Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-04 / 8016. szám

Magyar Nemzet, 1991. március 29.

Magyar-osztrák igazságügyi tárgyalások

Külföldi is nyiltaal ügyvédi irodát?

Budapest vendége volt a múlt bélen Nicholaus Michalek osztrák szövetségi igazságügy-miniszter. Magyar kollégája, Balsai István tavaly nyáron tett látogatást Bécsben, Michalek úr — bár akkor még nem ő vezette az osztrák igazságügyi tárcát — most ezt a vizitet viszonozta.

— Annak idején Bécsben ön az osztrák büntetés-végrehajtási szisztémát tanulmányozta az akkori miniszterrel, Foregger úrral áttekintették a bíróságok együttműködésének lehetőségeit ét a két ország közjegyzői rendszerét. Most miről volt szó? — kérdeztük Balsai Istvánt.

— Michalek urat már az fisszel volt alkalmam megismerni egy konferencián, ahol fi még az osztrák közjegyzői kamara elnökeként jelent meg. Ez megkönnyítette és teljesen fesztelenné tette az eszmecserét. A szövetségi miniszter rendkívül mélyen érdeklődik a. magyar Jogalkotási folyamat iránt. Leginkább a külföldi töke bejutási lehetőségeiről kérdezett. Tudni kell azt, hogy neki része van a közép-eurppai érdekeltségű — osztrák, svájci és német tökét felhasználó — Teli Vilmos Alapítvány létrehozásában, amelynek egyik célja a volt szocialista országok financiális segítése.

— Nem tartotta-e túl gyorsnak a magyar törvénykezési folyamatot?

— Azt persze látja, hogy a munka rendkívül felgyorsult, de megértette, hogy erre szükség van, éppen az ország gazdasági talpra állítása érdekében. Belátja azt is, hogy az önkormányzati jogalkotás és a klasszikus törvényhozás egyaránt nem tűr halasztást, éppen a rendszerváltás ténye miatt. De megjegyezte azt is, hogy Ausztriában az államszerződés megkötése után tíz évvel alakultak ki a jogállamiság keretei.

— Mi volt a véleménye a kárpótlási törvény tervezetéről? És szó esett-e a többi, most aktuális javaslatról?

— Hogyne. Lekötötte figyelmét a közigazgatási bíróságok felállítása és a közjegyzői rendszer-megváltoztatása. Tudvalevő, hogy ezen a téren vissza kívánunk térni a magánközjegyzők működésének engedélyezéséhez. Helyeselte a részleges és degresszív kárpótlási elképzeléseinket. Indokoltnak tartotta, hogy a föld tekintetében alternatív megoldást alkalmazunk, minden jogosult számára egyenjogúvá tesszük a földhöz jutást.

— Az ön nyári bécsi látogatásán megállapodták a két ország jogalkalmazóinak — a többi közt

•a bíróságoknak, a büntetés-végrehajtási intézményeknek — az együttműködéséről is. Most hol tartanak ezek a kapcsolatok?

— Mindketten azt véljük leghelyesebbnek, ha ezek a kontaktusok nem bürokratikus úton, a minisztériumon keresztül erősödnek, hanem közvetlenül és spontán épülnek ki. Bonyolultabbá, s egyszersmind érdekesebbé, változatosabbá teszi a kapcsolatokat, hogy Ausztriában sokkal több helyi, kisebb illetőségi területen működő bíróság van, és a tartományi rendszerből fakadóan a törvényszéki fokozatok száma három, szemben a mi kétlépcsős szisztémánkkal. Ami a büntetésvégrehajtást illeti, 60k ottani tapasztalatot hasznosíthatunk idehaza. Mi is azon az állásponton vagyunk, ami Ausztriában már megvalósult, nevezetesen, hogy a bvszemélyzetet ketté kell választania fegyveres szolgálatot ellátó őrző személyzetre és a közszolgálati feladatokat ellátó civil állományra. Korszerűsítenünk kell a vállalati gazdálkodás rendjét, mert nem Indokolt, hogy a büntetés-végrehajtás keretében működő cégek normális termelő vállalatként. piacorientáltan működjenek. Ezért át fogunk térni a költségvetési gazdálkodásra.

— Mennyiben tudunk közelíteni az Ausztriában is honos szabadfoglalkozású ügyvédi rendszerhez?

— Ha ezt a közjegyzők körében is sikerül megvalósítani, miért ne sikerülne az ügyvédeknél? A közjegyzők „privatizálása” egyébként nagy terhet vesz le a bíróságok válláról, míg az okiratok szerkesztésében, az öröklési eljárások intézésében betöltött szerepük nem változik. Az ügyvédi pályát is felszabadítjuk. Be kell engednünk a nagy tudással, komoly presztízzsel, megfelelő tőkével rendelkező külföldi ügyvédeket is.

— Eddig főként arról esett szó, mi mit tanulhatunk osztrák igazságügyi partnereinktől. De ők mit vehetnek át tőlünk?

— Fogas kérdés. Az osztrák igazságügyi rendszer már megszilárdult, biztosan áll a lábán, míg a miénk ... Talán egy területet említhetnék: o kisebbségi jogok normativ szabályozását. Terveinket nagy figyelemmel hallgatta a szövetségi miniszter úr. Azt hiszem, ezen a téren nekünk van több tapasztalatunk, s ezeket bízvást átvehetik nyugati szomszédaink.

B. B. A.