Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-29 / 8032. szám
Romániai Magyar Szó 1991. Április 20-21 ii „NE HIGGYÉTEK EGY PERCIG SEM, HOGY MAGYARORSZÁG LESZTEK!" Wt. SILVIU OLARU 8 legutóbbi időkig a Vatra Románcascá szervezet tiszteletbeli elnöke. Civilben a Maros Megyei Egészségügyi Igazgatóság igazgatója. AI.apfoglalkozA.sa nőgyógyász. Egyszerre tud leani angyal és ezer ördög. Nemrég a televízió kegyes jóvoltából az egész ország színe előtt játszódott lé szervezetén belül az azótá híressé lett pártiités Petre Pioman miniszterelnök marosvásárhelyi tartózkodása alkalmával. Bizonyára emlékeznek olvasóink, Rndu Ceontea a VR elnöke hirtelen lemoadott, majd visszatáncolt — ha ógv tetszik — visszasomfordált a nyájhoz és menesztette a tiszteletbeli elnököt, aki úgy látszik, mégsem „ment". Pozíciója szilárdnak tűnik. Hogy meddig’’ Mennyire? Mózes Edith kolléganőmmel, a Népújság egyik szerkesztőjével — lesz ami lesz — felhívtuk telefonon és találkozót kértünk tőle. Nem ment egyszerűen, de végül fogadott. Fél— Nem félek én senkitől. Amit itt elmondok, elmondom a nemzet színe előtt is ha szükség. Csak az az egyetlen probléma', hogv hogyan nézzük a dolgokat. Kérdem én önt, az újságírót, miért van feszültség a megyében'! — En kérdem ezt doktor úr, öntől! — Hát mert szélsőségesek vannak. Mondok én valamit: a román nép nem éppen analfabéta, mert valamennyi iskolát végzett, de nincs felkészülve a demokráciára. Sem a románok, sem a magyarok, sem a többiek. A cigányok a legkevésbé. Pedig ezek dolgoznak, hasznot hajlanak a társadalomnak. Csakhogy mi nem ismerjük a sajnálat fogalmát. Hallotta valaha valaki Cenusescut. amint azt mondja: jóemberek szánjátok meg... — Ez tudott dolog, de most másról lenne szó. Szeretném ha a Vatra Románcascaról, önnek ebben a szervezetben betöltött szerepéről beszélne... __ Mondok én valamit. Tudjátok milyen fickók ütötték fel a fejüket például Svájcban? Elmehetnek a demokráciájukkal a... Az olaszok elnyomottaknak érzik magukat. A franciák a németek ellen varnak. Vagv a nagv demokratikus államok, mint például Anglia, vallási okokból verekednek az írekkel. Az emberek egv kissé zavarbdottak Én nyolc évet voltam Afrikában. A négerek a kolonialisták ellen barrotak. Eveken keresztül egyebet sem hallottam csak a fehérek, fehérek, fehérek... .Y/i-m felszabadultak és most egymással harcolnak, még nagyobb a gyűlölet, mint cJdig soil. Nálunk majdnem ugjanez a helyzet áll fenn. Csak az én helyzetemet nézzük. Anyám ortodox volt, apám görög katolikus. A lánytestvéreim ortodox, én görög katolikus. Soha nem volt semmi probléma. most. hogy megalakítottuk a Görög katolikus Ligát, megfojtanának egy kanul vízben, nem adják a földet, a temper!örRoktTTPéd fg-^jogunk van hozzá? Csak azt kérjük, amit Ceaujescu elvett tőlünk. — Igen. de most tulajdonképpen a VatrAról lenne azó... , órás késéssel érkezett, mert — titkárnője szerint — reggel rosszul érezte magát, aztán kiderül', hngv mégsem volt roszszul, hanem valami külföldi vendécej voltak. Mikor meg'átott bennünket azzal kezdte, hogy délben Bukarestbe kell repüljön, erről később megfeledkezett, mert délutánra Segesvár mellé lett hirtelen hivatalos. Közben hívták műteni. Oda se ment. Sehova se ment. Több mint három órát beszélt. Belelei. dűlt. Előbb cigarettánk, aztán magnószalagunk, végül türelmünk Is elfogyott. Nekünk. De az ex (vagv mégse?) elnök Úr gvónt Két magyar újságírónak. És már ez önmagában, rendellenes. Hát még az, amit és ahogyan mondott. 