Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)

1991-08-19 / 8100. szám

Beszélő, 1991. augusztus 3. /3- a „szabadabb Magyarország hangja” Július 25-én, pénteken egy időben adott hírt különböző forrá­sokra hivatkozva a Népszabadság, a Pesti Hírlap és a (reggeli) Kurír arról, hogy hétfőn, 22-én a Szabad Európa Rádió ma­gyar osztályának vezetői a magyar kormány egy megbízottjá­val - mint később kiderült, Ferenci Csabával - megbeszélése­ket folytattak arról, milyen lehetőségek vannak arra, hogy a SZER mielőbb, akár már napokon belül, Magyarországról su­gározhassa adásait, egy egész országban fogható URH-sávon. A bizalmas megbeszélések .pikantériáját" az adja, hogy a jelenleg érvényben lévő frekvenciamoratórium értelmében és a médiatörvény megszületéséig, a hatályban lévő jogszabá­lyok alapján, egyetlen rádióállomás - sem olyan, amelyik ed­dig külföldről sugárzott, sem olyan, amelyik ezután kezdene adni - nem jogosult saját belföldi hullámsávra. A tárgyalások híre azért keltett nagy feltűnést, mert önálló rádióadó üzembe helyezésére és az ehhez nélkülözhetetlen saját hullámsávra belföldön is volt igénylő - közöttük a parlamenti ellenzék egyik pártja -, azonban a kormányzat részéről kérelmüket a frekvenciamoratóriumra hivatkozva elutasítás fogadta. Ez nem alaptalanul ébresztette mind a közvetlenül érintettek­ben, mind az avatatlanabbak egy részében azt a gyanút, hogy a kormányzat illetékesei .kettős mércét" használnak: egyfelől politikai ellenlábasaiktól a frekvenciamoratóriumra hivatkozva megtagadják a jogot saját rádióállomás üzemelte­tésére, másfelől, a SZER esetében, egyebek között a csehszlo­vákiai és a lengyelországi precedensre hivatkozva, keresik ugyanezen moratórium megkerülésének útját-módját (Köz­­bevetőleg: a hivatkozott országokban nincsen frekvenciamo­ratórium...) A magyar napisajtóban megjelent csütörtök reggeli hírre - igaz, harminchat órás késéssel - szokatlanul nagy terjedelem­ben reagált a SZER: a péntek esti Magyar Híradó dmű műsor­ban kilenc és fél percen keresztül foglalkozott vele. Hambur­ger MiAdíy-ezokalUnul éles hangú rádiójegyzetben támadta a magyar ellenzék ez ügyben közzétett állásfoglalását - az SZDSZ ügyvivői testületé részéről ez Haraszti Miklósnak a Pesti Hírlap pénteki számiban megjelent interjúja révén vált ismertté. Ezt követőleg a SZER magyar osztályának vezetője fejtette ki egy interjúban nézeteit - közvetetten megerősítve, hogy az említett napilapok értesülései (szemben a Népszava cáfoló közleményével...) megfelelnek az igazságnak. A .hallgattassék meg a másik fél is' ősi elvét követve, levél formájú kommentárunk előtt a SZER pénteki adásában el­hangzottakat közöljük. .Magyar Híradó", 1991. július 26., péntek Hamburger Mihály rádió jegyzete .Haraszti nyilatkozata a Pesti Hírlap csütörtöki számában: a SZER ha­marosan megint (?) foghatóvá válik az URH adó egész sávján. Haraszti szerint -ha ez Így volna, kell lennie tiltakozásunknak, különösen (a SZER) barátainak, azoknak, akiket egy évtizeden át támogatott a SZER ellenzék­ként harcukban egy tiszta demokráciáért. Az URH nem egy kormány hitbizománya, ezért tiltakoznunk kell ezen hazai adás beindítása ellen.* A háttér: a magyar sa/tó egy ismeretlenségben hagyott müncheni telefo­nálótól tudja a híreket az új sáv tervéről. A telefonáló erkölcseiről nem kívánok nyilatkozni Csak zárójelben: az itteni fizetések elég jók Ha valaki nem ért egyet a rádió irányvonalával, az becsületesebben cselekszik, ha veszi a kalapját, és nem névtelenül telefonálgat. Én nem tartozom azok közé, akiket Haraszti barátainak nevez, és azok közé sem, akik mint a ráció dolgozói, tíz évig segítették a rádió harcál Második éve dolgozom a rádiónál Viszont nem tartozom azok közé sem, akik megértéssel fogadták az SZDSZ mostani álláspontját ebben a kér­désben. Haraszti kijelenti: »A hír azt jelenti, hogy a kormány maga állít fel rádióállomási- Persze, maga is tucja, hogy a ráció, a SZER, évtizedek óta áll fenn, és azt nem a magyar, hanem az amerikai kormány hozta létre az amerikai adófizetők pénzén. A magyar kormány tehát nem felállítja a rádiói legfeljebb jobb adási lehetőségeket biztosit a számára. Teszi ezt persze nem ingyen, de nem is a rádió kormánypártiságáén cserébe, ha­nem a piac