Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-29 / 8032. szám

Új Szó, 1991.IV.20.

IS

TOVÁBB ADJÁK TAPASZTALATAIKAT?

EGY KÉPVISELŐI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

Két napig a Dunaszerdahelyi járásban dolgozott a Szlovák Nemzeti Tanáca nemzetiségi, etnikai és emberi jogi bizottsága. A helyszínen ismerkedett a szlovákok és a magyarok egyvitteiesevel, a nemzeti kisebbségeket érintő törvények érvenyesitésevel es - munkatartalmának megfelelően - a romák életkörülményeivel is. A kétnapos programot értékéivé a képviselők egyértelműen megállapították: aggodalmakkal érkeztek a járásba, de megnyugodva távoznak, mivel nem találkoztak súlyosabb problémákkal. A vendéglátók nevében Éva Bubniaková, a járási hivatal igazgatója reményét fejezte ki, hogy a képviselők látogatása is megakadályozza az elferdített hírek terjesztését, mivel szerinte a helyi nézetetteresekkel kapcsolatos állítások eltúlzottak. Négy képviselőt arra kértünk, összegezzék tapasztalataikat benyomásaikat

/van Hudec (DBP) a bizottság alelnöke: Célunk az volt, hogy felmérjük a járásban az alapvető emberi jogok megtartását. Mivel olyan lárásról van szó, ahol a lakosság túlnyomó többsége magyar nemzetiségű, elsősorban az.allamigazgatás gyakorlata, az oktatásügy és ezen belül a szlovák nyelv oktatásának színvonala érdekelt bennünket. Elégedetlenséget kiváltó, globális problémákkal nem találkoztunk, kisebb észrevételeinket pedig belefoglaljuk majd a határozatunkba. Nagyon fontosnak tartom, hogy az államigazgatásban - a törvényeknek megfelelően - minden Írásos anyagot a hivatalos nyelven készítenek el. A hivatalokban a munkatársak összetétele olyan, hogy a magyar és a szlovák ügyfelekkel egyaránt szót értenek. Kellemes meglepetést jelentett számunkra, hogy a meglátogatott iskolákban. Dunaszerdahelyen, Felbáron és Nagymegyeren, a tanulók nagyon jól beszeltek szlovákul, pedig az előzetes jelzéseink az ellenkezőjét állították. A toleranciakeszség megannyi megnyilvánulásának voltunk tanúi, és valamennyi élményem közül számomra talán ez a legórvendetesebb.

Mikuiáé Hirjak (Együttélés): Nagy érdeklóoéssel figyeltem azokat a véleményeket, amelyek a járás vezetőivel való találkozásunkon hangzottak el. A kulturált, magas színvonalú eszmecsere keretében a helyi vehetők sok értékes gondolatot vetettek fel. megítélésem szerint nézeteik reálisak és összhangban állnak a lökosság akaratával. Néni találok semmi kivetnivalót abban, ha azokon a területeken, ahol magyarok, illetve ruténok élnek, kétnyelvúek a feliratok. Magyarországon és Jugoszláviában járva azt tapasztaltam, hogy náluk ez gyakorlat. Problémaként merült fel a kétnyelvű bizonyítványok kérdése. Én orosz, illetve ukrán iskolákba jártam, bizonyítványaim kétnyelvúek. Nem állítom, hogy a többi hivatalos okmánynál is be kellene tartani a kétnyeivúseget, de az iskoiai bizonyítványoknál igen. Az Együttélés többi képviselőjéhez hasonlóan, en is az egyik alapvető emben jognak tartom azt, hogy az emberek szabadon hasznaihassak

anyanyelvűket és megónzhessék hagyományaikat.

Vojtech Bajáik (SZNP): A nagymegyeri magyar és szlovák alapiskolában, valamint közgazdasági középiskolában jártam. Más járásokban szerzett tapasztalataim és a hallottak alapján aggodalmaim voltak: attól tartottam, hogy itt. ahol a lakosok 80-90 százaléka magyar, sokkal kedvezőtlenebb lesz a helyzet. Nyolcadikosokkal és a középiskola érettségizőivel beszélgetve meggyőződtem, hogy jól tudnak szlovákul, isménk a szlovák kultúra képviselőit, még szlovák költők verset is idézték. Nyilván sok függ az iskola, a pedagógusok hozzáállásától. attól, hogyan viszonyul egymáshoz a helyi szlovák és magyar értelmiség. De másutt is nagyon jó benyomásokat szereztem, például a pártok és a mozgalmak vezetőivel találkozva gén hamar megtaláltuk a közös nyelvet. Az Együttélés járási vezetői meglepődve hallgatták nézeteimet. én meg az övéket. Nyilván ók is, én is eifero itett tájékoztatást kaptunk. Az államiság kérdésevei kapcsolatban mindenki, akivel beszélgettem, megerősítette, Dél- Szovákiaban mncs olyan irányzat, amely az elszakadást szorgalmazná. Büszkék az itteniek arra. hogy magyarok, de egyűttal arra is, hogy a Szlovák Köztársaság állampolgárai.

Paulicky Péter (DBP): Képviselőtársaim meggyőződhettek arról, amit mi. az itt élők már régen tudunk. Ha nem is teljesen zavartalan a szlovákok és a magyarok együttélése, de nagyobb gondok nincsenek. A lakosságot egeszen más jellegű, elsősorban gazdasági es szociális gondok foglalkoztatják, es nem az. hogy ki, milyen nyelven beszel. Egyébként a képviselők programjának helyi szervezői nem törekedtek arra, hogy ideális képet fessenek életükről. A képviselők maguk döntöttek, hol akarnak személyesen meggyőződni arról, amit a helyi vezetőktől hallottak. Úgy gondolom, a tanácskozásnak szerepe lehet a kételyek szétosziatásaban, a hamis híresztelések megcafolásaban. Remelem. képviselőtársaim a parlamentben, de lakóhelyükön is beszámolnák a valós helyzetről. -esi-