Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-15 / 8041. szám
HVG, 1991.V.4. 21 Szüljünk-e új törvényt? Vihar előtti csend honol a magyar abortuszfronton a Pacem in Utero és a Magzatvédő Társaság által az Alkotmánybíróságnál benyújtott kereset óta. A tét valóban nem kicsi: amennyiben a hónapok óta halogatott állásfoglalás netán megszületne, s kimondaná, hogy a terhességmegszakítás jelenlegi formája alkotmányellenes, a parlamentnek új, a jelenleginél mindenképpen szigorúbb törvényt kellene elfogadnia. A jelenleg érvényben lévő szabályok elleni fő vádpont azok veszélyes és könnyelműségre csábító liberalizmusa. De gyakran hallani az abortusz egészségkárosító hatásával, illetve a demográfiai csőddel kapcsolatos érveket is. Ezeken túl újabban mind hangosabban hallatja szavát az egyház is, amely immár a pápai iránymutatásoknak megfelelően, nem csupán a terhességmegszakítás tényét, de magát a fogamzásgátlást is ember- és életellenesnek nyilvánítja. Magvarországon az ötvenes évek totális tiltását kővetően 1956-tól, mégha formális módon is, de egy erre a célra életre hívott bizottság elé kellen állnia a terhessége megszakítását kérelmezőnek. Ma már nincs ugyan ilyen bizottság, de a 76/1988-as minisztertanácsi rendelet éneimében valamennyi férjezett, lakással rendelkező, valamint 35. évét be nem töltött gyermektelen vagy egvgyermekes asszony számára - ha ők maguk és magzatuk is egészséges - elvileg legalábbis, nincs jogalap a terhesség megszakítására. Mivel ezeknek a feltételeknek a szülőképes asszonyok közel fele megfelel, számukra - a jog szigorú értelmezése szerint - nem lehetséges, ily módon nem is liberalizált a terhesség megszakítása. Igaz, „mentsvárnak" ott van még a szociális indokok mérlegelése, ami a jelenleg hatályos minisztertanácsi rendelet éneimében a Család- és Nővédelmi Tanácsadó jogköre. Csak hát milyen alapon utasítható el az a kérelmező asszony, aki előadja, hogy bár féijezett, s bár eddig csak egy gyereke született, emellett kétségtelenül a szülésre ideális korban is van, másfélszobás lakótelepi lakásában mégis úgy érzi, családjának életminőségét a már meglévő gyerek ellátását, taníttatásának lehetőségét rontaná, ha egy második gyermeket is szülne. Az indokok természetesen mindig egyéniek és szubjektivek, de az is aligha vitatható, hogy a gyermeket - legalábbis normális esetben - nem a szociális indokokat objektiven értékelő államnak, hanem a szubjektív értékítéletekben gazdag családoknak kell felnevelni. t Az egyes családok a statisztikákban is jól nyomon követhető szubjektivizmusa mindenesetre megfontolásra érdemes szempont lehet a türelmedenúl változtatni akarók számára. A magyar abortuszhullám 1969-ben tetőzött, ami után - jóllehet a szabályozásban nem történt semmiféle változás - csökkent a terhességmegszakítások száma. Szociológusok ezt úgy értelmezték, hogy az emberek az „új gazdasági mechanizmus" bevezetésével feltehetőleg gazdasági fellendülésre számítottak. De nem utolsósorban, ez idő tájt vezették be az ekkor indult demográfiai hullámra rásegítő gyermekgondozási segélyt, a GYES-l Az abortuszok számának további csökkenéséhez hozzájárultak a hetvenes évek második felében egyre szélesebb körben terjedő különféle fogamzásgátlók is. E tendenciát azonban 1983-tól ismét fokózatos emelkedés váltotta fel. Mivel az abortuszszabályokban továbbra sem történt említésre méltó változás, ezt alighanem főleg a romló gazdasági és politikai helyzet számlájára lehet írni. Az abortuszok száma azóta is fokozatosan növekszik, tavaly elérte a 91,5 