törvényeinek megfelelően pénzért, valutáért Hogy jó-e ez a rádiónak? Természetesen jó, hiszen így versenyben tud maradni. Igaza van_(Harasztinak), amikor legszögezi, hogy a rádió a demokráciáért har­col Persze nem a -tiszta demokráciáért- - nincs ugyanis tiszta és nem tiszta, azaz piszkos demokrácia. És nemcsak egy évtizeden keresztül, hanem már korábban is. Az pecig, hogy elsősorban az ellenzéket támo­gatta, politikai döntés volt Egyfajta kivételezés, amelynek még a rádión belül is voltak ellenzői Haraszti Miklós és társai úgy váltak ismertté az országban, hogy a rádió őket népszerűsítette, és ez még a választási eredményekben is megmutatkozott Akkor nem tiltakozott a kivételezés ellen Most igen. És még megértést is kór ehhez. Megértést ahhoz, hogy feltételezi rólunk, a hullámsávért cserébe eladjuk lelkünket netán csak szavunkat Megértést ahhoz, hogy pártja politikai harcaihoz vegyük tudo­másul: még jó sokáig nem sugározhatunk jó feltételek között Megértést ahhoz, hogy elveszítsük hallgatóink egy részét csak azért mert most ezt kívánja Haraszti pártjának érdeke. -Minél előbb médiatörvényt!« - jogos kívánsága ez az ellenzéknek. De azért ő is értse meg: mi szeretnénk minél előbb jó vétBli körülmények között sugározni. Hát ennyit a barátságról.' Lejegyezte: K. Cs. Ribánszky Lászlónak, a SZER magyar osztálya vezetőjének válaszai a riporteri kérdésekre .Kimondott tárgyalásra (a magyar kormányzattal. - K Cs.) az új URH- hullámhossz kérdéséről eddig még nem került sor Több mint egy évvel ezelőtt hivataics levelet intéztünk a közlekedési, hírközlési és a pénzügyi minisztérium vezetőihez. Ebben érdeklődtünk, hogyan lehet Magyarorszá­gon hivatalos műsorszórási lehetőséghez jutni. Némi késéssé! azt a vá­laszt kaptuk az illetékes minisztertől, hogy sajnos - tekintettel az érvény­ben lévő frekvenciamoratóriumra - ez nem lehetséges. A dolog aztán feledésbe merült de egy ideig ezután is én magam és a ráció vezetői nem hivatalos beszélgetéseket folytattunk a kormánypárt és az ellenzéki pártok többé-kevésbé jelentékeny képviselőivel, akik részéről szóbeli biztatást kaptunk: ha majdan döntésre kerül a sor, akkor ők támogatják ezt a kérésünket Miután elaludni látszott ez a dolog, mi most újból, rásban fordultunk a minisztériumhoz és az Országgyűlés médiabizottságához. A válasz változatianul az, hogy amíg meg nem születik az új médiatörvény, lei nem oic|ák a moratóriumot addg nem tudnak az érdekünkben semmit fonni. Én annyira nem vagyok jártas a belpolitikában, hogy erre (a moratórium föloldása előtt műsorszórás kivételes engedélyezésére? - K Cs.) megbíz­ható választ tucjak adni, azonban az ösztönöm azt súgja, hogy ha eme Csehszlovákiában és Lengyelországban találtak megoldást, akkor minden bizonnyal taláfnatnának Magyarországon is megoldást abban az esetben, ha ismernék, ami az igazság: mi közszolgálati, és nem kommersz rádíóáSo­­más vagyunk. (A BBC magyar nyeMj adásának esténkénti Budapestről történő - csütör­tökön befetentétt - sugárzásának megindhásávai kapcsolatban:) Ez a bejelentés két okból is meglepett Először is, mert július 22-én - hétfőn - a közlekedési, hírközlési és a pénzügyminisztérium szóvivője, Horváth Árpád cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szennt - úgy­mond - egyes rádióállomások a moratórium eltörlése előtt engedélyt kap­nak adások sugárzására. Ezzel szöges ellentétben áll a budapesti rádió tegnapi bejelentése Meglepetés ért azért is. mert tavaly nyáron, nem sokkal kinevezése után személyesen találkoztam Gombár Csabával, a Ma­gyar Rádió elnökével, és amikor felvetettem neki azt hogy a frekvenciamora­tórium feloldása etőc volna-e egy olyan lehetőség, hogy a Kossuth vagy a Petőfi rádó egy frekvenciáját mi bérbe vegyük, erre a kérdésre elutasító választ kaptam. Ezen a helyzeten, miután nyilvánvaló, hogy a rtvidnullámú rációzás a huszadik század utolsó éveiben úgy viszonyul a korszerű rádózáshoz mnt a gőzgép az új Mercedes kocsishoz, nekünk valamiyen megoldást két taláinuráo Ha a magyar iletékesek nem találnak számunkra záros határidőn belül megoldást akkor komolyan kezdünk foglalkozni azzal a csehszlovák ajánlat­tal. hogy a Csehszlovákiában kíiasználatian adótornyot tőlük vegyük bérbe.' Lejegyezte: K. Cs.

Next

/
Thumbnails
Contents