Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-19 / 8100. szám
Beszélő, 1991. augusztus 3. £3 Bűnpártolás és bűnsegély Szüneteltetik vagy csendben lezárták a Carlos-ügyet? Közvéleményünk elfeledte CarlosL Aktuális heti botrányaink - a médiaalelnükök kinevezése, a szakszervezeti vagyon gyors ütemű privatizálásának ügye - kiszorította a köz tudatából, s a sajtó is jóváhagyólag vette tudomásul a legfőbb ügyész közleményét, miszerint az egyéves nyomozás során nem sikerült tisztázni a hírhedett terrorista magyar barátainak büntetőjogi felelősségét A magyar kapcsolat felelősségre vonhatóságának kulcskérdése, hogy azok, akik Carlosszal együttműködtek, akik magyarországi tartózkodását lehetővé tették, akik erre parancsot adtak, illetve ezért a politikai felelősséget viselték, bűnpártolói vagy bűnsegéd:i minőségben támogatták-e Carlosék tevékenységét A bűnpártoló „segítséget nyújt ahhoz, hogy az elkövető a hatóság üldözése elől meneküljön", anélkül hogy vele erről előzőleg megegyezett volna. A bűnsegéd ezzel szemben segítséget nyújt a bűncselekmény elkövetéséhez. A bűnpártoló legsúlyosabb büntetése - következésképp a cselekmény elévülési ideje -öt ér; így az 1985-ben elkövetett bűnpártolás miatt jelenleg semmiféle eljárás nem folytatható. A bűnsegéd büntetése ellenben megegyezhet az elkövetőével; ez esetben - lévén szó terrorcselekményről és emberölésről - az elévülési idő húsz év, az eljárásnak tehát nincs akadálya. Dr. Kutrucz Katalin volt az első, aki a Mai Karnak adott nyilatkozatában (1990. június 27.) felvetette, hogy a terroristák segítőinek cselekménye | bűnsegélynek is minősülhet A sajtó ekkor - feltehetőleg a cikk „blickfangos" címe miatt „Halálra is ítélhetik a terroristák segítőit" - hevesen támadta a nyilatkozót, holott ő csak a cselekmény kétféle jogi minősítésének lehetőségéről szólt E sorok írója e helvt kér elnézést a kiváló büntetőjogásztól: előző Carloscikkemben (Beszélő, 199L július 13.) merésznek neveztem Kutrucz Katalin jogértelmezését Az alább közölt interjúk előkészítése során rájöttem: a feltételezés korántsem „merész", a bűnsegély gyanúja ugyancsak megalapozott Erről kérdeztem két büntetőjogászt dr. Király Tibor egyetemi tanárt és dr. Kabódi Csaba adjunktust „Az alapérdés az, hogy mi az, amit tudtak" Dr. Király Tibor véleménye Beszélő: Professzor úr, Carlos és csoportja 1979 és 1985 között több alkalommal Magyarországon .járt. Azok a belügyi szervek, amelyek kapcsolatban voltak velük, tudtak arról, hogy mit csinálnak, amikor nem itt vannak. Ez így önmagában bűnpártolás vagy bűnsegély? K. T.: A Carlos-ügvnek szakértője nem voltam, nem vagyok, és a jövőben sem óhajtok e kérdéskör szakértőjévé válni. A bűnpártolás és a búnsegély jogi kategóriája között nagy a különbség. A búnsegélynél szándékos magatartásról van szó. A bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott tevőleges segítségnyújtásról, amelyik fizikai tevékenységgel valósul meg. A gyakorlat kialakította az ún. pszichikai búnsegély fogalmát: valaki valamely elkövetett bűncselekményhez szándékerósító nyilatkozatot tett... Bűnsegélyről csak akkor beszélhetünk, ha megvalósult bűncselekményhez nyújt valaki segítséget. A bűnpártolás ezzel szemben feltételezi, hogy előzetes megállapodás nélkül, már a bűncselekmény elkövetése után nvűit valaki segítséget, például avégból, hogy meghiúsítsa a büntető eljárást. Bűncselekmény nélkül nincsen se bűnsegédi búnrészesség, se bűnpártolás. Ami most a Carlos-ügyet illeti, az a véleménvem,^hogy itt a hivatali bűnpártolás inkább megállapítható, mint a bűnsegédi bűnrészesség. Ugyanis semmi olyan adat nem derült ki az erről megjelent írásokból, ami arra utalna, hogy egy jövőben elkövetendő és elkövetett bűncselekményhez nyújtottak volna a magyar hatóságok segítséget. Mindenesetre ahhoz, hogy határozott véleményt merjek formálni ebben az ügyben, minden részletet pontosan kellene ismernem. Beszélő: Mi volna a jogi megítélése egy zsiványkocsma tulajdonosinak? A múlt században sok ilyen kocsma volt, ahová a zsiványok visszatértek, ahol megszálltak, kipihenték magukat, otthagyták a fegyvereiket, a rablott holmit. A kocsmáros nem vett részt a bűncselekményekben, de természetesen tudta, hogy a zsiványok - zsiványok. Ezt hogy ítélte volna meg mondjuk Ráday Gedeon? K. T.: Ráday kíméletlen eszközökkel járt el a magyarországi betvársággal szemben, és föl is számolta. Elképzelhető, egyrészt a már elkövetett bűncselekmény esetén a bűnpártolás. Ha azonban a kocsmáros viselkedése jövőbeni bűncselekmények elkövetéséhez, de konkrét bűncselekmények elkövetéséhez, előre megígért vagy biztosra vehető támogatást jelentett, akkor elképzelhető a pszichikai búnsegély minősítés. Mindenképpen a részietek fontosak ahhoz, hogy a kérdést eldöntsük. Beszélő: 1981. február 21-én Carlos csoportja merényletet hajlott végre a Szabad Európa Rádió müncheni központja ellen, a támadásnak nyolc súlyos sebesültje volt, és igen jelentős anyagi kár is keletkezett
