentatyához igyekeztek, kezét szorongatták s csókolták, aki pedig nem került kö­zel a szentatyához, csupán ruháját simogatta, csókolta... II. János Pál magyarországi láto­gatásának legnagyobb eseménye a Hősök terén tartott szentliturgia volt, amelyen csaknem félmillió hívő és zarándok áhítozott őszent­sége szavaira. Az emelvényen fel­állított feszület tövében láthatták a jelenlévők a szent jobbot, amelyet cserkészek helyeztek el a mise színhelyén. A Szent István alakjá­hoz fűződő szentmise állami ünne­pünket is magasztossá emelte. Ha­rangzúgás köszöntötte II. János Pált, majd Paskai László esztergo­mi érsek köszöntötte a pápát. A nagyszabású eseményen megjelent Göncz Árpád köztársasági elnök, Antall József miniszterelnök, vala­mint a kormány több tagja. A szentatya István király érde­meiről szólt, akit értékelésében rendkívül bölcs embernek titulált, aki az egész nemzet közös javának első szolgája volt, majd minden magyart köszöntött, aki lélekben ragaszkodik Szent István koronája közös örökségéhez: — Ma Magyarországon új hely­zet állott elő. Az országot most nem fenyegeti külső ellenség. Ez egyedülálló lehetőséget teremt az ősök által épített ház megerősítésé­re. Ezen vállalkozás sikeréhez azonban az szükséges, hogy a ben­ne lakók féken tartsák egyéni jólé­tük önző, gátlástalan hajszolását, s ellenálljanak az ellenségeskedés kí­sértésének, amely újra meg újra egymás elleni küzdelemre uszítja az embereket, a társadalmi rétege­ket és osztályokat. Magyarország felszabadult a külső nyomástól, el­jött az óra, amikor meg kell szaba­dulnia a lelki rabszolgaság különfé­le formáinak belső kötelékeitől is... A pápa az egyház feladataként elsősorban az egyes emberek, vala­mint a közösség javának alázatos szolgálatát jelölte meg. Mindenki figyelmébe ajánlotta a szegények­ről, betegekről való gondoskodást, amelyre most van a legnagyobb szükség. A szentmise záróakkord­jaként II. János Pál világi kérdése­ket boncolgatott. A Szovjetunióban bekövetkezett változásokat értékel­vén, a szentatya úgy vélte: — A híreket hallva még buz­góbban imádkozom, azt kérve Is­tentől, hogy ez a hatalmas ország elkerülje az újabb tragédiákat! Kö­­nyörgök imádságomban, hogy ne kerüljenek veszélybe azok az erő­feszítések, amelyeket az utóbbi években tettek azért, hogy az egész társadalom visszakaphassa szavát és méltóságát. Hálásan emlékszem vissza találkozásaimra Gorbacsov elnökkel, aki két alkalommal meg­látogatott. Különösen becsültem az őt vezérlő őszinte szándékot, és azon nemes törekvéseket, amelyek áthatották az ember jogainak és méltóságának előmozdításában, —5*

Next

/
Thumbnails
Contents