Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-26 / 8105. szám

Magyar Nemzet, 1991. augusztus 21.

Találkozását a magyar ifjúsággal ahhoz hasonlította, mikor Jézus találkozott a gazdag ifjúval: „Jézus ránézeti és megszerette". Az ő nevében öleli meg most a jelenlévőket, mert „tudom, hogy ti vagytok a magyar egyház élő reménysége, hazátok ígéretes tavasza. Isten nem olyan erő, mely korlátoz, hanem olyan dinamizmus, mely a teljes kifejlődéshez vezet, a szellemi és érzelmi élet kibontakozásához, a hit növekedéséhez. Az egyház hagyományai nem csupán teljesítendő kötelességek, hanem a kegyelem kiapadhatatlan forrásai. Legyetek állhatatos és bátor ifjú keresztények!

A Szent Margit-misztériumjáték láttán a szentatya megemlékezett a fiatal, magyar szentekről, Szent Imréről, Szent Margitról, Szent Erzsébetről, és felszólított e történelmi személyiségek példájának követésére. Tisztában van azzal - mondta a pápa -, milyen nehéz ma az ifjúság helyzete az állás- ,a lakáshiány, a bűnözés terjedése, a család válsága és az énékek pusztulása miatt. Olyan életstílust ; reklámoznak, mely veszni hagyja • azokat az énekeket, melyeknek fényében egyet jelent magyarság és kereszténység, s a keresztény Európához való tanozás. Ezért így buzdította az ifjúságot: „Legyetek erősek! Kapcsolódjatok bele újhói e kontinens történelmének folyamatába. Ne hátul kullogva rimánkodjatok azért, hogy befogadjanak benneteket, hanem úgy jelentkezzetek, mint akik a keresztény eredetű, nagy európai hagyományt hordozzátok. Ne várjátok, hogy mások gondoskodjanak rólatok. Legyetek vállalkozó szelleműek és nagylelkűek!"

Utolsó magyarországi napját az idősekkel és a betegekkel való talál- l kozóval kezdte kedden reggel a budapesti bazilikában II. János Pál. A pápa minden útján találkozik idős, beteg és elhagyott híveivel.

,A világ nemigen éni azt az igazságot. hogy a szenvedők különösen szoros közösségben vannak a megfeszített Krisztussal - mondta a szentatya. A teljesítmény-központú és embertelen mentalitás feleslegesnek, terhesnek tartja az idős. beteg embert. Tudjuk, hogy az emberek a gazdagságot. a hatalmat, a fizikai erőt. a szépséget és az okosságot becsülik. Isten szemében azonban elsősorban az a fontos, milyen nagylelkűen fogadjuk cl sajátos hivatásunkat.

A szenvedő ember, ha Isten akara- | tát követve vállaja a szenvedést, hasznos felebarátai számára, meri .j lélek fényét sugározzák szét maguk körül, amelyből mások erőt meríthetnek.”

Az idős és beteg emberek láttán sokan megértették azt, hogy a „hit a lelki erő és vigasz kimeríthetetlen forrása".

„A magyar történelem háza sziklára épült*1

Legnagyobb nemzeti ünnepünkön. Szent István napján a Hősök terén mondott szentmisét a pápa. Dr. Páskai László bíboros köszöntőben emlékeztetett arra. hogy három esztendővel ezelőtt e napon újította meg a nemzet Szent István azon „felajánlását”, amellyel Máriának, a magyarok Boldogasszonyának az oltalmába ajánlotta a hazát. Prédikációjában a szentatya is az államalapító Szent Istvánról emlékezett meg legelőször.

„Sziklára építette házát” - idézte az evangélium Szent Istvánra szépen vonatkoztatható szavait a szentatya. A Szent István állal megvetett alapra a magyarság nemzedékei tovább folytatják .a ház építését." A magyar történelem háza sziklára, nem homokra épült. Ma Róma püspöke köszönti mindazokat, „akik lélekben ragaszkodnak Szent István koronájának közös örökségéhez." Saját nyelvükön köszöntötte a pápa a szlovák, a lengyel és német zarándokokat

Szent István fiához intézett intelmeiben • „bölcsesség útját” mutatta meg, de intelmei a magyarok minden jövőbeli nemzedékéhez szólnak. A magyarság nemcsak a Szent Koronát örökölte István királytól, hanem az igazi „sziklára építen házat” is.

