Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
1991/augusztusLétünk, CT SZAKMAI MELLÉKLET J coc* * 0.;"* 1991. augusztus Ezzel a címmel a közelmúltban tartott tájékoztató szemináriumot az Országos Atomenergia Bizottság és a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség. Meghívottként a BM PVOP munkatársai is részt vertek a szemináriumon. Az első két nap előadásokat hallgattunk és filmeket néztünk, a harmadik napon pedig Paksra látogattunk el. A szeminárium megnyitóján Va/da György akadémikus az OAB elnökhelyettese célként a közigazgatási szakemberek tájékoztatását jelölte meg. Bejelentette, hogy 1991. június 1-jétől Magyarországon is bevezetik a NAÜ által ajánlón hét fokozatú baleseti skálát és már rendellenesség esetén is (ez a skála 1 -es fokozata) bejelentést tesznek és tájékoztatják a közvéleményt is. Az előadások keresztmetszetet adtak az atomenergia békés célú felhasználásának jelenlegi helyzetéről a világban. Párhuzamot vontak a villamosenergia atomenergiával vagy más fosszilis energiával való előállítása közön. Szemléletesen mutatták be a két módszer közöm óriási különbséget az előadók. Külön kiemelték. hogy a hagyományos erőművek mennyivel környezetszennyezőbbek az atomenergiánál. Dr. Sztanyik B. László egyetemi tanár előadásában az emben szervezet sugárzás okozta károsodását ecsetelte. .Sugárzás a Földön bolygónk keletkezése óta mintegy 4.5 milliárd éve - létezik. A kozmikus (a Napból és a még távolabbi űrből jövő és a földkérgi) sugárzások az élet kialakulásét megelőzően is hatónak. Az élet - és az ember - a sugárzási térben fejlődön ki és fejlődik ma is tovább. Túlzás nélkül áilithatjuk, hogy a sugárzás az élet elválaszthatatlan része és feltétele. A természetes radioaktív anyagok kiszűrhetetlenül jelen vannak a környezetünkben (a talajban, az építőanyagokban. a levegőben, az élelmiszerekben és az ivóvízben), valamint a szervezetünkben. A természetes sugárzáson felül az embert mesterséges (az ember által létrehozott fórrá.-, sokból származó) sugárzás is éri. Ezen utóbbiból legjelentősebb (legnagyobb ménékú) a röntgensugárzás, amely azonban felbecsülhetetlen és teljességgel pótolhatatlan diagnosztikai információt ad a már kialakult betegségekről. avagy a még csak kialakulóban levő kóros állapotokról. A Föld lakosságát természetes forrásokból érő átlagos sugárterhelés a legújabb becslések szerint személyenként évente körülbelül 2.4 mSv. Hazánkban ez az érték némileg nagyobb. mivel lényegesen több időt töltünk épületben (s Így magasabb az építőanyagoktól származó sugárterhelésünk), mint a trópusi országokban. (Ezen utóbbiak lakói azonban nem csekély hányadot képviselnek a Föld népességéből.) Az ionizáló sugárzás orvosi alkalmaza sától pedig évente átlagban 0.4 mSv sugártei helést kapunk. Az atomrobbanások és atomeróművi kibe csátások hatásara is éri sugárzás a népessége Ennek mértéke azonban mind természete mind az átlagos orvosi (röntgen és izotópciac nosztikai) sugárterheléshez képest elenyeszóe kicsi, kevesebb egy, illetve néhány százaléknál (I. 1. sz ábra) Dr. Marx György akadémikus előadásában kockázatról beszélt és megismertetett bennür két a kockázat .R' egy lehetséges érteimezé módjával. Hallottunk tőle az Ismeret Joga név 1987-ben Kaliforniában elfogadott törvényre Rövid idézet előadásából: .A kockázat (rizikó, riszk - mint .reszkíroz matematikai értelmezése a következő: R = W . K ahol W a bekövetkezés valószínűsége, K ped a következmény súlyossága (Halálesetbe K = 1) Néhány (nemzetközi) kockazat-bec lés: Vonat 0,4/10* km például Budapest-Peking-Budapest út R = 4,10 Repülő 0,5/10* km például Budapesi-Kalifornia-Budapt R = 2.10 Autó 15/10’ km például " Budapest-Balaton-Budapi R = 3,10 ugyanez minden hétvégén, egy év el Kerékpár 85/10* km R = 50.10 például Budapest-Balaton R = 10.10 Motorkerékpár 500/10* km például Budapest-Velencei tó és vis: R = 50.10 Egyéb típusú (életmóddal vállalt) kocka; tok: 1 csomag (20) cigaretta R _ <t.r
