Hungarian Press Survey, 1991. augusztus (8100-8109. szám)
1991-08-21 / 8102. szám
(Kiküldött tudósítónktól.) Ila a Jelenleg Budapesten a ■aovjet csapatkivonás gazdasági, elszámolási oldaláról folyó magyar—szovjet szakértői tárgyalások eredményesek lesznek, a kormányközi egyezmény megkötésére, a két állam egymással szembeni adóssága rendezésére augusztus 20-a után a magyar fővárosba utazik Konsztantyin Katusev szovjet külgazdasági miniszter — mondotta Moszkvában különtudó- Sitőnknak a szovjet külgazdasági kapesolatok minisztériuma egy magas beosztású Illetékese. HAG RISINNEL MEG ÁL LAPP DNAK... Katusev Pestre jön augusztus 20. után (Folytatás az t. oldalról.) Hozzátette, mint az a Juri) Grisin által Annus Antalnak július 31-én küldött levélből kitűnik, a szovjet tárgyaló partner nem késett, hiszen a magyar fél az augusztus 5. és 15. közötti időszakot jelölte meg a megbeszélések megkezdésére, és ezzel a szovjet fél egyetértett. (Grisinnél egyébként jóval korábban bejelentkezett Wagner csehszlovák külügyminisztorhelyettes, akivel a szovjet admirális augusztus 3-án tárgyalt.) Grisin Annushoz küldött levelének ide vonatkozó része így szólt: „Tájékoztatom, hogy megállapodásunk értelmében 1991. augusztus 5. és 15. közölt tárgyalások céljából Budapestre érkezem Ezek során előkészíthetjük a kormánvmejgállapodást, amelyet a miniszterek aláírnak.” Az érkezés 14-i időpontja a megadott időszakon belül volt. Ami Katusev útját illeti, Kádár Hála magyar külgazdasági miniszter július 31-í keltezésű levelében indítványozta a szovjet partner miniszternek az augusztus 20-a utáni budapesti tárgyalási fordulót. (Előzőleg a szovjetek július 23-át, illetve 29-ét szorgalmazták a szakértői, illetve a miniszteri tanácskozások időpontjául, ám ezt a magyar partnerek nem fogadták el.) Katusev augusztus 20-a utáni útja során nemcsak a csapatkivonás témájáról tanácskozik Budapesten, hanem szándéka szerint szóba hozza a szovjet—magyar viszony olyan neuralgikus pontját, mint a kölcsönös tartozások kérdése. Szovjet számítások szerint a külkereskedelmi forgalomban az elmúlt éveikben felgyülemlett kifizetetlen magyar áruszállítás (szovjet tartozás) hozzávetőlegesen kétmilliárd átutalási rubel. A két 'illetékes, a Vnyesekonombank (külgazdasági bank) és az MNB számításai az adósság nagyságát tekintve nem térnek el lényegesen egymástól — fogalmazott a külgazdasági minisztériumi, tisztviselő —, a különbség 50 millió átutalási rubel. Moszkvai nyilvántartások azt mutatják, hogy az elmúlt negyedszázadban felvett kormányhitelekből Magyarorszálgnak még 295 millió átutalási rubelnyi tartozása van a Szovjetunióval szemben. Továbbra sem világos — és ezt Grisin budapesti megbeszéléssorozatának első két napja után sem tudják Moszkvában —, hogy a csapatkivonási tárgyalásokon futó két nullavariánst, a szovjetet és a magyart, sikerült-e a megegyezés reményében közelíteni. Erre vonatkozóan a moszkvai informátor megjegyezte: a magyar külgazdasági vezetés az év eleje óta ismeri azt a szovjet nullavariánst, amelynek értelmében a kétmilliárd transzfer rubeles szovjet tartozást elengednék a Magyarországon maradt szovjet katonai létesítmények fejében, erről úgymond Katusev annak idején tájékoztatta magyar partnerét. Azzal is tisztában vannak viszont a szovjet fővárosban, hogy Bu* dapest ezt a szovjet variánst nem fogadja el. Dunai Péter Népszabadság, 1991. augusztus 16.
