Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
Magyar Hírlap (üzleti Melléklete), 1991. augusztus 16. PÉNZÜGYMINISZTER VOLTAM - ÚJRA EGYETEMI OKTATÓ LETTEM „A szaktárcák legtöbbször az indokoltnál jóval keményebb ellenállást képviseltek, sokszor öncélúan" Rabár Ferenc, aki »neveiét az állami kereskedelmi főiskolán 1949-oen kapta, 1965-75 között az INFELOR Rendszertechnikai Vállalat igazgatója volt, maid Ausztriában a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet programvezetője. Több külföldi egyetem vendégtanára Tavaly májustól decemberig az ország rendszerváltás után. első pénzügyminisztere. Lemondása óta a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem docense (öt gyermeke és hét unokája van.) — Hogyan vélekedik a viszonylag rövid, hél hónapos pénzügyminiszteri tevékenysége után, a kormány és saját maga munkájáról? — A rendszerváltozás utáni kormány első pénzügyminisztereként én is részt vettem abban a tanulási folyamatban, amelyen a kormány, a parlament és tulajdonképpen az egész társadalom is átment — vála«zolta.Rabár Ferenc. — Kicsit szűkítve e kört, ugV" gondolom, a korjnány és vele együtt én is, túl optimistán indultunk neki a feladatoknak. Azt hittük, rövid idő alatt hatalmas változásokat lehet végrehajtani. Sokat ígértünk és vártunk is például az első száz naptól. Ez egyértelmű hibaként könyvelhető el, hiszen látható, hogy a beígért lépéseknek a jó része még egy, másfél év után is késik. — Azért voltak ennyire optimisták, mert nem ismerték az ország reális gazdasági helyzetét? — Inkább azzal nem voltunk tisztában, milyen technikai nehézségek állnak előttünk. Számomra ilyen volt például a különböző minisztériumok, a pénzügy, a tervhivatal és az árhivatal összevonása, amely óriási feladat volt. Viszonylag hamar kiderüli, hogy ezt nem lehet hetek alatt végrehajtani, új feladatstruktúrát kellett kialakítani. Bár úgy gondolom, sikerült végül is úgy megoldani, hogy megmaradt a ház emberi arculata. Ez nem volt könnyű, hiszen akkoriban, a rendszerváltás kapcsán mindenki személyében érezte magát veszélyeztetve. — Egyetértett az összevonással? — Igen. Ma is az a véleményem, hogy a gazdaságpolitikának egy kézben kell lennie. Korábban ezek az intézmények egymástól szinte teljesen függetlenül működtek, s éppen emiatt komoly viták is voltak közöttük. Ezt meg kellett szüntetni. Hogy.végül is a kormányon belül továbbra is voltak koncepcionális ellentétek, azok arra vezethetők vissza, hogy ezt a kiindulópontot nem hajtottuk végre következetesen. — Annak idején ön az egyetlen jelölt volt a pénzügyi posztra 7 — Ezt nem tudom. Az volt a helyzet akkoriban, hogy négyen, Kádár Béla, Matolcsv György, Bőd Péter Ákos és én már a kormányalakítás előtt részt vettünk az MDF- nél folyó különféle gazdasági tárgyalásokban. Külföldiek látogatásakor mind a négyen ott ültünk. E ncgy közgazdász között osztották fel a gazdasági iárcákat. — Gondolkodott, vagy azonnal elvállalta a pénzügyminiszterséget? — Néhány nap intenzív gondolkodás után mondtam végül igent. — Hogy fogadta he a ház7 Mennyire ismerték el a kutatót pénzügymiszterként, mikor a koráitbi miniszterek évekig a házban dolgozlak ? — A kezdeti időszakot nem igazán tudom megítélni. Amikor azonban elmentem, elismeréssel és szeretettel búcsúztak tőlem. — Közvetlen munkatársait, helyetteseit saját hatáskörben nevezte ki, vagy politikai szempontok is szerepet játszottak kiválasztásukban ? — Teljesen szabad kezet kaptam. S hogy nem választottam rosszul, mutatja, hogy egy kivételével mindenki ott ül azon a helyen, ahová még én neveztem ki. — Draskovics Tibor, helyettes államtitkárt azonban leváltották Ön szerint ennek mi volt az oka’’ — Közvetlen okát nem ismerem, annyit azonban tudok, hogy sokszor kellett őt megvédenem. A kormány más szervezeteiben ugyanis többször támadták őt. — Szakmai okok miatt’’ — Nehéz erről véleményt mom dani így utólag. Nem szakmai kifogások voltak ellene, inkább a lojalitását vonták kétségbe. Erről szerintem nem szabad előzetesen ítélkezni. — Mikor jutott el arra a ponttá, ■hogy mégsem vállalja tovább a tárca vezetését? — Augusztus végén éreztem először, hogy nem sikerül keresztülvinni azt a gazdasági elképzelést, •mit