Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)

1991-05-02 / 8034. szám

Népszabadság 1991. Április 25.

u

A Szovjetunió és Kelet-Európa

Közép- és Kelet-Európa biztonsága a Varsói Szerződés megszűnése után, a térségen belüli együttműködés lehetősége és az európai biztonsági folyamatok alakulása a témája a

szerdán Budapesten megkezdődött kétnapos biztonságpolitikai konferenciának. (MTI) (A témáról cikket közlünk mai számunk 6. oldalán.)

)

VÁLTOZÓ KAPCSOLATOK. VÁLTOZATLAN SZOMSZÉDSÁG

Lesz-e új szovjet Kelet-Európa-politika?

Kelet-Közép-Európa és a Szovjetunió kapcsolataival foglalkozó, a magyar sajtóban eddig méltánytalanul kevés figyelmet keltő írás jelent meg a Pravda 1991. március 13-i számában Valerij Muszatov tollából. Kelet-Európa: a változások vihara című cikk szerzője egy politológus töprengéseinek nevezi a közreadott gondolatokat, azonban a figyelmes olvasó számára nyilvánvalóvá válik, hogy a jelenlegi szovjet vezetés töprengései tükröződnek az írásban. Egyébként maga a szerző is az SZKP Központi Bizottságának apparátusában dolgozik, mint a kelet-európai ügyek szakértője.

A Szovjetunió és volt szövetségeseinek jelenlegi és jövőbeni viszonyával keveset foglalkozott a szovjet vezetés az utóbbi időben, nagyobb figyelmet szentelt az Egyesült Államoknak és a nyugati világ más, gazdaságilag fontos országainak, egyrészt a legfontosabb globális problémák megoldása céljából, másrészt a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése érdekében. Kelet-Közép-Európával kapcsolatban bizonyos kivárás volt tapasztalható. A legfontosabb napi ügyek intézésén túl — mint például a gazdasági kapcsolatok rendezése vagy a Varsói Szerződésben a katonai együttműködés megszüntetése — kevés energiát fordítottak a kapcsolatok átfogó koncepcióinak kimunkálására. Ügy tűnik, most megkezdődött a Szovjetunió és közvetlen szomszédai viszonyának felülvizsgálata és új alapokra helyezése. Erre lehet következtetni abból a tényből, hogy az SZKP KB titkársága január végén a témát megvitatta, és feltehetően ez adta az aktualitását a Pravdában megjelent írásnak

is.

A volt szocialista országokban vélhetően sokan egyetértenek Valerij Muszatov számos gondolatával. Mindenekelőtt azzal, hogy: „Elismerve a változások realitását Kelet-Európában és a kontinens egészén, törvényszerű, hogy feltegyük a kérdést a jószomszédi kapcsolatok építésének szükségességéről a kölcsönös előnyök alapján.” ■ Cikkében megállapítja: „A Szovjetunió kapcsolatai a szomszédos országokkal bonyolulttá váltak”, majd így folytatja: „A mi kapcsolataink a régió országaival nem lehetnek olyanok, mint régen, de országaink továbbra i6 szomszédok maradnak.” E figyelemre méltó tartalmi elemeken túl ki kell emelni a cikk kulturált, konstruktív hangnemét és stílusát, amely önmagában is ösztönöz a reagálásra és a további dialógusra.

A Szovjetunió helye és szerepe a jövő Európájának politikai építményében és biztonsági rendszerében a kontinens valamennyi országa számára stratégiai kérdés. Érvényes ez úgy is, ha a Szovjetuniót mint nagy lehetőségeket nyújtó gazdasági és politikai együttműködő partnert tekintjük, de úgy is, ha a súlyos belpolitikai problémákkal és gazdasági válsággal küszködő országot kockázati tényezőként vesszük számításba. Mindkét megközelítés fokozott jelentőségű a Szovjetunió szomszédai számára. Érthető, hogy párbeszédet folytatnak róla, és azon sem lehet csodálkozni, hogy egymáshoz hasonló vagy azonos következtetésekre jutnak. Számos ilyen közös értékelés és következtetés született magyar, lengyel és csehszlovák kül- és biztonságpolitikai szakértők konzultációin az elmúlt másfél év során, amelynek a legfontosabb eleme az, hogy a Szovjetuniót nem lehet kirekeszteni a jövő Európájának biztonsági rendszeréből. Ez azért is figyelemre méltó, mert szovjet részről bizonyos fenntartásokat érzékelni a három ország együttműködésével kapcsolatban. Az esetleges gyanakvások eloszlatását segíthetnék a kelet-közép-euró-