Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-06 / 8035. szám

Rcmáftiai Magyar Szó 1991. Április 26

IX

(ToifUOá.1 u 1. oldalról)

elő, és újra felröppentették most, amikor 1988 decemberének eseményei után a magyár és a német kisebbség vissza akarta állítani régi önálló oktatási Intézményeit, A vád hamis, hiszen e saját intézmények mögött a valóságban négy, sót őt évstázadós múlt állott Erdélyben, ahol. kiváltképpen a városokban nagynevű és nagy hagyományú német, magyar, román és szerb iskolák és gimnáziumok működtek Önálló felekezeti vagy világi intézményekként.

Az Iskola nem caupán bizonyos Ismeretek és információk átadásának ét elsajátításának helye és nem is lehet csupán az, hanem mindenekelőtt a kultúrához elválaszthatatlanul kapcsolódó nevelési intézmény. Hagyománya és tekintélye mindenkor a haladás tényezője volt és maradt.

A kulturális és nevelési pluralizmus felszámolása egyike volt a kommunista totalitarizmus céljainak Romániában, akárcsak más olyan országokban, ahol a kom-, munista pártok váltak egyedül uralkodóvá a gazdasági. társadalmi, politikai és szellemi életben.

Erdélyben az egyetem előtti oktatás legerősebb Intézményei az egyházak és vallásfelekezetek által fenntartott Iskolák voltak. Márpedig Erdélyben a reformációtól kezdődően, aztán a Rómával való egyesülés pillanatától, a vallási paletta igen változatos volt: katolikus egyház, román ortodox egyház, lutheránus, kálvinista, unitárius és román görög katolikus egyház. A kommunista rendszer e téren is megpróbálkozott az uniformizálással, 1948-ban erőszakkal felszámolta a görög katolikus egyházat, ami ártalmaknál egyebet nem hozott, a román szellemi életben. Megsértették a különböző egyházak természetes autonómiáját, jótékony hatású hagyomány« autóm ómiáj át.

Erdélyben századokon ót léteztek szász, magyar, román helyi autonómiák, olyan

területek, amelyeken valamelyik etnikainemzeti ét nyelvi közösség kompakt lakosságot alkotott, melyek minden téren való sajátos fejlődése reális haladási tényező volt.

A nemzeti, vallási és kulturális sajátosságok nyomán különböző formákban kialakult pluralizmus és területi autonómiák szinte az egész totalitarizmustól mentes Európában léteznek, megtestesítői a demokratikus jogok működésének, az anyanyelv. az anyanyelvi oktatás és a nemzeti kultúra ápolásának. A demokratikus rendszerű, civilizált országokban a helyi autonómiák létét nem tekintik a szeparatizmus veszélyes formájának. Elegendő megemlítenünk Itt Spanyolország, Svájc, Németország és Olaszország példáját, hogy az e tekintetben évszácado* angolszász hagyományról ne is beszéljünk.

A pluralizmus és a specifikum elismerése a nemzeti nyelv, a kultúra és a történelmi hagyomány terén következésképpen elsődleges feltétele a nemzetek és nemzeti kisebbségek, általában az etnikai-nemzeti és nyelvi közösségek fennmaradásának és fejlődésének. Egy modern társadalomban a demokratikus jogokat nem lehet nemzeti kritériumok szerint megosztani. A demokratikus jogok, lényegüknél fogva nem nemzett jogok, hanem általános emberi jogok, beletartoznak az emberi, a honpolgári jogok fogalmába. Az RMDSZ parlamenti csoportja nem mondhat le a következő vezérelvekről:

1. Jogállam megteremtése Romániában és ennek keretében a nemzeti kisebbségek

Ceau?escu által oly hevesen tagadott kollektív jogainak biztosítása és az új Alkotmányban való szavatolása.

2. Az anyanyelv szabad hasma;ata az államigazgatásban és a jogszolgáltatásban ott, ahol nemzeti kisebbségek is élnek.

3. Anyanyelvi oktatás és a nemzeti ki« sebbségek.oktatási hálózatának helyreállítása az óvodától az egyetemig.

4. A pemzeti kisebbségek részvétele az

államélet három szférájában: a törvényhozó testületben, a végrehajtó hatalomban ' és a bírói karban, valamin: a gazdaság: és társadalmi intézményekben — Romániában való számarányuknak megfelelően.

A saját kulturális, művészeti és tudományos intézmények fenntartása és működtetése, ami hozzájáruljon a nemzeti kisebbségek nemzeti önazonosságának megóvásához és szabad fejlesztéséhez.

Következésképpen azt akarjuk, hogy az új Alkotmány tartalmazzon világos és egyértelmű garanciákat * tekintetben. Kérjük bőgj-:

— A nemzeti kisebbségek nyelvét is- ; merjék el a román mellett hivatalos nyelt nek minden olyan területi-közigazgetás: egységben (faluban, községben, városban j municípiumban és megyében), ahol a ki- i sebbségi lakosság részaránya a lakosság- I nak legalább 20 százalékát teszi ki;

— Hozzák létre a Nemzeti Kisebbségek ! Minisztériumát;

— Dolgozzanak ki olyan statútumot var’ :

törvényt, amely szabályozza a romániai j nemzeti kapcsolatokat, és biztosítsa min- j den nemzeti kisebbség demokratikus jc- i gait; :

— Biztosítsák a nemzeti kisebbségek jogát az önálló politikai és kulturális szer- '

. veZkedéshez;

— Állítsák helyre, vagy teremtsék újra ! a nemzeti kisebbségek önálló iskolaháló- ! zatát, szabadon kifejezet: szükségleteik és ; igényeik szerint.

A szükségletektől függően kérjük, bogazoknak a nemzeti kisebbségeknek a szí- ’ mára, amelyek nem rendelkezhetnek Ro- ; mániában felsőfokú oktatással, biztosítsák : a felsőfokú képzést annak az országnak a felsőfokú tanintézeteiben, ahol az illető kisebbség anyanemzete él.

Kérjük, létesítsenek egy olyan rádió- é; televízióállomást vagy külön televízió csatornát, amely napi adásokat közvetítsen, saját programokkal, a nemzeti kisebbsége.: nyelvén.