Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-27 / 8047. szám
17/ törvény tervevet készül1? Alkotmányos nyomás Késik az első munkanélküli-járadék 7.® 3 i< i• : í »I- .) si a f ■: Illetve az egyház és a politika kapcsolatáról. Mi elmondtuk, hogy veszélyesnek tartanánk, ha az egyházi ingatlanok visszaadásával teljes reprivatizáció valósulna meg. Szerintünk érdemes lenne erről a kérdésről konkordátumot kötni a Vatikánnal. — ön nemrégiben egy törvényjavaslat-módosítást terjesztett elő az egyházi ingatlanok tulajdonrendezésével kapcsolatban. Mit gondol, mennyit változtathat az ön javaslata az eredeti tervezeten ? — Az egész alapkoncepciót meg kellene változtatni. A javaslatom egy — a maihoz képest — más törvényi kiindulópontot vázol. Talán érdemes lenne lépéseket tenni azért, hogy a mi koncepciónk alapján dolgozzák át a tervezetet. vényjavaslat vitájába. Szeretném rögtön hozzátenni: maga az Alkotmánybíróság is több helyütt indokoltnak látja a törvény módosítását. — De Sólyom László elnök megbeszélésükről mégis kimentette magát. Mit gondol, az Alkotmánybíróság elnöke másodjára is megkapja a pártoktól az „idézést”? — Ez nem így történt. Amennyire én tudom, a megbeszélést Kónya Imre, az MDF-írakció vezetője kezdeményezte, levelet is irt az Alkotmánybíróság elnökének, jelezve, szükség Az elmúlt hetekben — mint arról már hírt adtunk — a Fidesz képviselői találkoztak a legnagyobb befolyású magyarországi egyházak vezetőivel A találkozók céljáról dr. Fodor Gábort, a parlamenti frakció tagját kérdeztük. — Amellett, hogy természetesen tartalmi kérdésekről is beszélünk az egyházi vezetőkkel ezek a találkozók szimbolikus jelentéssel is bírnak: kapcsolatfelvételt jelentettek a Fidesz és az egyházak között. — Milyen tartalmi kérdésekről tárgyaltak a katolikus egyház vezetőivel? — Arról próbáltuk kérdezni Seregély István érsek urat, hogy mi az álláspontjuk az egyházi ingatlanokkal kapcsolatban, hogyan vélekednek az egyházak szerepéről, Mi is történt voltaképpen a hat parlamenti frakció és a független képviselőcsoport vezetőinek múlt pénteki tanácskozásán, amelyen a politikai nyomásgyakorlás látszatát keltve az Alkotmánybíróság jövője volt terítéken? — kérdeztük tegnap a Parlamentben Fodor Istvánt, a függetlenek csoportjának vezetőjét. — Megbeszéléseket folytattunk az Alkotmánybírósággal kapcsolatos törvényről, immár az intézmény több mint egyéves működése tükrében. Érdemben nem mentünk bele a .törAz Országgyűlés mai ülésnapján — a tervek szerint — Kósáné Kovács Magda (MSZP) képviselő kérdést tesz fel a munkaügyi miniszternek a munkanélkülijáradék kifizetésének késedelméről. Ezzel kapcsolatban a képviselőnő elmondotta, a témát a Baranya Megyei Munkanélküli Egyesülettől kapta. A jelenlegi — egyébként országos — gyakorlat szerint a munkanélküli-hivatalok kifizetési időszaka az egyik hónap 22-től a következő hónap 21-ig terjed. Ezért azok a dolgozók, akik valamelyik hónap utolsó napján vesztik el az állásukat, csaknem kit hónapot kénytelenek várni, amíg az első munkanélküli-járadékot kézhez kapják. Aki május 31-én kerül az utcára, az először július 22-én jut a járadékhoz. A képviselőnő javaslata: retm -5,i.cs.„. — Ennek van valami reális esélye? — Ez attól függ, hogy mennyire talál nyitott fülekre, amit elmondtam. Füzesty Tibort, a KDNP frakcióvezetőjét arról kérdeztük, hogy mi a véleménye dr. Fodor Gábor módosító javaslatairól. — Kezelhetetlennek tartom, mert az elmondottak olyan alapkoncepciókat tartalmaznak, melyek ellentétesek az eredeti, a kormány által előterjesztett törvénytervezettel. Ahhoz, hogy javaslatai realizálhatóak legyenek, az ügyrend szerint, módosító indítványok formájában kell előterjesztenie. Az nem járható út, hogy egy új törvényjavaslatot nyújtsanak be, amikor egy már a parlament előtt van. volna egy ilyen tanácskozásra. Elképzeléseiről a frakcióvezetőket is értesítette. Tudtommal az MDF frakcióvezetője mindenkitől azt a választ kapta: időszerűnek tartják a témát. Én nem tudom, hogy konkrétan az Alkotmánybíróság elnöke milyen levelet kapott, de úgy érzem, stüusa nem volt kifogásolható. Mindazonáltal a parlament valószínűleg a kérdés érdemi megvitatására a közeljövőben egy ad hoc bizottságot fog kiküldeni. Ez már, úgy gonddlom, minden tekintetben megfelelő tárgyalópartner lehet. Gyorsítsák meg a kifizetést. (Ennek jogszabályi akadálya nincsen!) Megfelelő irodagépesítéssel a két hónapi várakozási idő, a járulék utólagos kifizetési rendszerét figyelembe véve, az egy hónapot alig haladná meg 5—10 nappal. A másik megoldás az lenne, ha a munkanélkülinek előleget folyósítanának. A Parlamentből tudósított: Bodnár Lajos, Demény Dóra, ' Gy. Balázs Béla.