ezret — igaz, ez még mindig kevesebb, mint a fele az 1969-es csúcsnak, de majd tízezerrel haladja meg az 1985-ös „aranvévet". A 'drasztikus változtatást igénylők számára mindenképpen figyelemre méltó tény lehet a terhességmegszakítást kérő nők kor szerinti megoszlása. Két évvel ezelőtt például az abortuszt igénybe vevő nők 41,5 százaléka volt 19 évesnél fiatalabb vagy 35 esztendősnél idősebb, tehát az ideálisnak tartón szúiőkoron innen vagy túl. Ugyancsak figyelemre méltó, hogy' a megszakítást kérőknek csupán 16,5 százaléka volt gyermektelen és 13 százalékuk egvgy ermekes, míg több mint 70 százalék, tehát a túlnyomó többség már kétszer vagy még ennél is többször szült. Demográfiai szempontból tehát legfeljebb évi 25-30 ezer asszonynak lehetne „szemrehányást tenni", sőt, ha ehhez hozzávesszük az ideális szülőkoron kívül levőket, még ennél is kevesebbnek. Az viszont kétségtelenül jogos kérdés, hogs- miért választják Magyarországon a nyugat-európai átlagnál lényegesen többen ezt a drasztikus megoldást? Annál is inkább, mivel nőgyógyász szakembereink szerint Magyarországon az utóbbi években kielégítő választékban és áron hozzáférhetőek a korszerű fogamzásgátló eszközök. Valóban felvilágosulatlanabbak lennének a magyar nők- és férfiak - mint a nyugat-európaiak? Vagy ennyivel paráznábbak lennénk, mint más nemzetek5 És lehetséges, hogy 1983-ban kevésbé paráznák voltunk, mint tavaly? A válasz többnyire egy irányba mutat: a magas terhességmegszakítási számok gazdasági és társadalmi bizonytalanságot tükröznek, amit persze radikális szigorítással egy-két évre könnyen a szőnyeg alá lehet söpörni, ám a szorult helyzetben lévők - mint bármikor korábban - mindig megtalálják a „megoldást". Ami ez esetben annyit jelent, hogy illegális, s az életet minden eddiginél jobban veszélyeztető csatornába terelődik a dolog. Tetszik, nem tetszik: a kielégítő demográfiai tendenciák kialakulásával valószínűleg meg kell tárni azt a gazdasági stabilitást és felemelkedést, amely, ha olyan gyorsan jön, ahogyan a kormányzat ígéri, hamarost lész megint óvoda és tanteremhiány. Még talán egy törvényhozási aktust is megspórolhatnak a honatyák. GÁTI JÚLIA A népmozgalom adatainak alakulása (1957-1990) a Éh*• -f- v%* *; Legális Év szüle-Háláló-- terhesség; • tés zás megszakítás í1956 192 810!104 236 114 086 “1957 . ^ 167 202~ 103 645:v* 123 383 1958 158 428 97 866. 145 578 h 1959 -15T194 103 880'"’ 152 404 1960 - 146 461 W152Syj 462 160 t 1961 140 365• ->.96410 -189 992 s 1962 130 053. 108 273 - r Í63 656 *1963 132 33599 87t :-173 83S - 1964 V -132141?•100 830 JT-Í 184 367 1 1965 .. 133 009108 119 V 180 369 1966 138 489101943 T 186773-1967 148 886*- 109 530-7187527 ;1968 '154 419115 354 V: 201 096 h 1969 154 318-• -116 659.206 817 1970 151 819120 197 192 283 -'1971 .;*■:! 150 640123 009 . 187 247 S-1972 .íf 153265118 991-** 179035 M973 «-'—156 224123 366 -169650 ; 1974 186 288.125 816. {'• ,102 022 '-1975 194 240V 131102 - 96212 -■1976 - -’"185 405132 240 — 794 720 • ? 1977 -r-. 177 574132 031 89 096 •1978 168 160140121. H 83 545 -1979 r.,' ; 160364136 829 -> 80 767 -1980 • -V 148 673145 355 ' 80 882 » 1981. 142 890144 757 ■i, 78 421 -1982 , 133 559- 144318 -r' -1 78 682 1983 127 258148 643 ' --78 559 • 1964 >*- 125 359- 146 709--V.-82 191 1985 130 200147 614' U-F 81970 «51986 , %: 128 204147 089 . • • 83 586 1987 ■ . 125 840142 601 84 547 ;-1988 124 296140 042 , 85 000 1989 123 304144 695 J 90 000 1990 122 000*' 143 000* \ ' 91 500 * becsüli, előzetes adat t -* : < -• ’ -\ Forrás: KSH __■ . ■__.-
