Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-30 / 8033. szám

állampolgársága már megszűnt, vagy arról lemondott, ihletve a kül- |

földi állampolgársági kötelékből elbocsátását kérte. A honosítási kérelmeket a külképviseletek, a városi és kerületi önkormányzati szervek veszik át és továbbítják a Belügyminisztériumhoz. Ebből adódhat, hogy a kérelmek különböző időpontokban jutnak el oda, és így előfordulhatnak időbeli csúszások is. Szíves türelmét kérem.

— Az ifjúság rossz helyzetben van. Mit kellene, mit lehetne tenni? (Egy egyetemi oktató)

— Rossz helyzetben van az ifjúság, de sajnos hasonlóan rossz helyzetben vannak az idősek, valamint a középkorúak is. Bármilyen fájdalmas, minden korosztálynak, majd’ mindegyik társadalmi rétegnek megvan a maga külön, sajátos, megoldásra váró nagy-nagy problémája, amelyek össze is függenek, át is hatják egymást, kölcsönösen súlyosbítják hatásukat. A legtöbb, amit most tehetünk és tennünk

kell, az emberek közötti szolidaritás, az egymásra való odafigyelés, megértés, segítés, jószándék, türelem, amíg gazdasági helyzetünkben kardinális változások nem jelentkeznek.

— A kultúra pénzzé vált, a könyvkiadás gondokkal küszködik, a színházak kínlódnak, a filmgyártás majdhogynem teljesen leállt. Hogyan lehet, hogy egy országnak nincs pénze, hogy a szellemi javakat finanszírozza? (Egy diák)

— Ki kell hogy alakuljanak a társadalmi és egyéni mecenatúrának, a kultúra támogatásának új formái. Ez, meg kell mondani, nem könnyű és nem gyors eredménnyel kecsegtető, de valóban létfontosságú feladat. Jelenleg a köztes állapot minden nyűgét és nyavalyáját nyögjük, amikor a régi már nem, az új pedig még nem működik...

— Eddig. Magyarországon az orosz, mostanában pedig az angolszász kultúrát próbálják az emberekre ráerőltetni. Mi a valódi teendő? (Gonda József, Budapest)

— Az egyetemes kultúráról természetesen nem szabad egy pillanatra sem lemondani, függetlenül bármiféle politikai vagy ideológiai rokonszenvtől illetve ellenszenvtől, ezzel együtt viszont meg kell védenünk saját kultúránkat. Ezzel tartozunk mind magunknak, mind a világnak, hiszen az emberiség kultúrkincsébe a miénk is szervesen beletartozik.