Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-24 / 8046. szám
(Folytatás az 1. oldalról.) akkor, s ez ma is aktuális, hogy három-négy évtizedes kikötözés, halálosnak szánt nyilazás után állnak oda az ország vezetői elé a magyar egyházak, a vallásos emberek, hogy fölajánlják szolgálataikat: részvételt a hitoktatásban, nevelésben, ifjúsági munkában. Részt szeretnénk venni a családgondozásban, a deviáns viselkedésüekkel való foglalkozásban: munkát végzünk a nevelőintézetekben, börtönökben, kórházakban, szociális otthonokban. Felkészítünk a harmonikus családi életre, nevelünk a közösségi gondolkodásra. Ehhez kérjük vissza, amit mindenki által igazságtalannak tartott módon elvettek tőlünk. Saját anyagi alapokkal — Sokan azt mondják: Ismét összefonódik sz illám ét az egyház, holott a demokratlkut társadalmakban elválasztják dket. — Pontosan akkor fonódik össze, ha nem lesz elválasztva, mi a mi tulajdonunk és mi az államé. Ha minden feladatunkhoz külön kell kuncsorogni a költségvetésnél, és mindenre annyi jut, amennyit éppen ki tudunk könyörögni. Az elválasztás legjobb módja, ha saját anyagi alapunk van, s abból saját döntésünk szerint használunk föl — de a társadalmat szolgálva. — Miért ilyen sürgős a dolog? Az egykori egyházi Ingatlanokban ma más intézmények működnek, t nehéz megoldani az elhelyezésűket, átszervezésüket. — Általában nem olyan nehéz az. Hiszen, ha például a meglévő szegedi középiskolák közül kapnánk meg egyet, a tanulók és a szüleik szabadon dönthetnék el, hogy kívánnak-e ebben az oktatásban részt venni vagy máshová mennek. Szegediekből válogatnánk a szaktárgyakat tanító pedagógusokat is. Egyedül az iskola szellemisége változna — két-három nővér részvételétől. És még ez sem jelentené azt, hogy egy keresztény szellemű iskolában kötelező . lenne vallásosnak tenni, nefr tűrnék meg vagy üldöznék például az ateistákat. Én úgy gondolom, az Evangélium eszmerendszere humanista és demokratikus. Akit ebben a szellemben nevelnek, annak ez kárára nem válik, de ha akar, tudatosan választhat más világnézetet is, így volt ez régen is iskoláinkban. Hogy miért sürgős? Mert hosszú folyamatokat kellene újraindítani, és amíg a vagyon kérdésében nem történnek meg a megfelelő lépések, addig szolgáló miszszióinkat sem tudjuk beindítani. Dr. GyuLay Endre. — Bár korlátozottan, de eddig la működtek ezek a miiiziók. — Sokkal nagyobb igény volna rá, mint amennyit a lehetőségeink megengednek. Néhány éve például az egész egyházmegyében 1500 hittanosunk volt. Most több, mint 15 ezer. Nem kívánhatom azt a szintén nehéz anyagi helyzetben lévő hívőktől, vagy egyáltalán a szolgáltatásainkat igénylőktől, hogy fizessenek érte. Például önkormányzati óvodában semmit, a mi óvodánkban súlyos összegeket. Kié i kocsi? — EST másik ellenvetés: ha Itt Igaz sár tétetik, azzal újjászületik egy régvolt Igazságtalanság. Azok az egyházak, amelyek valaha Jelentős vagyonnal bírtak, újra lehetőséget kapnak, ám azok • szervezetek, amelyek ebbe a körbe nem tartoztak bele, de volna Igény a tevékenységük Iránt, továbbra Is nélkülözni lógják a lehetőségeket. — Kérem, gondoljon arra, hogy önnek van egy nehéz NAGY LÁSZLÓ FELVÉTELE munkával szerzett autója. Odajön egy idegen, sprayt fúj az ön arcába, a kocsit elviszi és odaajándékozza egy harmadik embernek. Ez a harmadik ember nem rabló, talán tisztességes ember, s szüksége is volna arra a kocsira. Akkor most ez a kocsi kié? Az öné-e vagy a megajándékozotté ? — Püspök úr, n sajtóból kiérezhető félelmek talán abból Is származhatnak, hogy az uralkodás és a szolgálat viszonyát nem min, denkt értelmezi úgy, ahogy ön. Az egyházán belül többséget vagy kisebbséget képvisel az álláspontja? — A részletek megítélésében vannak különbségek: a sorrendben, az időbeliségben A célja és az erkölcsi alapja azonban azonos a püspök karnak, a papságnak és a hí veknek. Ügy gondolom, min denki, aki igazán keresztén) , az alapvetően az enyémhez hasonló nézeteket vall ebben a kérdésben. Tanács István