Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-25 / 8030. (8031.) szám
HVG 1991. Április 20. ie> TÁRSADALOM Költségvetési támogatás és fővárosi ráfordítás az 1990—1991-es tanévben (ezer forint/év gyerekenként) Intézmény ■ Támogatás Fővárosi (országos) rátörd itás Óvoda' *15 60 ‘ Általános iskola 30 45-Gimnázium ■ ■- ; 7 44 55 Szakközépiskola . 54 70 Szakmunkásképzés (gyakorlatit oktatással együtt) - •69 85 ' Fogyatékosok általános iskolája 56 70 , -Gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény 210 270 Fiatalkorúak „V . ' gyógypedagógiai intézete 172' 270 Diákotttwn . ."53 , 77 vatra, az oktatásügyre hagymák, amely viszont, mint mára nyilvánvalóvá vált, szintén nem tud mit kezdeni velük. Az idén már „helyi oktatáspolitika van”, így a most pályát választók esélveiról a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban nincsenek is pontos adatok. Szűcs Miklós, a közoktatási főosztály helyettes vezetője ezért a korábbi tapasztalatok alapján jut arra a következtetésre, hogv javulásra nem lehet számítani. A közeljövőre a felvételi létszám további csökkenését jósolja, hiszen megkezdődött a vállalatok kivonulása a szakképzésből. Mégis irreálisnak tartja, s gondatlansággal - a koordináció és az információ hiányával - magvarázza a tavaly kiszorultak 50 ezret is meghaladó számát. Úgy véli, hogy az idén a kihullok nem lesznek többen 20-25 ezernél. Feltéve persze, hogv a következő hónapokban az önkormányzatok nyomon követik a gyerekek sorsát, időben kutatnak fel. illetve terem■ tenek helyet a számukra. Szűcs Miklós tavaly még maga is beiskolázással foglalkozott - a fővárosban és Pest megv ében s a nyilvánvalóan jobb lehetőségeken túl elsősorban a számítógépes „gverekkövetésser magyarázza, hogy jó eredménveket ért el. Az önkormánvzati törvényre Az általános iskolát 1991-ben végzők „előtörténete . Szülelések száma" (1976-1977)"180 751 6 éves kora előtt meghalt5 200 Tankötelessé vált175 551 Általános iskola 1. osztályába beírt163 782 Gyógypedagógiai iskolába beirt1 576 Képezhetetienség miatt felmentett194 Óvodában visszamaradt 6 éves8 168 Az első osztályt az előző évben kezdte1 416 Az első osztályba nem iratkozott be415 Az általános iskolát eredményesen elvégzi163 782- 10-13%*" Középiskolába kéri felvételét163 782-12-15%" Középfokú iskolába felvételt nyer163 782 - 30-50%" Szem elől vész7 Az 1963-as iskolai beiratkozásra tanköteles koriakat szamitva. *" Becslés hivatkozva azt állítja: törvénysértően jár el az a megyei önkormányzat, amelyik nem követi a gyerekek sorsát, nem gondoskodik a középfokú iskoláztatásról (a törvény szerint a megve a felelős a közoktatás megszervezéséért). A szülőket és a gyerekeket ez aligha vigasztalja Miután a törvényhez nem tartoznak szankciók, a kötelezettséget nem lehet behajtani. Valójában azonban sokkal többről is van szó, mint a tanulás jogáról. A társadalmi felemelkedés egyértelműen az iskoláztatáshoz kötődik. A társadalmi gondoskodás - szerényebben: a társadalmi ellátás - egész rendszere arra a feltételezésre épül, hogy a gyerek, amíg nagykorú nem lesz, fellelhető valamelyik iskolában. Ott érhetik el a társadalmi segítők éppúgy, mint a fiataloknak adott jogok és kedvezmények. Korábbi kutatások szerint az általánosból lemorzsolódók jelentős része a halmozottan hátrányos helyzetűek köréből kerül ki, ám ha nem onnan jött, akkor rövid időn belül nagy eséllyel közöttük köt ki. A gyerek ezzel „bűnhődik” lassúbb szellemi éréséért, a szülők gyengébb érdekérvényesítő képességéért, vagy azért mert az ország elmaradottabb körzetében él, és mert a középiskoláztatás lehetőségei nagyon különbözőek az ország egves régióiban. Mindez széthúzza a mezőnyt a szülők társadalmi' helyzete szerint, illetve deklasszálja a gyerekek nagy csoportját Az ifjúságkutatók már hat-nyolc évvel ezelőtt - amikor még lett volna idő felkészülni - figyelmeztettek, hogy az utcára lökött tizenéves tömeg „társadalmi robbanása” fenveget Ám középiskolai lekötésükért néhány helyi kezdeményezésű iskolaépítésen kívül semmi nem történt Egv fontos változás van csak: gyakorlatilag megszűnt a tizenéves tankötelesek számontartása. így, ha volnának is intézmények a közoktatásba való visszavezetésükre, ezek már akkor elakadnának, amikor a gyerekek nyomára szeretnének bukkanni. A helyzet nemcsak az elmélet szakemberei szerint drámai: a közelmúltban a munkaügvi és a művelődési tárca kezdeményezésére öt minisztérium válságstábot hozott létre. Ez szakmai előképzettséget adó iskolák létrehozását javasolja az önkormányzatoknak, például a dolgozók általános iskoláiban. Ezzel azt is elismeri, hogv miként más sem, az őnkormánvzatok sem tudhatják, milyen szakmára érdeNyolcadikos a tanév vege fele. Most mar betelt... mes kiképezni a gyerekeket. A stáb elsősorban a szakiskolát ajánlja, amelv gyakorlatilag bármilyen képzési célra, egyszerű szakmára létrehozható. Példa erre a fővárosban tavaly szervezett háziasszonyképzés, ahol főzést, mosást, csecsemőápolást, varrást s egyéb hasznos ismereteket lehet tanulni. Ez - mondják - jó a családnak, mert a gyerek diák marad, s jó az önkormányzatnak, mert a szakiskolások után a költségvetésből normatív, tehát minden oktaton gverek után szükségképpen járó támogatást igényelhet. Szűcs Miklós elismeri, hogy ez a végzettséget nem adó iskolaforma csak elodázza a problémák megoldását, szerinte azonban más sem tud jobbat. A jövő teljesen bizonytalan, de az sejthető, hogy egy később esetleg nekilóduló gazdaságnak is kisebb teher az, aki addig is az iskolarendszeren belül maradva húzta ki, mint az. aki néhány évet a társadalmon „kívül” töltött. A miniszteriális tisztségviselők szerint a helyzet kulcsa az őnkormánvzatok kezében van. A költségvetésből kiszakított normatív támogatásból nekik kell megoldaniuk e tevékeny időhúzást. Egv szakiskolásra azonban évente csak 54 ezer forintot ad a költségvetés. Ezzel szemben például a fővárosi önkormánvzatnak a most futó tanévben egy szakiskolás évi 70 ezer forintjába kerül. Azaz a támogatás 78 HVG 1991 ÁPRILIS 20.
