Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-06 / 8035. szám

Romániai Magyar Szó 1991. Április 26

1L

(Folytatói ax 1. oldalról)

Éppen ezért a társadalmat alkotó érák együttműködésére van szükség a nemzeti érd ekek érvényesítése érdekében — mondotta Iliescu úr. majd újabb vallomást tett: — Néha irigykedve gondolok azon országokra, amelyek a miénkhez hasonló problémák megoldásával küszködnek, de félül tudnak emelkedni a szűk csoportéi pártérdekeken, ugyanakkor külföldön sokkal kedvezőbb képet tudnak kialakítani magukról. Külföldi útjaim alkalmával ilyen összefüggésben a lengyelek és a magyarok példáját szokták emlegetni. A magyaroknak még Kádár Idejében sikerült kibékülniük az emigrációval, ezért nem tudom mivel magyarázzam, hogy a román diaszpóra még most sem hajlandó velünk megbékélni.

Iliescu elnök kifejtette, hogy a sajtóban gyakran érik olyan vádak, miszerint elutasítja a bírálatot. £n nem vetem el a kritikát — mondotta az államfő —, de nem szeretem a félretájékoztatást, a hazugságot, a rágalmakat. A jelenlegihez hasonló döntő pillanatokban mindannyíunkat át kell hasson a nemzet- Iránti felelősség szelleme. Amit mondtam, nem figyelmeztetésnek szántam, csupán arról van szó, hogy a sajtóban tapasztalható visszásságok mélységesen elszomorítanák — szögezte le Iliescu elnök.

A továbbiakban a nyitás polltlkájárő!, Románia nemzetközi törekvéseiről esett szó. Ennek kapcsán Iliescu úr jelentős eseménynek minősítette Mitterrand elnök nemrégiben lezajlott romániai látogatását. Mint elmondta, nehéz megérteni a román sajtóban megnyilvánuló rosszindulatot, a kicsinyes vádaskodást, miszerint Mitterrand romániai útja elsietett, időezerűtlen lépée volt. Az Ilyen állítások vaskos udvariatlanságról, politikai éretlenségről. kultúrálatlanságról tanúskodnak — jegyezte meg az államfő.

A sajtótájékoztató egyik fő témája a Szovjetunióval megkötött új együttműködési szerződés volt, amely Iliescu úr szej rint a nemzetközi jog alapelvire helyezi i a két ország közötti kapcsolatokat A sajtóban ezért is kitámadtak — panaszolta az államfő —, se vége, se hossza nem volt az ilyenfajta kérdéseteiek: miért siettük el, miért volt Románia az első? Azt viszont senki nem kérdezte meg, hogy miért volt Románia az első állam, amely semmisnek nyilvánította a szovjetekkel megkötött előbbi, elavult szerződést? Iliescu úr kifejtette, hogy a szerződést nem siették el, ugyanis kerek egy évig folytak az aláírást megelőző tárgyalások és előkészületek. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy a szomszédos országok is tárgyalásokat folytatziák egy a miénkhez' hasonló szerződés megkötése érdekében.' — hangoztatta Iliescu úr, majd hozzá tét-.* te: — A határok sérthetetlenségét rögzít tő elv elfogadása nem Jelenti azt, hogy

lemondunk a vitás kérdések békés úton történő rendezéséről Egyesek szemünkre vetették, hogy lemondtunk Besszarábiáról. de kérdem én: vajon a feszültség szításával jobban szolgáljuk a moldovai románok ügyét?

Iliescu úr szültségesnek tartotta elmondani, hogy az ú) együttműködési szerződésnek nincsenek titkos záradékai, ahogy az egyes lapokban elhangzót^. Mindent nyilvánosságra hoztunk, a dokumentumot teljes egészében közzétettük — összegezte mondanivalóját Iliescu elnök.

Újságírók kérdéseire válaszolva Iliescu a román—magyar kapcsolatok kérdésére is kitért pár mondat erejéig. Mint elmondta, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank londoni alapító ülésén találkozott Antall József kormányfővel. A megbeszélések során a két politikus egyetértett abban, hogy - 1c kell küzdeni a két ország kapcsolataiban észlelhető természetellenes feszültséget Iliescu arról is beszámolt, hogy londoni tartózkodása idején interjút adott a Magyar Televíziónak. Ebben elmondta: tetszik vagy nem tetszik, a történelem egymás mellé helyezte ezt a két népet és ettől nem lehet eltekinteni. A magyaroknak meg kell érteniük a románok félelmeit hiszen az erdélyi románság évszázadokig jogíosrtottan, magyar elnyomás alatt, élt mi .több. a magyarok még nemzeti létét sem voltak, hajlandók elismerni. Ugyanakkor a románoknak is meg kell érteniük a magyarokat, akik máról holnapra'uralkodó nemzetből nemzeti kisebbséggé váltak. Egy ilyen lélektani sokkot nem lehet egykönnyen elviselni.

A nemzetiségi- ellentétek a társadalmi feszültségek kontextusában jelentkeznek — mondta Iliescu h sajtóértekezleten. — A szélsőséges megnyilvánulások sem magyar, sem román részről semmi jóra nem vezetnek. Nekem mély gyökereim vannak Erdélyben — mondta az államfő —, édesanyám máramarosi, nagyanyám szintén erdélyi. Keresztül-kasul jártam ezt az országrészt, Jól ismerem azt ottani embereket, voltak és vannak' magyar barátaim.

Aztán egy kényelmetlen kérdés következett, ■ az elnök arcáról pillanatok alatt lehervadt a megszokott mosoly.

— Elnök úr. ön az egész románságnak az elnöke? — kíváncsiskodott az újságíró.

— ön mit gondol? — próbált kitérni a válasz elől Iliescu.

— Ha végignézem tanácsosainak a névjegyzékét. erra kell gondolnom, hogy ön nem a románság, hanem a Nemzeti Megmentést Front elnöke. Amennyiben ön ad valamit a szavahihetőségre, tennie kell arról, hogy tanácsosai kivétel nélkül pártonkívüliek legyenek.

— így la lesz — válaszolta az elnök.

Hát ez tiszta beszéd volt.