Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-04 / 8016. szám

Népszabadság, 1991. március 28 3 KUPA NAPOK MOSZKVÁBAN \ Tartozás és csapatkivonás (Moszkvai tudósitónktól.) Az új magyar kormány tag­jainak moszkvai látogatásai közül a legbosszabbat és — az előzetes program alapján ítélve, — a legtartalmasabbat kezdi meg ma Kupa Mihály pénzügyminiszter. t A szovjet pénzügyminiszté­riumból szerdán a Népszabad­­ságnak mindössze annyit si­került megtudnia,, hogy a lá­togatás .előkészítése az utol­só nap is nagy intenzitással folyt, ami azt jelzi, hogy Moszkvában is nagy jelentősé­get tulajdonítanak a tárgyalá­soknak. Lapunk értesülései szerint a tárgyalások témája lesz a magyar—szovjet keres­kedelem dollárelszámolású, de évente klíringalapon történő lebonyolítása, nemzetközi bankgaranciával. Ez lehetősé­get adna a magyar vállalatok egy részének arra, hogy meg­őrizzék a szovjet piacon ko­rábban megszerzett értékes pozícióikat, és Magyarország­nak sem kellene hirtelen le­mondania a Szovjetunióról, mint a legfontosabb nyers­anyagok beszerzési forrásáról. Kupa Mihály tárgyalásai érintik a ‘szovjet csapatok ki­vonásával kapcsolatos, még nyitott elszámolási kérdéseket, továbbá a még rubelben kép­ződött magyar kereskedelmi aktívum dollárban való ki­egyenlítésének technikai rész­leteit is. M. L. L. Néhány korábbi jnvástiúál ellentétben ,a költségvetés nem kívánja átvállalni a Szov­­jetunióba exportáló cégek szál­lításainak elhúzódásából faka­dó kamatterhek egy részét” — derül ki a gazdasági kabin# keddi üléséről kiadott közle­ményből. Az indoklás szerint '< ez ugyanis „lényegében nem segíti az érintett vállalatokat”. Ebben a vállalati körben a termékszerkezet átalakítása és a piacváltás a hosszú távú é(­­dek. Márpedig ezt a magyar gazdaság átalakulásához nél­külözhetetlen folyamatot a gazdasági kabinet költségveté­si támogatásokkal nem kíván­ja tovább akadályozni. Való­jában indokolatlannak is tű­nik az állami intervenció. A szovjet akkreditívek, ha las­san is, de azért „nyilatkoznak”. A kemény nemzetközi fizeté­si kötelezettségekkel terhelt szovjet bankvilág nyilván ad­dig kívánja húzni az árufor­galmi követelések teljesítését, ameddig csak lehet. Ha azon­ban nagyon kell az áru, azért fizetnek. M. M. Magyar Nemzet, 1991. március 28. Magyarországnak nincs szerződése a KGB-vel Van-e még a KGB és a ma­gyar belügyi, titkosszolgálati szervek között valamilyen szerző­dés? — kérdeztük az Illetéke­sektől, abból az apropóból, hogy hírügynökségi jelentések szerint Csehszlovákia a minap egyolda­lúan felmondta belügyminiszté­riuma és a szovjet Állambizton­sági Bizottság (KGB) (közötti együttműködési szerződést. — Nekünk mór nincs mit fel­mondani —, közölte Gálszécsy András, a nemzetbiztonságért felelős tárca nélküli miniszter. — Tudtommal még a Grósz­kormáiny felmondta a titkosszol­gálatok együttműködéséről szóló szerződéseket. Sem a Nemzet­­biztonsági, sem az Információs Hivatal nincs kapcsolatban a KGB-vel. A miniszter elmondta, hogy hasonlóan más országok szol­gálataihoz, a terrorizmus elle­ni küzdelemben van bizonyos együttműködés a szovjet ható­ságokkal. Körinek László, a Belügymi­nisztérium államtitkár-helyettese szerint nyolc hónapja, mióta ő a minisztériumban dolgozik, sem­miféle kapcsolat nincs a KGB- vel. Hozzátette, a Belügyminisz­térium egyre inkább polgári ha­tósággá válik, így különösebb értelme sem lenne annak, hogy a szovjet Allambiztonságí Bi­zottsággal együttműködjenek. Kövér László, az Országgyű­lés Nemzetbiztonsági Bizottságá­nak elnöke kérdésünkre megerő­sítette, hogy a KGB-vel a ko­rábbi szoros kapcsolat Magyar­­országon mára már megszűnt. <&> I

Next

/
Thumbnails
Contents