Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-30 / 8033. szám

Népszabadság, 19 91.IV. 23 Utolsó forduló a kárpótlásról Tegnap a parlament folytat­ta és feltételesen lezárta a kár­pótlási! törvény vitáját. Ma dél­előtt bárom bizottság együttes ülésen még megtárgyalja a legutoljára benyújtott módosí­tó javaslatokat, aztán megkez­dődhet a maratoni hosszúsá­gúnak ígérkező szavazási pro­cedúra. Tegnap délután Szabad György házelnök köszöntötte a Király Károly szenátusi alel­­nök vezetésével Magyarorszá­gon tartózkodó román parla­menti küldöttséget. Napirend előtt az időközi választásokon győztes Filló Pál elfoglalta he­lyét az MSZP képviselői sorá­ban. Ugyanakkor a házelnök bejelentette, hogy Németh Miklós független honatya az Európai Újjáépítési és Fejlesz­tési Bank alelnökévé történt kinevezése miatt lemondott or­szággyűlési mandátumáról. Még mindig napirend előtt Morvay István, a Belügymi­nisztérium politikai államtit­kára bejelentette, hogy a rend­őrség vizsgálja a Zwack Péter lakásában keletkezett tűz okait, s a nyomozás lezárása után a minisztérium beszámol majd az eredményről. A parlament jóváhagyta az egyes állami va­gyontárgyak önkormányzatok­nak való átadásáról, valamint az idei költségvetés megváltoz­tatásáról benyújtott kormány­­javaslatok sürgős tárgyalását. Zsíros Géza (FKgP) indítvá­nyozta, hogy korlátozzák az Alkotmánybíróság jogkörét úgy, hogy a testület törvény­­javaslatok helyett csak a már elfogadott törvényeket vizsgál­hassa. Frakciótársai, Böröcz István és Oláh Sándor pedig javasolták az 1949. augusztus 20. és 1990. április 8. közötti politikai, gazdasági és kor­mányzati tevékenységek felde­rítésére parlamenti vizsgáló­­bizottság felállítását. A kárpótlási törvény részle­tes vitájának finisében a kis­gazda képviselők vitték a prí­met. Az FKgP felszólalói a kár­pótlást elhibázott intézmény­nek nevezték, s helyette repri­vatizációt javasoltak. Szerin­tük ugyanis a reprivatizáció az egyetlen olyan jogi megol­dás, amelyet nem érhet kifo­gás. Elfogadhatatlannak tar­tották a törvény degresszivi­­tását, és szorgalmazták a kár­pótlás felső határának eltörlé­sét. Szóvá tették, hogy a par­lament a szavazás előtt nem tudja pontosan, mekkora a hi­vatalosan privatizálható álla­mi vagyon. Nagy Ferenc Jó­zsef tárca nélküli miniszter­nek pedig kifejezetten fájt az az érdektelenség és közöny, amely szerinte a kárpótlási tör­vény vitáját kísérte. A szocialisták kijelentették, hogy visszavonták valamennyi módosító javaslatukat, s hatá­rozott nemmel szavaznak majd. Fodor András Attila (MDF) azt kérte, hogy a külföldön élő magyarok is kaphassanak kár­pótlást. Ezután Szabad György lezárta a részletes vitát azzal a feltétellel, hogy amennyiben a három bizottság együttes ülésén ma még megtárgyalan­dó módosító indítványok indo­kolják, folytatják a vitát. Ha nem, a képviselők megkezdik a szavazást a kárpótlási tör­vényről. A délutáni szünet után las­san akart megtelni az Ország­gyűlés ülésterme. Végül még­is összegyűlt elegendő képvise­lő, s így megszavazhatták, hogy áttérnek a Polgári Törvény­­könyv módosításának részletes vitájára, amire jövő héten ke­rül sor. Ezek után környezetvédelmi délutánt tartott a T. Ház. Az emberi környezet szempontjá­ból két fontos országgyűlési határozatról tárgyaltak a kép­viselők a Föld napján. Erről egyébként Papp János (MDF) külön is megemlékezett. Az Országgyűlés határozatot ho­zott egyes nemzetközi környe­zetvédelmi feladatokról, vala­mint foglalkozott a fokozottan védett területen folytatott er­dőgazdálkodási tevékenység­ről. annak korlátozásáról szóló határozati javaslattal, melyről később határoz. Múlt héten az MDF, ez al­kalommal az SZDSZ neheztelt a magyar sajtóra. A szabad­­demokraták sajtótájékoztató­jukon kifejezték nemtetszésü­ket, amiért a magyar sajtó nem foglalkozott kellő súllyal a párt képviselőinek külföldön tett útjaival. Pető Iván ismer­tette az SZDSZ-frakció Né­metországban tett hivatalos lá­togatásának tapasztalatait. Ki­emelte, hogy Kohl kancellárral folytatott tárgyalásukon a né­met politikus szájából elhang­zott: hazánk még ebben év­tizedben számíthat arra, hogy az Európai Közösségben teljes jogú tagságot nyerhet. A kan­cellár ehhez politikai támoga­tást nyújt majd hazánknak. Ilyen — és nem gazdasági se­gély formájában érkező — támogatásra számíthatunk, egyébre aligha — mondotta az SZDSZ frakcióvezetője. Wek­­ler Ferenc, a delegáció tagja, a magyarországi németség egyik képviselője elmondta: a német hivatalos körök figye­lemmel kísérik a hazánkban folyó kárpótlás ügyét. Azt ugyan belügynek tekintik, ugyanakkor elvárják, hogy a magyarországi németséget ne érje hátrányos megkülönbözte­tés. Tardos Márton a német­­országi kárpótlási gyakorlat­ról szerzett tapasztalatai alap­ján hangsúlyozta: azok a pár­tok, amelyek könnyű átmene­tet ígértek, most súlyos kriti­kát kapnak, mivel a mégoly jelentős tőkebeáramlás ellené­re is drámai társadalmi és po­litikai feszültségek fakadnak a német egyesülés nehézségei­ből. Másik tapasztalata az, hogy a német kormányzat és törvényhozás igen pragmati­kus: a tulajdoni rehabilitációt, a javak visszajuttatását alá­rendelik a privatizációnak. (A Parlamentből tudósított: Csabai Károly és Merényi Miklós.) Ezúttal az SZDSZ

Next

/
Thumbnails
Contents