Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
Heti Kis Újság, 1991. augusztus 16. ÍV MIFÉLE KIEGYEZÉST? Neokommunista fertőzésveszély Az újságolvasó. az átlagnál jobban politizáló nagyközönség körében nagy feltűnést keltett két gazdag üzletember Második kiegyeséit! című cikke, mely két héttel ezelőtt a Magyar Hírlap és a Népszabadság hasábjain ugyanazon a napon látott napvilágot. .Akadtak, akik politikai gyújtóbombat, mások a funkcionáriusból vállalkozóvá vedlett új elit nyilvánosságra hozott „haditervét“, megint mások - közvetve — egy nagyszájú antikonununista szónok átlényegülésének magyarázatát látták az írás műben. Kocsis András, az ügyeskedő, vagyonátmentő akcióiról híressé, hírhedtté vált vállalkozó, alig két esztendővel ezelőtt még magas rangú funkcionárius (pl. ipari szövetkezetek párttitkára), ma már a Független Kisgazdapárt elnöke mellett működő elnöki tanácsadó testület elnökeként. sokak szerint az FKgP mai tényleges irányítójaként jegyzi a cikket. Vagyonát a társasági törvény biztosította szabadrablás lehetőségeivel élve. amúgy teljesen törvényes keretek között, funkcionáriusi kapcsolatait felhasználva, elsősorban Békés megyében alapozta meg, hogy aztán cégek sorát jegyeztesse be szerte az országban, például Kecskeméten és Tatabányán is. Döntő részben birtokában van az újságíró szakmában jól ismert őskövület kommunista Lökés Zoltán irányítása alatt álló Vasárnapi Hírek (lásd a KISZ KB-s Nagy Imre akcióit), de tulajdona a liberális .4 világ című lap nagy része is. Szerzőtársa sem akarki: Széles Gábor, a Műszertechnika Részvénytársasáé elnók-vezerígazeatója. a Gyáriparosok Szövetségének elnöke. aki végül, de nem utolsósorban az MDF országos elnökségének is tagja. Miért váltott ki oly széles körben felháborodást ez az írás. melynek a rossz nyelvek szerint csak szellemi szerzői az üzletemberek, valójában Tarján Miklós. A világ című lap élére ültetett, marxista tanulmányait Moszkvában végzett, egykori KISZ KB-s újságíró szerzetté azt...? A két. avagy három társszerző mondandójának lényege tömören megfogalmazható. A funkcionáriusokból lett üzletemberek — lásd reformkommunisták — annak idején elősegítették a rendszerváltást, de sajnos ma nem érzik biztonságban megszerzett vagyonukat, pozícióikat. Részesedést kívánnak tehát a politikai hatalomból, azt szeretnék, ha egyértelműen a .nemzeti polgárság" részesei lehetnének. A tollforgató(k) a szokásos csúsztatásokkal mossák egybe a rabló apparatcsikot és a valódi vállalkozót, mondván, hogy mindketten „magyarok", össze kell fogniuk, mert különben a külföldi töke megosztaná és szétforgácsolná az országot... Hej. de különös pálfordulás! Azok féltik most ily szívmelengetóen a nemzetet, akik két-harom évvel ezelőtt még piros tagkönyvvel a zsebükben a kádári Magyarország jellegzetes seflelési lehetőségeit, amúgy jó kommunista módjára, használták ki - mondjuk ipari szövetkezetek párttitkaraként, a KIS? és az MSZMP KB legbelsőbb szobáiból megszerezve milliókat érő információkat. Sokan értékelték úgy is a Második kiegyezést! című kiadványt, hogy azáltal az FKgP antikommuniala szónoklatokkal népszerűséget szerzett elnökének teljes fazonigazítása kezdődött el. Hiába beszélt még a legutóbbi választási gyűlésen is a reformkommunisták ellen, valójában lépéseit a marxista mivoltukat nem titkoló^ apparmtcsikból üzletemberré vedlettek irányítják... A békés átmenetre, a politikai ét gazdasági közélet tisztaságára leselkedő veszélyt az MDF országos elnöksége ismerte feL * különnyilatkozatban határolódott el a cikkben foglaltaktól. Vajon a következetesen antikommunista kisgazda tízezrek mikor ismerik fői a saját pártjukon belül leselkedő neokommunista fertőzésveszélyt? A7YHA LÁSZLÓ
