Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-27 / 8047. szám

Népszabadság, 1991.V.20 S' • GÖNCZ ÁRPÁD BESZÉDE A HARTFORDI EGYETEMEN A Nyugat adjon választ: szüksége van-e ránk? Kelet-Közép-Európa kész csatlakozni a Nyugat közössé­géhez, s azt a maga értékeivel gazdagítani, de világos választ kér: szüksége van-e ránk? — mondotta a magyar államel­nök. Göncz Árpád szombaton Hartfordban, Connecticut ál­lam egyetemén, az évzáró ün­nepség díszvendégeként mon­dott beszédet. A tekintélyes egyetemen az idén végző diákok ezreinek ünneplése közepette méltatták Göncz Árpád életútját, embe­ri, politikai helytállását a de­mokrácia, az emberi jogok mellett. Nemkülönben úttörő szerepét, amellyel (a börtön­ben szerzett angoltudását fel­használva) a mai amerikai irodalom nagyjainak sorát is­mertette meg a magyar olva­sókkal. Érdemeiért Göncz Ár­pádot az egyetem a jogtudo­mány díszdoktorává avatta. — Térségünk, „köztes-Euró­­pa” országai súlyos gazdasági gondjaik közepette nehezen tudják megvédeni az ifjú de­mokráciákat a veszélyektől, amelyek akár a régi hatalom, akár populista vezetők: funda­mentalisták, perónisták, netán fasiszták részéről fenyegethet­nek, ha a Nyugat nem nyújt erős támogatást. Nem segélyt kérünk. Gazdasági kapcsolato­kat, hiszen a térség az 1990-es évek.ben a legnagyobb, a leg­jövedelmezőbb, s a legbizto­sabb beruházásokra kínál le­hetőséget. Térségünk hasznot ajánl, egyúttal azt is, hogy is­mét olyan, régi európai érté­kekkel gazdagítja a Nyugatot, amelyeket ott már sokan elfe­lejtettek: az irodalom, a mű­vészetek élvezetét az áldivatok, a gépesített kulturális „fo­gyasztás” helyett, a nemzeti kultúrák megbecsülését a kor­szerűnek mondott „globális kultúra” szellemi elszegénye­dése helyett. Készek vagyunk óvott és ve­szélyeztetett értékeinkkel újra csatlakozni a demokratikus nemzetek közösségéhez, abban a reményben, hogy e közös­ségnek szüksége van ránk és értékeinkre. Szándékunkra őszinte, be­csületes választ várunk a Nyu­gattól: el tudjuk fogadni, ha elutasítanak, történelmünkben nem először. De üres ígérettel immár nem érjük be — mon­dotta nagy érdeklődéssel, taps­sal fogadott beszédében Göncz Árpád. A köztársaság elnöke vasár­nap a nagy clevelandi magyar közösség vendége volt. Ma Ohio állam fővárosába, Columbusba látogat, majd este New York-i magyarokkal találkozik. (MTI) — Magyarország úttörő sze­repet játszott és játszik Kelet- Közép-Európa történelmi vál­tozásaiban — mondotta az ál­lamelnök és rámutatott: — Aligha fér kétség ahhoz, hogy 1956 magyar forradalma, a Prágai Tavasz, a lengyel Szo­lidaritás mozgalom nélkül Mi­hail Gorbacsov pragmatikus politikája sokkal később, vagy talán soha nem bontakozott volna ki. Hosszú időt kíván a társadalom átalakulása Ml a jelentősége az első kap­csolatfelvételnek a londoni Európa-bank és a Pentagonals között? — erről kérdezte Né­meth Miklóst, a bank alelnó­­két tudósítónk Bolognában. — Az Európa-bank priori­tásai között szerepel az infra­struktúra fejlesztése, mint az egyik alapfeltétel a piacgaz­daság kialakításához, túlme­nően a jogi garanciákon, in­tézményeken. S ami a legfon­tosabb, új mentalitásra van szükség ahhoz, hogy valóban hatékony lehessen a bank Kö­­zép-Európában. A politikai változások nagyon gyorsan le­zajlottak a térségben, s ráadá­sul szerencsére majd minde­nütt többé-kevésbé vér nélkül. Nálunk, Magyarországon pél­dául vér nélkül; nem erőszak­kal és nem az utcán dőltek el Németh Miklós a térség támogatásáról a dolgok. Ugyanakkor több időre lesz szükség a gazdasági változásokhoz: években, eset­leg évtizedben mérhető, amíg majd az állampolgár is érzé­keli, hogy valóban más sínre van állítva a gazdaság. Az iga­zi nagy átalakulás a társada­lomban zajlik majd le, s ez lesz a leghosszabb. Mindez hatalmas feladat, ha­talmas kihívás. S ezt mi a bankban átérezzük. Szándé­kunkban áll támogatni min­den olyan regionális kezdemé­nyezést, így a Pentagonalét, amely az európai integrálódás irányában hat. Célszerűen meghatározott prioritásokkal, programokkal próbálja meg a Pentagonale összekötni, fel­éleszteni azokat a történelmi szálakat, amelyek e térségben egykor hatottak. Ilyen érte­lemben, támogatásra talál majd minden olyan javaslat, amely beilleszthető a bank cél­rendszerébe. Elsődlegesen va­lóban az infrastruktúra fej­lesztése jöhet szóba a finan­szírozási modellben. — Pillanatnyilag a magyar vil­lalatok nagy részének a (ö gond­ja a Szovjetunióval való kereske­delem pénzügyi bittere. Sok ezer ember foglalkoztatása függ ettől. A finanszírozás ügyében az euró­pai bankokhoz la érkezett megke­resés, Javaslat. — Valóban vannak ilyen kezdeményezések. Ráadásul több is. A szakértők tanulmá­nyozzák ezeket az elképzelé­seket. Én pillanatnyilag egy­értelmű választ nem adhatok arra, hogy mi lesz a banknak az álláspontja ezzel kapcsolat­ban. Figyelembe kell venni két, a bank alapokmányából fakadó következményt: a sza­bályzatunk szerint a bank nincs felhatalmazva kereske­delemtechnikai problémák megoldására, miként fizetési gondok áthidalására sem. Ezt figyelembe véve kell megoldást keresni. Meg vagyok győződve arról, hogy a szakértők meg­találják a „dió feltörésének” módját. Ébben az esetben, te­hát ha az alapokmány pont­jait nem sértve kínálkozik konkrét megoldás, akkor a bank segíteni fog az egyébkén: valóban nagyon súlyos prob­léma áthidalásához. Ám meg kell ismételnem, hogy ebben a pillanatban felelősséggel nem ígérhetem meg ezt: a szakér­tőkre vár a feladat.- r Ortutay L. Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents