Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-26 / 8105. szám

Magyar Nemzet, 1991. augusztus 21. Találkozását a magyar ifjúsággal ahhoz hasonlította, mikor Jézus ta­lálkozott a gazdag ifjúval: „Jézus rá­nézeti és megszerette". Az ő nevében öleli meg most a jelenlévőket, mert „tudom, hogy ti vagytok a magyar egyház élő reménysége, hazátok ígé­retes tavasza. Isten nem olyan erő, mely korlátoz, hanem olyan dina­mizmus, mely a teljes kifejlődéshez vezet, a szellemi és érzelmi élet ki­bontakozásához, a hit növekedésé­hez. Az egyház hagyományai nem csupán teljesítendő kötelességek, ha­nem a kegyelem kiapadhatatlan for­rásai. Legyetek állhatatos és bátor if­jú keresztények! A Szent Margit-misztériumjáték láttán a szentatya megemlékezett a fi­atal, magyar szentekről, Szent Imré­ről, Szent Margitról, Szent Erzsébet­ről, és felszólított e történelmi szemé­lyiségek példájának követésére. Tisz­tában van azzal - mondta a pápa -, milyen nehéz ma az ifjúság helyzete az állás- ,a lakáshiány, a bűnözés ter­jedése, a család válsága és az énékek pusztulása miatt. Olyan életstílust ; reklámoznak, mely veszni hagyja • azokat az énekeket, melyeknek fé­nyében egyet jelent magyarság és ke­reszténység, s a keresztény Európá­hoz való tanozás. Ezért így buzdítot­ta az ifjúságot: „Legyetek erősek! Kapcsolódjatok bele újhói e konti­nens történelmének folyamatába. Ne hátul kullogva rimánkodjatok azért, hogy befogadjanak benneteket, ha­nem úgy jelentkezzetek, mint akik a keresztény eredetű, nagy európai ha­gyományt hordozzátok. Ne várjátok, hogy mások gondoskodjanak rólatok. Legyetek vállalkozó szelleműek és nagylelkűek!" Utolsó magyarországi napját az idősekkel és a betegekkel való talál- l kozóval kezdte kedden reggel a buda­pesti bazilikában II. János Pál. A pápa minden útján találkozik idős, beteg és elhagyott híveivel. ,A világ nemigen éni azt az igaz­ságot. hogy a szenvedők különösen szoros közösségben vannak a megfe­szített Krisztussal - mondta a szenta­tya. A teljesítmény-központú és em­bertelen mentalitás feleslegesnek, ter­hesnek tartja az idős. beteg embert. Tudjuk, hogy az emberek a gazdagsá­got. a hatalmat, a fizikai erőt. a szép­séget és az okosságot becsülik. Isten szemében azonban elsősorban az a fontos, milyen nagylelkűen fogadjuk cl sajátos hivatásunkat. A szenvedő ember, ha Isten akara- | tát követve vállaja a szenvedést, hasz­nos felebarátai számára, meri .j lélek fényét sugározzák szét maguk körül, amelyből mások erőt meríthetnek.” Az idős és beteg emberek láttán sokan megértették azt, hogy a „hit a lelki erő és vigasz kimeríthetetlen forrása". „A magyar történelem háza sziklára épült*1 Legnagyobb nemzeti ünnepünkön. Szent István napján a Hősök terén mondott szentmisét a pápa. Dr. Pás­­kai László bíboros köszöntőben emlé­keztetett arra. hogy három esztendő­vel ezelőtt e napon újította meg a nemzet Szent István azon „felajánlá­sát”, amellyel Máriának, a magyarok Boldogasszonyának az oltalmába ajánlotta a hazát. Prédikációjában a szentatya is az államalapító Szent Ist­vánról emlékezett meg legelőször. „Sziklára építette házát” - idézte az evangélium Szent Istvánra szépen vo­natkoztatható szavait a szentatya. A Szent István állal megvetett alapra a magyarság nemzedékei tovább foly­tatják .a ház építését." A magyar tör­ténelem háza sziklára, nem homokra épült. Ma Róma püspöke köszönti mindazokat, „akik lélekben ragasz­kodnak Szent István koronájának kö­zös örökségéhez." Saját nyelvükön köszöntötte a pápa a szlovák, a len­gyel és német zarándokokat Szent István fiához intézett intel­meiben • „bölcsesség útját” mutatta meg, de intelmei a magyarok minden jövőbeli nemzedékéhez szólnak. A magyarság nemcsak a Szent Koronát örökölte István királytól, hanem az igazi „sziklára építen házat” is. .Akkor állunk szilárdan ezen a sziklán, ha Krisztus által, Krisztus­ban és Krisztusra tekintve élünk.” A nemzet épülete így maradhat fenn a történelmi változások között. Ezt