Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
Népszabadság, 1991.IV.26 íí. Kecskeméti kivonulás A magyar honvédelmi tárca irányítói eddig nem kaptak tájékoztatást a Szovjet katonai vezetéstől az atomeszközök magyarországi tárolásáról — mondta Keleti György ezredes, HM-szóvivő az MTI kérdésére. Hozzátette: arról sincs még hiteles információ, hogy menynyi ideig tároltak hazánk területén nukleáris tölteteket, s azokat mikor szállították el. A szovjet csapatkivonás során felszabadult objektumok átvételekor csupán az építmények jellegéből, a különleges építészeti megoldásokból lehetett atomeszközök tárolására következtetni. Az illetékes magyar szakemberek valamennyi átvett létesítményt és az azokhoz tartozó földterületeket mindenekelőtt radiológiai, vegyi és tűzszerészeti ellenőrzésnek vetették alá. Eddig sehol nem tapasztaltak atomeszköztől származó sugárszennyeződést. Megalapozatlanok azok a találgatások is, hogy a Magyar Honvédség készletébe került volna bármiféle atomeszköz. Keleti György azt is elmondta: Annus Antal altábornagy felkérte a Magyar Honvédség parancsnokát, hogy az atomeszközök magyarországi tárolásáról kérjen felvilágosítást Mihail Moiszejev hadseregtábornoktól, szovjet vezérkari főnöktől. Hivatalos válasz azonban ez idá-g nem érkezett. (MTI)-Ki (Tudósítónktól.) Ma délután az utolsó szovjet tisztek is elhagyják katonavonattal a kecskeméti bázist. Távozásukkal nem csupán a városban, de Bács-Kiskun megye egyetlen településén sem marad szovjet alakulat, csak egy kis csoport marad vissza az objektumok átadásának intézésére. A kecskeméti csapat egyébként az eredetileg tervezettnél két hónappal korábban távozik — tudtuk meg. Tegnap a városházán rendezett búcsúztatón Mérász József kecskeméti polgármester és a pártok képviselői kívántak jó utat a szovjet katonáknak. Bukarestbe és Pozsonyba készül Entz Géza Párizsi beszélgetés a nemzetiségi ügyek államtitkárával A hét elején Franciaországban járt Entz Géza, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetiségi ügyekért felelős államtitkára. Az alkalmat fölhasználva, találkozott a párizsi magyar emigráció képviselőivel, és fölvázolta előttük a kormánynak a határokon túli magyarságot és a magyarországi nemzetiségeket érintő politikáját. £ találkozó után párizsi tudósítónk interjút kért az államtitkártól. — Milyen célt izolfál franciaországi útja, ml volt a programja? — Látogatásomnak kettős célja van: egyrészt találkozni a franciaországi magyar emigrációs szervezetek képviselőivel, az itt élő magyarság meghatározó személyiségeivel, másrészt a francia politikai élet képviselőivel való kapcsolatépítés, s párbeszéd az illetékességi körökhöz tartozó kérdésekről. Ennek keretében találkoztam a szenátus és a 'képviselőház magyar baráti csoportjával és a külügyminisztérium kelet-európai igazgatójával. — Az ember úgy vélné, hogy « kelet-európai nemzetiségi ügyek kevéssé foglalkoztatják a franciákat. — Magam is ettől tartottam, ám kellemesen csalódtam. Azok a szenátorok és képviselők, akikkel módom volt találkozni, meglepő részletességgel ismerték a problémát, ami persze nyilván nem általános Franciaországban. Széles körű érdeklődést tapasztaltom Magyarország iránt, s azt, hogy hazánkat az európai államok közössége potenciális részének tekintik. Nagy a nyitottság és a megértés szándéka a kisebbségi probléma iránt, amiről tudják, hogy a most megújuló és demokratizálódó Kelet-Közép-Európa egyik központi kérdése. Ezt a megértést és aggódást jelzi Mitterrand elnök néhány kijelentése, aki a közelmúltban többször is hangsúlyozta a kisebbségi jogok biztosításának fontosságát, múlt heti bukaresti útja során pedig nagyon határozottan szólt erről. — A magyar kisebbségért s legtöbbet a azomizéd országokban tebetúnk. Oda Is ellátogat-e? — Igen, a közeljövőven Romániába és Szlovákiába utazom. Egyrészt tapasztalatszerzés a célom, másrészt a romár. és a szlovák kormány illetékeseivel kívánom felvenni a kapcsolatot. Ügy tetszik, bizonyos készség nyilvánult meg részükről az együttműködésre, s mi élni akarunk a párbeszéd esélyével. Érdemi kérdésekről szeretnék velük beszélni. Az utazás ugyanakkor számomra is lehetővé teszi, hogy felmérjem a romániai és szlovákiai politikai erők, a kormányzat és ez ellenzék álláspontját a kisebbségi kérdésben. Remélem, hogy partnereket tudunk nyerni magunknak ehhez az ügyhöz. A magyar politika célja a partneri viszony, az egyenrangú párbeszéd kialakítása a szomszéd népekkel az ott élő nemzeti kisebbség ügyéről. Ügy érzem, hogy ha a két országban alkalmat kapok a magyar álláspont fölvázolására a nyilvánosság előtt is, akkor egy kis lépéssel talán közelebb juthatunk egymás megértésében, a másik véleményének tolerálásában. — ön Itt mm ette a párizsi magyarok jeles képviselőivel találkozott, köztük olyan otthon Is Ismert személyiségekkel, mint Fejtő Ferenc és Méray Tibor. MUyen szerepet szán s magyar kormány az emigrációnak? — Megjegyezve, hogy az emigráció nem a magyar kormány hatáskörébe tartozó kategória, úgy vélem: az erkölcsi szolidaritás a világ bármely pontján élő magyarság között természetes jelenség. Ebből a szemszögből számítunk a magyar diaszpóra támogatására. Ügy hiszem, olyan politika folyik ma az országban, amelynek külföldi megismertetése, elfogadtatása az emigráció számára is vállalható feladat — Lobbyzzanak a magyar politika mellett? — Igen. Persze nem a magyar kormány, hanem a magyar nemzeti érdekek melletti lobbyzás az, ami erkölcsi elvárásként megfogalmazható. S ha a magyar kormány politikájáról kiderül, hogy az a nemzeti érdekeket szolgálja, ezek egybe fognak esni. Seres Attila
