Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-30 / 8033. szám

Fenyegeti-e függetlenségünket a Szovjetunió (a 'fenyegetettség!' mutató'jslapjén) f*eyo« hatéroBM. kitt* h«t»ro»tt. kin« h«iéro®tt, nagyon határosoou. n#m t«ny«g«tl n*m tanyagatl «anyagatl • mutató O-nagyon határozott, hogy nem. 100-nagyon határozót, hogy fenyegeti Magyar Gallup intézet, 1001 Bizonyára tudja, hogy szovjet csapatok az elmúlt hetekben összecsaptak a függetlenségükre törekvő lettekkel és litvánok­kal. Vannak, akik azt mondják, hogy a szovjetek baltikumi akciói olyan irányzatot képviselnek, amely valószínűleg fe­nyegeti a mi függetlenségünket is. Mások azt mondják, nem valószínű, hogy a baltikumi akciók fenyegetik a mi független­ségünket. Melyik vélemény áll közelebb önhöz? Mennyire ha­tározott ön ebben: nagyon vagy kissé? Nagyon határozott, hogy fenyegeti; kissé határozott, hogy fenyegeti; kissé határozott, hogy nem fenyegeti; nagyon határozott, hogy nem fenyegeti. átlagértéke a válaszolók egé­­< szére 38 pont. Ez a 0-tól (na- i gyón határozottan vallja, hogy I nem fenyeget) 100-ig (határo­­j zott fenyegetettség) terjedő j skálán jelzi, hogy a válaszolók i — egy hónapai a baltikumi ak­­» ciók után — alig valószínűsí­­’ tettek egy olyan szovjet törek­­| vést, amely függetlenségünket i veszélyeztetné. A társadalom > egyes csoportjai a fenyegetett. , ség megítélésében alig tértek el egymástól. Az iskolázott­ság, a nem és a lakóhely sze-Módszertani Jegyzet: A min­tavétel kétlépcsö6 eljárással történt. Az első lépésben. 212 mintavételi egységet — » te­lepülést és 22 budapesti kerü­letet — választottak ki. Ezek földrajzilag lefedik az ország területét, és a különböző sta­tisztikai jellemzőket tekintve megfelelnek az ország és a ré­giók statisztikai Jellemzőinek. Második lépcsőben e települé­sekről véletlenszerűen (az Ál­lami Népesség-nyilvántartó Hi­vatal számítógépes nyilvántar­tása segítségével) választották ki a kórdőblztosok által felke­resett személyeket. A minta az ország felnőtt lakosságát kor­csoport. nem és a lakóhely te­lepüléstípusa szerint reprezen­tálja. A vizsgálati eredményeket befolyásolja a mintavételi hi­ba. Ez azt az. eltérést Jelenti, ami az eredmények és a kö­zött a feltételezett eredmény közjött van, amit akkor kap­nánk ha a teljes lakosságot kérdeznénk. A jelen esetben a hibahatár plusz-mínusz 3—4%­­ot érhet el. rinti véleménykülönbségek I statisztikailag ugyan jellegze- 1 tesek, mértékük azonban cse­kély. Miként korábban, ez eset­ben is az iskolázottabbak, a férfiak és a városiak voltak de­rűlátóbbak. A fenyegetettség érzése a legnagyobb az iskolá- I zatlan nők körében volt (48 (pont). A vizsgálat három kérdésére adott válaszok logikus össze­függést mutattak. Akik kedve­zőtlen véleményt mondtak Gorbacsovról, lényegesen ke­véssé bíztak a szovjetek „en­gedékenységében” (57 pont), s az országot fenyegetettebbnek tartották (43 pont), mint azok, akik a legkedvezőbbnek ítél­ték meg az elnököt (80, illetve '29 pont). A bizalom mértéke és a fenyegetettség érzése pedig úgy kapcsolódott össze, hogy akik egyáltalán nem bíztak a szovjetek velünk kapcsolatos politikájában, nagyobb mér­tékben (61 pont) érezték az or­szágot fenyegetettnek az eset­leges szovjet beavatkozástól, mint azok, akik az ellenkező álláspontot képviselték (22 •pont). Nagy Lajos Géza Az ország lakosságának fele i (52 százalék) szerint a szovjetek baltikumi akciói valószínűleg nem fenyegetik a függetlensé­günket. E tekintetben nagyon határozott volt 29 százalék, kissé határozott 23 százalék. Ellenkező véleményen volt az emberek egyharmada: kissé határozott abban, hogy fenye­getik: 23 százalék, nagyon ha­tározott: 9 százalék. (A nem válaszolók aránya ez esetben az eddigieknél valamivel ma­gasabb, 16 százalék volt.) A „fenyegetettségi” mutató

Next

/
Thumbnails
Contents