.Akkor állunk szilárdan ezen a sziklán, ha Krisztus által, Krisztusban és Krisztusra tekintve élünk.” A nemzet épülete így maradhat fenn a történelmi változások között. Ezt a házat sok külső támadás érte, és belső feszültség támadta. „Ma Magyarországon új helyzet állt elő. A ház erősítéséhez azonban az szükséges, hogy lakói legyőzzék önző, gátlástalan érdekeiket, legyőzzék az ellenségeskedés kísértését." Az országnak meg kell szabadulnia „a lelki rabszolgaság különféle formáinak belső kötelékeitől is". Közös erőfeszítésre van szükség a közjó érdekében.

,.Magyarország most pluralista társadalommá vált, amelyben az egyes állampolgárok és csoportok eltérő értékrendszerekhez csatlakoznak. De a történelem arra tanít, hogy a modem emberiség életébe olyan alapvető keresztény értékek épültek be, mint a személy méltósága, a szolidaritás, a szabadság és a béke."

Külön kiemelte a pápa, hogy Szent István „beillesztette Magyarországot az európai nemzetek közösségébe.” „Csak akkor lesz biztonságos a házatok, ha nagylelkűen a közös európai ház építésén fáradoztok a nyitottság, szolidaritás és együttműködés szellemében." Hangsúlyosan szólt arról is, hogy Szent István rendkívüli módon gondoskodott a szegényekről. Ma is jelentkezik e szükséglet, „amikor a gazdasági struktúrák változásaiból származó nehézségekkel” küszködtök. Ebben az „átmeneti állapotban” megnőtt a szegények száma (munkanélküliek, hajléktalanok, nyugdíjasok). Miközben akik vállalkozásba fognak, egyre

gazdagodnak, mások nyomorba süllyedhetnek. Ne feledjétek: a szegények az egyház kincsét jelentik!

Testvéri találkozóval zárta le lekipásztori látogatását Magyarországon II. János Pál. Paskai László esztergomi érseknek a budai Várban lévő rezidenciáján találkozott a Magyar Katolikus Püspöki Karral. Előttük az egység hangsúlyozásával szólott a katolikus egyházfő.

,A magyar egyház hálát ad Urának az egység ajándékáért, és állhatatos imádsággal könyörög azért, hogy ebben az egységben megerősödjék úgy, hogy a püspökök együttműködnek egymással, továbbá a papok a püspökökkel, és a világi hívek a papok által, az egyházmegye főpásztorával” - figyelmeztette II. János Pál a Magyar Püspöki Kart.

,Az egység elsődleges feltétele a püspökök közötti együttműködés. Az óhajtott együttműködés megvalósításán ti is meggyőződéssel és egyre növekvő elkötelezettséggel munkálkodjatok. Ez mindegyikőtöktól azt kívánja. hogy nagy megértéssel és szeretettel legyetek egymás iránt: ebben senkit se hátráltassanak olyan személyes megfontolások, amelyeket a többi testvér jellemvonásai vagy múltbeli események táplálnak.

Szükséges továbbá, hogy mindegyikiek átfogó képet alkosson az egész magyar egyház problémáiról.

Ismeretes továbbá, hogy a különböző európai nemzetek nem kevés közös nehézséggel küzdenek. Kívánatos lesz tehát szoros kapcsolatokat ápolni a földrész többi püspökeivel is, hogy tanulni lehessen tapasztalataikból. és ahol közös igények jelentkeznek. ott összehangolni a lelkipásztori kezdeményezéseket. Pontosan ebben a távlatban tartottam szükségesnek. hogy őszre különleges Püspöki Szinodust hívjak össze Európa számára. Ez majd vizsgálja az új helyzetet, amely e földrészen kialakult a legutóbbi változások következtében, és jobban meghatározza az egyház feladatait a jelen kihívással szemben.

A ti feladatotok az együttműködés előmozdítása az egyházmegyében lévő szerzetesekkel és világi hívekkel. Különösen tudjatok együttműködni a világiakkal! Történelmetek folyamán többször játszottak meghatározó szerepet a hit ébresztésében és megőrzésében, őseitek a szegény szláv szolgákon keresztül jutottak kapcsolatba a hit első elemeivel, még a nagy misszionárius püspökök érkezése előtt. Nyelvetek sok szava őrzi ennek a halk. de hatékony evangélizációnak a nyomait. A nép a török hódoltság idején papjaitól megfosztottam világi „licenciátusok” vezetése alatt folytatta tovább egyházi életét. Hasznosnak tűnik, hogy kikérjék a képzett világiak tanácsát és együttműködését, amikor arról van szó, hogy válaszoljanak a jelenkori társa-