Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-23 / 8104. szám
Beszélő, 1991. augusztus 17. A Co-Nexus mindig is nagy barátja volt az államnak és viszont, talán ez is hozzájárult az üzlethez. Megalakulásához arról a bizonyos titkos számláról adott a kormány tőkehozzájárulást. Jó lenne tudni, mi végre is. A Co-Nexus továbbadta a részvényeket, az ÁVÜ pedig sopánkodott, hogy becsapták, mert nem tudott arról, hogy a részvényvásárlók a bank többségi tulajdonát akarják megszerezni. Miután kiderült a több csatornán keresztül folyó részvényvásárlás háttere, kitört a vihar. A parlament elé terjesztett pénzintézeti törvény már nem tenné lehetővé, hogy_ a Vagyonügynökség az államigazgatáson belüli minden konzultáció nélkül privatizálja a bankokat, mi kánt ezt az Ybl Bank esetében megtette Az ÁVÜ mentegetőzött, miszerint félrevezették, mert a többségi tulajdont megszerző két cégnek közölnie kellett volna, hogy a többségi részesedés megszerzése a cél. Mindenesetre úgy tűnt egy ideig, hogy megpróbálnak valamilyen módon közbelépni A Világgazdaság szerint a két nagy részvényvásárló cégnél, a Gcwin Kft.-nél cs az Autókliniknél az ügylet ismertté válása után megjelentek az adóellenőrök. Késleltették az ügyletet a frissen megvásárolt, névre szóló részvényeket nem forgatták át, vagyis nem jegyezték be az új tulajdonosok tulajdonjogát, miközben az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hirdetett meg; legfontosabb napirendi pont az alaptőke fölemelése volt. Ha a részvények átforgatása előtt megtartják a közgyűlést, s még a régi tulajdonosok döntenek az alaptőke-emelésről, az azt is jelenti, hogy az addig megvásárolt részvényekkel a Cewin és az Autoklinik részesedése jóval 50 százalék alá esik vissza, s újra indul a privatizációs körjáték. Nem tudni, a háttérben pontosan mi zajlik, mindenestere a múlt héten egyes hírek szerint az új tulajdonosok s az Ybl Bank elnök-vezérigazgatója - az ÁVÜ áldása mellett - megegyeztek abban, hogy a következő négy évben is a régi igazgató marad a bank irányítója. Ezután az utolsó pillantban mégiscsak bejegyezték az új részvényesek tulajdonjogát. akik meghiúsíthatták az alaptőke emlését és azt, hogy oda legyen a többségi pozíciójuk. A számos homályos pont mel-. lett a tranzakció célja is tisztázatlan. Az Ybl Bank ezentúl ugyanis úgymond a kisvállalkozóknak nyújtana kedvezményes hiteleket. Ha a piacon kialakult kamatoknál kedvezményesebb hiteleket nyújtanának, akkor egyrészt bizonyosan elvesz a bank nyereségessége, másrészt a Start-hitelhez és a mostani kedvezményes húsakcióhoz hasonló helyzet alakulna ki. A kedvezményes húsárak mellett pillanatnyilag alig lehet kielégíteni a keresletet, miközben nem tudni, hogy a kedvezménynyel végső soron kiket is támogatnak. A vendéglősöket vagy éppen a legelesettebbeket? Utóbbi eshetőséget cáfolni látszik, hogy a kedvezményes akció meghirdetése után megugrott a mélyhűtők eladása, amit a Népszabadság cikkírója s az ott megszólalta torták döntően a húsár csökkenésének tulajdonítottak. De hasonló a helyzet a Start-hitellel is. Tavaly föl kellett függeszteni a rendkívül kedvezményes újrakezdési kölcsön folyósítását, mert olyan hamar kimerült az erre szánt keret. Bebizonyosodott, hogy a kölcsönök •nagy részét különböző manipulációk révén vették föl, többek között dörzsölt, sikeres magánvállalkozók, strómanok révén jutattak olcsó pénzhez. Már megvannak az első jelei annak, hogy a -Start-hitellel is hasonló lesz a helyzet, s a pénz ismét más célt szolgál, mint amire szánták. Persze, ha az úgynevezett nemzeti tőkét erősíti - amelynek nemzeti, illetve karvaly jellegét vélhetően azok szeretnék meghatározni, akik már a nemzeti körön belülinek tekintik magukat -, akkor többeket nem zavar, hogy ezektől a százmillióktól, milliárdoktól cpp azok esnek cl, akiknek szavakban szánták. A héten is folytatódott a számháború, az egymással nem egyeztethető jelentések a gazdaság állapotáról. A jegybank - ismételten cáfolva Kádár Béla minisztériumának helyzetértékelését - a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg javulásáról számolt be. Az MNB ugyanakkor optimista az infláció alakulását illetően is, amit részben azzal támaszt alá, hogy mérvadó piaci kamatok hetek, hónapok óta változatlanok. Optimizmusukat most erősítheti a Gazdaságkutató Intézetnek az a kérdőíves vizsgálata, amelyben többek között a bankárok pénzpiaci várakozásait vizsgálták. Eszerint a bankárok egész évre nem jósolnak nagyobb inflációt, mint amekkora az az év eddig eltelt részében volt, jövőre pedig az infláció 30 százalék körüli csökkenését várják. Ez a pénzpiacok napi ismerete alapján született jóslat merészebb, mint számos hivatalos prognózis, nem is beszélve a „független" közgazdászok előrejelzéseiről. Reménykedünk, hogy a szőrös szívű bankároknak legyen igazuk.
