Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-27 / 8047. szám
Magyar Hírlap, 1991.V.20. /to Ami februárban nem történt meg, bekövetkezik július 28-án. A helyszín ezúttal is Budapest lesz. Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok minisztere Moszkvából hazaérkezvén tájékoztatta a repülőtéren az újságírókat arról, hogy az állandó KGST képviselők találkozóján sikerült megállapodni e szervezet megszüntetésének időpontjáról. Július 28-án Budapesten írják alá az erről szóló jegyzőkönyvet, s ettől számítva 90 nap áll majd rendelkezésre, hogy a megalakuló felszámolási bizottság rendezze a megszűnéssel járó ügyeket, jogi, anyagi természetű problémákat, s az egyes országok parlamentjei elfogadják a döntést. A moszkvai tárgyalás eredménye — mondta Kádár Béla —, hogy sikerült megállapodni a már most megoldható és a még további vitára váró kérdések különválasztásában, így a felek elfogadták, hogy júliusban „csak temetés" lesz Budapesten, s nem szerepel napirenden az utószervezet létrehozása. Mint ismeretes, februárban éppen ez utóbbiban megmutatkozó éles ellentétek idézték elő az akkori KGST csúcs elnapolását. Egyébként akkor a kormányfők írták volna alá a megszűnésről és az alapításról szóló jegyzőkönyvet, most júliusban viszont az egyes országok állandó KGST képviselői, azaz magyar részről Kádár Béla. E változás oka minden bizonnyal az, hogy a KGST több mint négy évtizedes történetének lezárása már nem akkora esemény, mint az esetlegesen létrehozandó új szervezet alapító okiratának aláírása lett volna. Az utódszervezetről még lesznek egyeztető tárgyalások. A magyar fél egy konzultatív fórumot látna szívesen, amelyben az európai fejlemények figyelembevételével egyes gazdasági, infrastrukturális kérdésekről, vagy éppen a múlt örökségeiből adódó gondokról cserélnének eszmét a tagok. E koncepciónak Kuba, Vietnam és Mongólia nem örül igazán, hiszen ez esetleg azt is jelentheti, hogy nem lesz helyük egy európai szervezetben. A moszkvai sajtótájékoztatón nemtetszésüket kifejezvén már meg sem jelentek, bár — ahogy Kádár Béla a Ferihegyi repülőtéren elmondta — Mongólia már hitet tett az európai fejlődés, a piacgazdaság mellett... Itt vannak tehát még nyitott kérdések. Valamennyi KGST tagország elismerte ugyanakkor, hogy a regionális elígéret újabb akreditívek megnyitására Július 28-án megszűnik a KGST szigetelődés, befeléfordulás zsákutcába torkollott. A jövőbeli nemzetközi együttműködésnek tehát más alapokon kell kialakulnia. A kétoldalú magyar-szovjet kapcsolatokról is tárgyalt Moszkvában Kádár Béla. Mint elmondta, ismét ígéretet kapott, hogy ezen a héten újabb akkreditívek nyílnak meg. Mint ismeretes, az első két hónapban csak 42 millió dollár volt a magyar export, március végére ez megkétszereződött, április végén pedig 165 millió dollárnyi Szovjetunióba irányuló magyar exportot regisztráltak, s ennek csak a felére volt megnyitott akkreditív, azaz garantált fizetés. A nem hivatalos megbeszélések azt sejtették, hogy áttörést e téren az oroszországi júniusi elnökválasztás hozhat. Segíthet az is, hogy állítólag készül egy átfogó nyugati program a Szovjetunió megsegítésére, aminek révén devizahiánya enyhülhet, s így esetleg fizetőkészsége is javulhat... A KGST tanácskozás után nyomban megkezdi munkáját az a felszámolási bizottság, amely a jogi, pénzügyi, vagyoni és más vitás kérdések rendezésére hivatott. A fő problémát a vagyon megosztása okozza. A szovjet fél szívesen átvenné a KGST tulajdonában lévő objektumokat, az európai tagországok viszont azt szeretnék, ha együtt hasznosítanák őket a gazdasági együttműködés további fejlesztése érdekében. A KGST felszámolásával ugyanis nem kívánják megszüntetni az együttműködést is. Hiszen a közös problémák, az új folyamatokba való beilleszkedés indokolttá teszi egy, főként az információcserére, a konzultációra összpontosító új fórum megteremtését, amely lehetőséget nyújtana például a világgazdasági nyitásra, a piaci átalakításra vagy a regionális környezetvédelem koordinálására. A gazdasági kapcsolatok kétoldalú keretek között folynak tovább, de a budapesti ülések után munkához lát egy szakértői bizottság, hogy kidolgozza az új típusú együttműködés céljait és kereteit. •P.C*. MTI------------------------------------------A tagországok kétoldalú gazdasági kapcsolataiban bekövetkezett törés kapcsán Sztyepan Szitarjan, szovjet állandó képviselő kifejtette: nem maga az áttérés okozza a problémákat, hanem a tagországok gazdaságaiban jelentkező nehézségek. Ennek kapcsán említette meg, hogy a Szovjetunió például a kitermelés csökkenése miatt harmadára csökkentette a kelet-európai térségbe irányuló kőolajexportot. A bevételkiesés pedig kihat az importra. Szitarjan úgy vélekedett, hogy a jelenlegi, elsősorban fizetési gondok áthidalásra átmeneti jellegű intézkedéseket kell kidolgozni, s egyebek között meg kell vizsgálni a nemzeti valuták alkalmazásának, az árucseréd alapuló ügyletek bővítésének lehetőségét. Szitarjan újólag ígéretet tett aira, hogy Moszkva intézkedéseket tesz a nehézségek leküzdésére. Vladimír Dlouhy, csehszlovák gazdasági miniszter közölte, hogy Prága zöld j utat adott a nemzeti valuták fizetési eszközként való felhasználására, s most egyeztetik Moszkvával ennek konkrét módozatait. Moszkvai tudósítónktól