1 íme a szöveg amit a szalagról leírtunk. _ Igen. Ne haragudjon, de én azt hittem, hogy ha azt mondjuk Vatra Romäneascä, az azt Jelenti, aki tagja ennek a szervezetnek, az összeiart. Nem hittem volna, hogy így elszigetelődik. — Pedig azzal kezdte. — Na. jó, de ti is hibásak vagytok. Emlékezzetek csak az iskolaügyre. Milyen szép lett vo'na, legven magyar tagozat, román tagozat. Felkészületlenek vagyunk és ez nagyon fáj nekem. Tavaly február fián azt mondtam: én nőgyógyász vagyok. Nincs különbség a magyar vagy román gyerekek között. Az anyatelnek nincs nemzetisége Soha sem beszé'tem senki ellen. De ha támadnak, védekezem, vagy az anyjába küldök egy-egy extremists magyárt. — De mégis elfogadta a Vatra elveit. amely, hogy csak a gyulafehérvári gyűlésről beszéljek, többek között, magyar vért akart Inni... — Lát'ad az első alapszabályzatunkat? Hol ír ilve-mit? Ne mondj nekem ilyeneket. mert megharagszom. Én sose voltam magvarellenes. En csak a szélsőségeseket gvűlöltem. Az alapszabályzat első változata logikus. Elvitlem Bécsbe Is. De egy nagy disznóság történt. Azzal a hamis programmal. Pecsét, aláírás Is volt rajla. Elmentem Genfbe, az ENSZ-beli kollégáimhoz és megmutattam nekik. Azt mondtam: jóemberek, ez egy ordináré hamisítvány. Azt írja benne, hogy el kell űzni a magyarokat, zsidókat, cigányokat. És elmentünk az Interpolhoz, hogy nézzék meg az aláírást. — Amely állítólag a Pop Dumttru kézjegyét viseli... BÜGÖZI ATTILA — Dehogyis. Az Interpol öt nevet adott. Ennyit mutattak ki a komputerek. Egy német, egv jugoszláv és hogy a fenébe történhetett, hogy éppen egy vásárhelyt magyar lett az egyik gyanúsított? Mert ha Pop Dumitru Irta volna, azt jelentené, hogy aláaknázza a Vatrát és fasisztának kiáltaná ki. Pop akkor követett el hibát, amikor otthagyott mindent a székházban és elment. Pedig megmondtam neki ta. valy március 20-án, hogy vegye el a pecsétet, a dokumentumokat. Egyetlen dolog fáj nekem. Az, hogv lényegében nem csináltunk semmit. Túlságosan nekimentünk egymásnak. Én nem változom magyarrá míg a -világ, de ahhoz nhes Jogom, hogv valakit arra kényszerítsek, hogy az én elveimet magáénak vallja. Meg kellene találni azt a közös pontot, ami egvetemesen érvényes, amin aztán elindulhatnánk. Engem nem zavar az, hogv ti a templomban eléneklitek a magyar himnuszt, de ha ezt nyilvánosan teszitek, azért, hogv engem provokáljatok. akkor megharagszom. Iliescu Is nagyot tévedett A Front n°m kellett volna párttá alakuljon, hanem az országot kellett volna egvenesbe hozni. Ab' ban a pillanatban, hogy párttá vált. meg. ette a fene az egészet. Ez a belvzet. Tudjátok. én mit tettem volna? Két évig ka. tonal diktatúrát Senki sem moccan, tessék dolgozni! — Ez azért elég veszélyes dolog.. Láttunk már egypár katonai diktatúrát — A* ördögöt.veszélyéi. JSem .olyanm gondoltam, mint a ehilel. Nem. N« pn’i tizállon senki, dolgozni ,és azzaj ,..Jónarmt A civilek ezt nem tud|ák meglenni, tf-m * rendőrség, sem a szekurltät*. Csak a had sereg. És n hadseregben vannak románok. magvarok, rlgánvok. Z';dők és <■"' lehetne valamit tenni. Ni, Jó. MindUV't ' lénveghez érek, rsak még azt akarom e1 mondani, hogv közeledett máro'us 15-r az egész vl'ág erről beszélt. És ebben á t külügyminiszteretek Is hibázott. — Kiről beszél, úgy toűom, egy kDl úgy miniszterünk van... Rendhagyó beszélgetés egy ex (vagy mégse ?) elnökkel