a házat sok külső támadás érte, és bel­ső feszültség támadta. „Ma Magyar­­országon új helyzet állt elő. A ház erősítéséhez azonban az szükséges, hogy lakói legyőzzék önző, gátlásta­lan érdekeiket, legyőzzék az ellensé­geskedés kísértését." Az országnak meg kell szabadulnia „a lelki rab­szolgaság különféle formáinak belső kötelékeitől is". Közös erőfeszítésre van szükség a közjó érdekében. ,.Magyarország most pluralista társa­dalommá vált, amelyben az egyes ál­lampolgárok és csoportok eltérő ér­tékrendszerekhez csatlakoznak. De a történelem arra tanít, hogy a modem emberiség életébe olyan alapvető ke­resztény értékek épültek be, mint a személy méltósága, a szolidaritás, a szabadság és a béke." Külön kiemelte a pápa, hogy Szent István „beillesztette Magyar­­országot az európai nemzetek közös­ségébe.” „Csak akkor lesz biztonsá­gos a házatok, ha nagylelkűen a kö­zös európai ház építésén fáradoztok a nyitottság, szolidaritás és együtt­működés szellemében." Hangsúlyo­san szólt arról is, hogy Szent István rendkívüli módon gondoskodott a szegényekről. Ma is jelentkezik e szükséglet, „amikor a gazdasági struktúrák változásaiból származó nehézségekkel” küszködtök. Ebben az „átmeneti állapotban” megnőtt a szegények száma (munkanélküliek, hajléktalanok, nyugdíjasok). Miköz­ben akik vállalkozásba fognak, egyre gazdagodnak, mások nyomorba süllyedhetnek. Ne feledjétek: a sze­gények az egyház kincsét jelentik! Testvéri találkozóval zárta le leki­­pásztori látogatását Magyarországon II. János Pál. Paskai László esztergo­mi érseknek a budai Várban lévő rezi­denciáján találkozott a Magyar Kato­likus Püspöki Karral. Előttük az egy­ség hangsúlyozásával szólott a katoli­kus egyházfő. ,A magyar egyház hálát ad Urának az egység ajándékáért, és állhatatos imádsággal könyörög azért, hogy eb­ben az egységben megerősödjék úgy, hogy a püspökök együttműködnek egymással, továbbá a papok a püspö­kökkel, és a világi hívek a papok által, az egyházmegye főpásztorával” - fi­gyelmeztette II. János Pál a Magyar Püspöki Kart. ,Az egység elsődleges feltétele a püspökök közötti együttműködés. Az óhajtott együttműködés megvalósítá­sán ti is meggyőződéssel és egyre nö­vekvő elkötelezettséggel munkálkod­jatok. Ez mindegyikőtöktól azt kíván­ja. hogy nagy megértéssel és szeretet­tel legyetek egymás iránt: ebben sen­kit se hátráltassanak olyan személyes megfontolások, amelyeket a többi testvér jellemvonásai vagy múltbeli események táplálnak. Szükséges továbbá, hogy mind­­egyikiek átfogó képet alkosson az egész magyar egyház problémáiról. Ismeretes továbbá, hogy a külön­böző európai nemzetek nem kevés közös nehézséggel küzdenek. Kívá­natos lesz tehát szoros kapcsolatokat ápolni a földrész többi püspökeivel is, hogy tanulni lehessen tapasztala­taikból. és ahol közös igények jelent­keznek. ott összehangolni a lelki­pásztori kezdeményezéseket. Ponto­san ebben a távlatban tartottam szük­ségesnek. hogy őszre különleges Püspöki Szinodust hívjak össze Eu­rópa számára. Ez majd vizsgálja az új helyzetet, amely e földrészen kia­lakult a legutóbbi változások követ­keztében, és jobban meghatározza az egyház feladatait a jelen kihívással szemben. A ti feladatotok az együttműködés előmozdítása az egyházmegyében lévő szerzetesekkel és világi hívek­kel. Különösen tudjatok együttmű­ködni a világiakkal! Történelmetek folyamán többször játszottak megha­tározó szerepet a hit ébresztésében és megőrzésében, őseitek a szegény szláv szolgákon keresztül jutottak kapcsolatba a hit első elemeivel, még a nagy misszionárius püspökök érke­zése előtt. Nyelvetek sok szava őrzi ennek a halk. de hatékony evangéli­­zációnak a nyomait. A nép a török hódoltság idején papjaitól megfosz­tottam világi „licenciátusok” vezeté­se alatt folytatta tovább egyházi éle­tét. Hasznosnak tűnik, hogy kikérjék a képzett világiak tanácsát és együtt­működését, amikor arról van szó, hogy válaszoljanak a jelenkori társa-

Next

/
Thumbnails
Contents