helyesnek tartottam. Ez. akkor történt, amikor az, általunk elkészített gazdaságpolitikai koncepció helyett — amely egészen addig töretlenül ment elötc. hiszen a költségvetésnek is ez volt az alapja — elkészítették a nemzeti megújhodás programját. Ez rendkívüli módon felpuhította mindazokat a tervezett intézkedéseket és megállapításokat, amelyek az én tervemben benne ^ voltak. I — A gazdaságpolitikai titkárság- i gal kialakult ellentét vezetett végülis lenwiulásához? — Azt hiszem, ezt az ellentétel eltúlozták Köztünk alapvetően abban volt vita. hogy ők az adórendszer változtatását közvetlenül a költségvetési vita keretében akarták meglepni. Szerintem ez nem volt helyes, hiszen nem előzte meg a szükséges szocilálpolitikai elemzés és mérlegelés. Az kétségkívül igaz, hogy ez az ellentét erősített mce igazán lemondásom helyességében. Az igazi ok azonban nem ez volt. hiszen október l()-én adtam be le mondásomat, s velük csak novem ber végén robbant ki a vita. A ko moly probléma a külgazdaság miniszter és köztem volt De úgy látom, hogy ez a vita állandósuln látszik Mindenesetre akkor ez az én csctemlvcn a lemondáshoz, veze tett. — Csak Kádár Helénái voltak vi táti' — Nem csupán. Az ipari minisztériummal is. De a fő ellentét Kádár Béla és köztem volt. Kívülállóként továbbra is az a véleményem, hogy nem szabad folytatni a centralizáltan támogatott és a gazdaságot minden formában eltorzító gazdaságtalan export erőltetését. Ez szemben áll minden egészséges struklúraáta-I lakító koncepcióval, éppen a régit erősíti. Egyébként az a véleményem. hogy a szaktárcák legtöbbször az. indokoltnál jóval keményebb ellenállást képviseltek, sokszor öncélúan. Mi sem bizonyítja ezt jobban, hogy az én javaslataim egy részét azóta már rég elfogadták. Például az egyik gazdasági kabinet ülésén Bőd Péter Ákos teljesen szélsőségesen támadott meg, mondván, hogy az a program, amit én előterjesztettem, nem az. amiért őt és az MDF-et megválasztották ezért ő azt nem tudja képviselni Köztudomású, hogy a Kupa-prog ram nem különbözik ettől a prog romtól, és ugyanerre ugyancsak Bőd Péter Ákos jelentette ki, hogy ez most már egy igazi MDF-prog ram. Egv időben Tardos Mártonnal mondta ezt. aki szerint ez áll a legközelebb az SZDSZ elképzeléseihez — Ön szerint a Kupa-program és az ön elképzelései között nincs különbség? — Egy eltérés van. Én mindig szerettem volna nagyon rövid időre leszűkíteni az átmeneti időszakot, a Kupa-terv viszont a változásokat időben széthúzza. A tartalmát illetően szeretném, ha valaki megmutatná a különbségeket a két anyag között. Ügy hiszem, sakknyelven szólva, egy vezéráldozat árán ment át a gazdaságpolitika. — Ön a lemondását október 10- én adta be, s csak decemberben távozott. Időközben nem jutott eszébe visszavonni azt? — Október 23-án, mielőtt a miniszterelnök kórházba ment volna, külföldi tanácsadók jelenlétében kijelentette, hogy a gazdaságpolitikát a kezembe adják. Tudomásom szerint Matolcsy Györggyel is közölték ezt. Furcsa módon én nem voltam jelen ezen a megbeszélésen, utólag azonban elmondták az ott történteket nekem, s ekkor úgy gondoltam, hogy ilyen körülmények között mégsem mondok le. Közvetlen ez után volt a taxis| sztrájk. Valójában ez után Matolcsy ‘ György ismét olyan kijelentéseket tett. amiről látni lehetett, hogy folytatódik a kettős pólusú gazdaságpolitika — Milyen volt a hangulat a kormányon belül a taxissztrájk idején? — Alapvetően kétfelé lehet osztani a kormány tagjait. Akik részt vettek a tárgyalásokban, jobban érzékelték a helzetet. mint azok. akik úgymond kívülállók voltak Szab«) Tamás például végig tárgyalt, s így 6 ugyanúgy megegyezéspárti volt. mint én. Ó akkoriban rendkívüli szervezőkészségről tett tanúbizonyságot. — A megegyezést elfogadta a kormány és utólag a miniszterelnök? — Elfogadták. Egyébként a taxissztrájk során nagyon sok volt a véletlen elem. A megegyezés tulajdonképpen minden este megérett. A pénteki megállapodást a köztársasági elnöknek az a nyilatkozata húzta keresztül, amelyben megígérte. hogy amíg a parlament nem vitatja meg a kérdést, addig vissza kell állítani az árakat. Ezzel ugyanis többet ígért a taxisoknak, mint amiben már megegyeztek volna. A
