Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-30 / 8033. szám

Népszabadság, 19 91.IV. 23 2 Németh Miklós az atomtöltetekről szólt Antalinak (Washingtoni tudósítónktól.) Németh Miklós volt minisz­terelnököt, aki az Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank alelnökeként egy nemzetközi tanácskozásra utazott, a ka­nadai Ottawában érte utol a Népszabadság tudósítója, hogy megkérdezze- mit tud hozzá­fűzni a szovjet atomeszközök magyarországi tárolásáról és kivonásáról a lapunkban szombaton és hétfőn napvilá­got látott nyilatkozatokhoz. — Mikor értesült ön egyáltalán arról, hogy ilyen eszközök voltak Magyarország területén? — Én 1988 novemberétől voltam miniszterelnök. Decem­berben szereztem tudomást ró­la, hogy ilyen eszközöket tá­rolnak Magyarországon is. Ez a Honvédelmi Minisztérium­ban történt, ahol e tájékozta­táson Grósz Károly is jelen volt. ö azonban sem akkor, sem azután soha nem szólt ne­kem arról, hogy- a maga részé­ről bármilyen lépést tett volna Gorbacsowal — pártfőtitkári minőségében is — folytatott tárgyalásain ezeknek az esz­közöknek a kivonása érdeké­ben. — Tárgy alt-e ön a szovjet a/tom­­esZközök kivonásáról Moszkvában? — Igen. Amikor értesültem ezeknek az eszközöknek a tá­rolásáról, Kárpáti Ferenc hon­védelmi miniszterrel egyetér­tésben első moszkvai utam al- ! kaiméval felvetettem Rizskov ; akkori szovjet miniszterelnök­nek ezen eszközök kivonásá­nak kérdését, sürgős döntést kérve. Rizskov megígérte, hogy erről még aznap tájékoztatja Mihail Gorbacsovot, és utóbb ; jelezte nekem, hogy ez való­ban még aznap megtörtént. — ön nem találkozott akkor Gorbacso wal?, — De igen. Rizskowal azon­­ban négyszemközti, csak tol- i mécs jelenlétében zajló tár­gyalásunk volt, Gorbacsovnál viszont szélesebb kör volt je­len, ami nem tette lehetővé e téma felvetését. A látogatásom végén azonban visszajelzést kaptam, hogy mind az atom­­eszközök ügyében, mind a szovjet csapatkivonás — ko­rábban már pártszinten meg­tárgyalt, de most általam kor­mányszinten először említett — dolgában részletesen tájé­koztatták Gorbacsov főtitkárt, és értesíteni fogmalk az ered­ményről. — Ez a látogatás 1989 tavaszán volt. Mikor kapta az értesítést? — Napra pontosan nem em­lékszem, ehhez meg kellene nézni otthoni feljegyzéseimet, de valamikor 1989 őszén. A szovjet nagykövet olyan hiva­talos távirattal keresett meg, amely az atomeszközöket ille­AntaJl József a Miniszterelnöki Sajtóirodán keresz­tül a következő nyilatkozatot juttatta el a Népszabad­ságnak: Németh Miklós volt miniszterelnök nyilatkozata ter­mészetesen megfelel a valóságnak. A hivatali ügyek át­adásánál — teljes felelősségének hangsúlyozása mellett — közölte velem, hogy korábban voltak, de az adott időszakban már nincsenek atomfegyverek Magyarország területén. Ezt a közlést tudomásul vettem, melyet hiva­talba lépésem után a magyar katonai vezetők, továbbá más hjteles források is megerősítettek. tően tájékoztat: a magyar ké­résnek megfelelően már el­szállították azokat. — A csapatkivonás! szerződés aláírása ismeretesen áthúzódott 1990-re. De volt-e mód az atom­­eszközök elszállításának ellenőr­zésére? ' — Én a kapott értesítésről azonnal tájékoztattam a hon­védelmi minisztert, és kértem, hogy ellenőrizzük a tényleges helyzetet, ö néhány napon be­lül jelezte nekem, hogy azt a helyet, ahol ilyen eszközöket őriztek, a szovjetek a magyar félnek átadják, tehát a dolog ellenőrizhető. Ez az ellenőrzés azután valóban megtörtént, és arról a honvédelmi, miniszter engem értesített. — Minderről a nyilvánosság ak­kor — az úgy titkos kezelése miatt — semmit sem tudott. Vajon ön, Németh úr, tájékoztatta-e az utód­ját, AntaU Józsefet? — Az ügyek átadása hosz­­szabb folyama* volt. Én ennek keretében a jelenlegi minisz­terelnök urat tájékoztattam mindarról, emit most a Nép­szabadságnak elmondtam. Serény Péter Lázár: Nem tudtam róla Tegnap megkérdeztük Lázár GyöTCiiöt, aki 1975—87 között a Minisztertanács elnöke volt. — Én sem tudtam arról, hogy szovjet atomfegyvereket tárolnak Magyarországon, csak a Népszabadságban hétfőn megjelent Grósz-interjúból ér­tesültem az egészről. Tárgya­lópartnerem a mindenkori szovjet miniszterelnök volt, s egyetlenegyszer sem tett em­lítést erről. A hazánkban á> loniásozó déli hadseregcso­port főparancsnokával pedig csak protokoll jellegű találko­zóim voltak, s semmi ilyen in­formációt nem adtak.

Next

/
Thumbnails
Contents