Hungarian Press Survey, 1991. május (8034-8049. szám)
1991-05-02 / 8034. szám
Pesti Hírlap 1991. Április 25. Cornellu Manescu bizakodása talán nem csak a diplomáciai etikettnek SZÓI FOTÓ: SZIGETVÁRY ZSOLT KAMARÁS PÉTER folytatás az 1. oldalról — Manescu úr, az államközi kapcsol alak legfelsőbb szinten igencsak lassan fejlődnek. A parlamenti lárcabizottságok hogyan tudják felgyorsítani a viszony rendezésének folyamatát ? — Mi nem veszünk részt a végrehajtó hatalomban, de mint parlamenti tagok, nagyban befolyásolhatjuk Magyarország és Románia diplomáciai kapcsolatainak javítását. Ennek legfőbb biztosítéka a mostani látogatásunk is, amelynek célja: ismerjük meg jobban egymás munkáját, álláspontjaink közeleeljenek. — Testületé milyen ajánlásokat tud tenni a román parlament számára a kisebbségi jogok védelmében ? — A magyar parlament külügyi bizottságával folytatott eszmecserénk, találkozónk Jeszenszky Gézával egyaránt meggyőztek bennünket arról, hogy mennyire fontos ez. a kérdés. Romániának törekednie kell a területén élő nemzetiségiek érdekeinek tiszteletben tartására. Olyan szintre szükséges emelnünk a kisebbséggel való bánásmódot, mint amilyen a világ minden civilizált államában. Ez pedig azt jelenti, a magyar nemzetiségiek jogai semmiben nem szenvedhetnek csorbát. —Bukarestből több bírálat érkezett, ezek a magyar kormányzóinak szóltok. Hogyan értékeli a nekünk címzett kritikákat? — Nagyon nehéz megállapítani, melyik ország bírálja élesebben a másikat. En tejesen érthetőnek találom a kölcsönös kritikákat, de hozzáteszem, a seytóban megjelenő észrevételek a demokratikus szabadságjogok megnyilvánulásának jelei. Jó volna persze békiilékenyebb hangnemre váltani. — A román parlament most tárgyalja azt az alkotmánytervezetet, amellyel kapcsolatban egy különös javaslat hangzott el: a nemzetiségi ala/nm szerveződő politikai pártokat he kellene tiltani. Mennyi realitása van annak, hogy ezt az elgondolást a hon atyák elfogadják ? — Románia egységes állam, ezt nem győzzük hangsúlyozni. Ismétlem, hogy a kisebbségeknek az európai normáknak megfelelően azonos jogokat kellene biztosítani. Ettől függetlenül az alkotmánytervezet fölötti vita különböző indulatokat váltott ki. Hogy mennyiben fogadják el az etnikai alapon szerveződő pártok felszámolásáról szóló javaslatot, orra most nem tudnék válaszolni. .Amennyiben mégiscsak az ön által idézett elmélet győzedel rneskedne, az RMDSZ akkor sem kerülne rossz helyzetbe. A romániai magyarság képes lesz politikai alapon tovább működni. — Beszélgetésünk idején Bukarest főterén, tüntetések, hangos követelések zavarják a nyugalmat. Kísértetiesen megismétlődik az, ami egy évvel ezelőtt történt. Ennyire, nem változott az Iliescu rendszertT — A megmozdulások menetrend szerinti hullámokban követik egymást. Nem kell tőlük megijedni, a demokratikus átalakulás velejárói ezek. Mondom ezt azért is, mert az elmúlt másfél évben Romániában igenis sok minden megváltozott. S abban nem hiszek, hogy a követelések hatására Iliescu államfő vagy Roman miniszterelnök lemondana. A Nemzeti Megmentési Front mögött még mindig széles tömegek vannak, igaz, ők nem vonulnak ki az utcára, és nem tüntetnek. — Mennyi esélyt lát arra, hogy Románia hrláthnfá időn belül felvételt nyerjen az Európa Tanácsba? — Erre már nem sokat kell várnunk. Most még különleges megfigyelői státusban vagyunk, de minden a legjobb úton halad, és rövid időn belül felvesznek bennünket. Budapesti látogatásunk pedig arról győzött meg, hogy a tárgyalásokkal kapcsolataink nemcsak javulhatnak, de még arra is van reményünk: nem bosszú idomúivá Magyarország is támogatni fogja felvételünket az Európa Tanácsba. Mindenesetre hazatérésünk után a parlamentben beszámolok majd látogatásom eredményeiről. Remélhetőleg ezzel is hozzájárulunk a két ország viszonyának javításához. AKIT ILIESCU LEGYŐZÖTT A román parlament külügyi bizottsága Budapesten ■tárgyaló küldöttségének egyik tagja a tavalyi román választási kampány plakátjairól ismert személyiség: a mindig pöttyös csokornyakkendőt vi____________________ selő Ion Ratiu, aki az elnökválasztáson elindult, de vereséget szenvedett. — 1989. december 18-án a Timesban nyilatkoztam arról, hogy Kelet-és Nyugat- Európn között csak akkor létesülhet politikai és gazdasági híd, ha a totalitárius rendszerek leomolnak. Elsősorban a Ceausescu diktatúra felszámolására _ gondoltam, de nem hittem benne, hogy ez a nyilatkozatom megtétele után azonnal bekövetkezik — mondta elöljáróban. — Önt úgy tartották nyilván, mint aki képes a román gazdaságot nyugati tőkével megmenteni. Választási veresége után letett erről a szándékáról? — Bennem látták a megváltót, mert hosszabb ideig Amerikában éltem. Kapcsolataim igen jók a Nyugattal, és ennek köszönhető, hogy körutat tettem a fejlett tókés országokban. Mindenütt azt tapasztaltam, a Nyugat halandó segíteni, de nem a mostani rendszernek. — Ha idő előtti parlamenti választásokat írnának ki, ismét megpróbálkozna az elnökséggel ? — Ez sok mindentől függ, főleg az egészségi állapotomtól. Azonkívül kérdéses, hogy aki egyszer választási vereséget szenvedett, érdemes-e még egyszer szerencséi próbálnia. Annyit azonban'kijelenthetek, amennyiben élvezném a választók bizalmát, és jelöltetnének, nem mondanék nemet. — Románia belpolitikájával szemben egyik alapvető bírálat, hogy a Nemzeti Megmentési Front mindenféle ellenzéki párttal szemben képes diktatórikusán irányítani. Ön továbbra is a Nemzeti l'arasztpárt elnöke, politikai szervezete mennyiben tud beleszólni az ország irányításába? — Pártom még mindig n szervezés állapotában van. még csak az első kongresszusunkat készítjük elő. Elnökként hiszek abban, hogy rövidesen az ellenzék olyan meg határozó tényezőjévé válunk, amely például a magvar—romén kapcsolatok alakulását is jó irányba tudja befolyásolni. Számos alkalommal jártam Budapesten, s az sem véletlen, hogy a parlamenti delegáció tagjaként ismét itt vagyok.
