Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
Politikai csatározásokban nem vesznek részt Magyar Hírlap, 1991. augusztus 15.______________________________ Országos szervezetet akarnak a munkanélküliek Debrecenben február 4-én alakult meg a Munkanélküliek és Álláskeresők Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete. Fővédnöknek Göncz Árpádot, kollektív védnöknek az Országgyűlést kérték fel. Felvették a kapcsolatot a különböző pártokkal, sőt nemrégiben tárgyaltak Kupa Mihály pénzügyminiszterrel is. — Egyesületünk ugyanakkor politikai és hatalmi csoportosulástól független kíván maradni — magyarázza Zenkovics Zoltán elnök. — A munkanélküliek rohamosan növekvő száma — ma már többen vagyunk Hajdú-Biharban. mint az összes parlamenti párt megyei tagsága — és az egyre fokozódó kétségbeesés komoly politikai ütőkártya lehet. De nem hagyjuk, hogy hatalmi csatározásokban használjanak fel bennünket. nem engedjük, hogy elkeseredett társainkat demagóg szónoklatokkal kivigyék az utcára. Mi a pártokkal konzultálva problémáink megoldási lehetőségeire szeretnénk rátalálni. Eddig mindegyik párt támogatást ígért, elsőként az MSZP adott otthont egyesületünknek. Az egyesület vezetői megkeresték a szakszervezetek képviselőit is. — Kérelmet nyújtott be a: egyesület a Népjóléti, a Munkaügyi és a Belügyminisztériumhoz négymillió forint támogatásért. Mire szeretnék felhasználni1 — Nem akarunk segélyekkel a társadalom nyakán élősködni! Az igényelt pénz segítségével alapítványt hoznánk létre, mely vállalkozásokba kezdene. Ezekben a kisebb asztalos, rézműves és autószerelő műhelyekben munkára lelhetnénk, és hasznukat vállalkozásokba fektethetnénk. Sajnos, ezt az ötletet a napokban utasították vissza azzal, hogy „később térjünk vissza a kérdésre". — Kértek segítséget a debreceni önkormányzattól és a megyei közgyűléstől is... — Az adományokból segélyalapot szeretnénk létrehozni. De nem a pénzt osztanánk szét. hanem kifizetnénk a rászorulók lakbérét. törlesztőrészleteit, villanyszámláját vagy a gyermekek men-7áiát — Érzékelhető-e konkurenciaharc a munkaerőpiacon? — A múltkor azzal keresett meg bennünket az egyik cigányszervezet elnöke, hogy segítsünk, mert a „magyarok" már a legalpáribb munkákat is elviszik előlük. A munkaerő feketepiacán egyre zuhannak az árak. Hallottam, hogy egy maszek kőműves napi ezer forintot ígért tizenkét órai nehéz fizikai munkáért, de a számos jelentkezőből végül négyszázért vállalta el valaki. — Milyen körülmények között veszítik el legtöbben a: állásukat1 — Leggyakrabban a létszámleépítések következtében, de sok szabálytalanságot is észlelünk. Például rábeszélik a dolgozót. hog\ mondjon fel. aztán a szerencsétlen meglepődik, amikor végkielégítés nélkül az utcán találja magát. — Hogyan élik meg kiszolgáltatottságukat az emberek? — Nem szabad önmagunkkal foglalkoznunk. Az ember tele van elfojtott indulatokkal. Leírhatatlan érzés, mikor valaki azért sírja el magát a fogadóóránkon, mert rádöbben, hogy még soha senki előtt nem mert beszélni lehetetlen helyzetéről. — Hamar beletanult az elnökség a feladataiba? A munkaközvetítő egyetlen előadójára száz-kétszáz „ügyfél" jut naponta. Hozzánk jóval kevesebben járnak, ám minket hajnaltól késő estig hajt a segíteni akarás. Ma már tudjuk, egy-egy ügyben kihez, hova forduljunk. — Az önök tervei között szerepel egy munkanélkülieket tömörítő országos hálózat terve is. melynek Debrecen lenne a központja... — Minden megyében meg kell alakítani az álláskeresők egyesületét. és ezt a munkát szükséges felsőbb szinten is koordinálni. Debrecenre mint központra azért gondoltunk, mert a Tiszántúl a legerősebben sújtott a munkanélküliség átkával, s ide fognak keletről beözönleni a menekültek, akik alaposan rontják majd a munkához jutás esélyeit. . Nanv Tiinrle
