Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-02 / 8034. szám

Magyar Hírlap, 1991.IV.26 s zelálló új szakszervezetekkel cse­réljék fel. Kérdésünkre válaszolva Thürmer kijelentette: a tények ön­magukért beszélnek, a munkásta­nácsok egy jelentős része az MDF befolyása alatt áll, míg a LIGA összefonódása az SZDSZ-szel nyílt titok. Végül bejelentette, hogy taglét­számuk nem csökken és különösen a tizenévesek körében nő az érdek­lődés irántuk. A kár mértékének meghatározásához figyelembe veendő átalányértékek a különböző vagyonelemeknél: • a) Az ingatlan (a lakás, az üzlet, a műhely és az üres belterületitelek) alapterülete után A kárpótlás alapjául szolgáló érték (Ft/m2) Fővárosban mai lakbérövezet szerint I. (+25 %) 2000 n. (+10%) 1500 ül. (normál) 1000 Városban (a mai közig-i besorolás szerint) 800 Egyéb településen 500 Üres belterületi építési telek 200 A lakások esetében a komfortfokozatot nem mert nem igazolható az 1952-es állapot lehet figyelembe venni, b) A vállalatok esetén az állandó alkalmazottként foglalkoztatottak létszámától függően Alkalmazottak száma A kárpótlás alapjául szolgáló érték (ezer Ft) 0-2 fő 150 3-5 fő 500 6-10 fő 700 11-20 fő 1000 21-50 fő 1700 51-100 f 2500 100 fő felett 5000 A kárpótlás alapjául szolgáló érték tartalmazza a vállalkozásokhoz tartozó ingóságok, felszerelések, stb. értékét is. c) Minden fajta földterület esetében az átalány összege .1000 Ft/AK. A kárpótlás alapjául szolgáló érték tartalmazza a földterülethez tartozó gazdasági célt szolgáló épületek, ingóságok, felszerelések stb. értékét is. Népszabadság, 1991.IV.26. Az SZDSZ is Gönczhöz fordul? (Munkatársunktól.) Az SZDSZ-hez közel álló körökből tegnap úgy értesül­tünk, hogy « szerdán elfoga­dott kárpótlási törvény ügyé­ben a szabaddemokraták azt fontolgatják: Göncz Árpád köztársasági elnökhöz, illetve az Alkotmánybírósághoz for­dulnak. Mint Ismeretes, Göncz Árpád felszólamlásának ha­lasztó hatálya lenne a törvényt Illetően. Pető Iván, az SZDSZ frak­cióvezetője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy a kormány­­koalíció pártjai, mindenek­előtt a Független Kisgazda­­párt, úgy érzik, túl vannak már a nehezén. A valódi prob­lémák azonban az SZDSZ sze­rint csak most, a törvény el­fogadása után következnek. Az SZDSZ éppen azért elle­nezte a kárpótlási törvény je­lenlegi formában való elfoga­dását, mert az számtalan fe­szültség forrása lehet, megva­lósítása pedig rendkívül sok bo­nyodalmat okoz majd. Ugyan­akkor a törvényt számos pont­ján igazságtalannak is tart­ják, gazdasági következmé­nyeit pedig tragikusnak látják. Az SZDSZ az Alkotmánybíró­ságnak az előzetes normakont­rollal kapcsolatos állásfogla­lása után úgy látja, hogy a most elfogadott törvény több ponton alkotmánysértő. Pogonyi Lajos Thürmer: Rossz törvény születeti A Parlament gazdasági bizottságának indítványa került be a kár­pótlási törvénybe. Eszerint a kár értékét nem az elvételkori érték, hanem a táblázatban szereplő általányértékek alapján számítják ki. — Túl sokba fog kerülni az or­­■zágnak az a pezsgő, amivel a kisgazdák koccintottak a kár­pótlási törvény szerdal elfoga­dása után — hangoztatta teg­napi sajtótájékoztatóján Thür­mer Gyula. A Munkáspárt elnöke szerint rossz törvény született, amely nem orvosolja a régi sebeket, csak újakat ejt. A kárpótlás­nak ez a módja figyelmen kí­vül hagyja a társadalom je­lentős rétegeinek érdekeit, za­vart kelt a tulajdonviszonyok­ban, ráadásul végrehajtása sem biztosítható. A kormány­­koalíció szelet vetett és vihart fog aratni — jósolta Thürmer —, félő, hogy társadalmi rob­banás következik be. Ettől a Munkáspárt szeretné megóvni az országot, így egyetért a Fi­desszel: a köztársasági elnök kezdeményezzen az Alkot­mánybíróságnál utólagos fe­lülvizsgálatot. Thürmer élesen bírálta a kormány külpolitikáját is, életveszélyesnek nevezve azt. Magyarország esetleges belé­pésével a NATO nem erősöd­ne, csak hazánk függetlensége korlátozódna. Ezért semleges­nek kell maradnunk — mond­ta a munkáspárti vezető —, a Szovjetunióhoz való viszo­nyunkat a finn—szovjet kap­csolatok mintájára rendezhet­nénk. Az MSZMP elnöke elítélően szólt az MDF és az SZDSZ szak­­szervezetekre vonatkozó állás­­foglalásáról. Megítélése szerint a két párt célja a hagyomá­nyos szakszervezetek szétveré­se. Az újabb szerveződések kö­zül a munkástanácsok az MDF, a liga az SZDSZ befolyása alatt áll — vélte Thürmer. A Munkáspárt kiáll az MSZOSZ mellett, és ennek egyik jele­ként részt vesz a szövetség május elsejei, városligeti ren­dezvényein. Bártfai Gergely I

Next

/
Thumbnails
Contents