Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-25 / 8030. (8031.) szám

(As.S/J-J I (AS <)DO SZINKK (’ml)crckcl ahhoz, hogy jó nchány kér­désben alaposabban megismerjék a par­ink álláspontjai. Másrész! viszonl nyil­vánvalóvá váll az akkori ellenzék meg­osztottsága, mivel nézetkülönbségeik, vitáik a tömegkommunikációban is teret kaptak. F. két tényező együttesen megte­remtette a kizárólagosan érzelmi (affek­tiv) bázisú pártidentitást felváltó tudati (kognitív) azonosulás esélyét. A nyilvá­nosságra került pái(elképzelések, a mo­­zaikszerüen összerakott információk bir­tokában megindult a választópolgárok tudatos helykeresése, fiikezdődött annak mérlegelése, hogy az egyéni és a cso­portérdekeket melyik párt képviseli leg­inkább. Persze mindez nem azt jelenti, hogy az érzelmeknek, érzéseknek a to­vábbiakban nem volt szerepe, legfeljebb ez valamelyest csökkent. A változások eredményeként az addigi — jobbára két pólusba szerveződő — pártorientációk is jelentékenyen módo­sultak. Legalábbis ezt mutatják azok a küzvélcménykutatások, amelyek közül az egyik 1989 szeptemberében, a másik periig 1989 decemberében készült. Ekét vizsgálatban ugyanazokat az embereket kerestük fel, és — választási szituációt idéző kérdésünk segítségével — a párt­­szimpátiájukról érdeklődtünk 1 Az MSZMP/M.S7.P kongresszus lé­nyéből törvényszerűen következik, hogy az egykori MSZMP szavazótábora fel­bomlott Elbizonytalanodásuk mellett csak két párt felé fordultak: mintegy harmaduk az egyik utód, az MSZP sza­vazója lett, míg körülbelül egytizednyi­en az MDF támogatói közé kerültek. A népszavazás az SZDSZ számára hozott kcrlvcző fejleményeket. Ismertté tette a nevét, a-program ját. a vezetőit, s mindez- a népszavazás sikerén túl — szavazó­­táborának növekedését is magával hoz­ta. A két felvétel között a többi párt sza­vazati aránya alig módosult, mégis a szavazóláborok nagy mértékben kicseré­lődtek. Még ha a kényszerűen váltó egy­kori MSZMP szavazóit nem vesszük is számításba, akkor is megváltozott a szeptemberi pártpreferenciák többsége (57 százaléka). A két felvétel ideje kö­zött a Független Kisgazdapárt szavazói voltak a leghűségesebbek választott pártjukhoz, őket — mármint az alacsotty iskolázotlságúakat, idősebbeket, falusia­kat — főleg tradícióik késztették erre a döntésre. A legbütlcncbbnck viszont a Fidesz szeptemberi szavazói bizonyul­lak. A fiatalok sodródlak az események kel, sokan az, SZDSZ nél vagy éppen a bizonytalanok táborában kötöttek ki. A stabilitás, illetve az instabilitás jelensé­ge egyébként egészen a választásokig elkíséri a két pártot. December közepén átlagosan a szava­zók kétharmada állította azt, hogy már­cius 25 én is kitart választolt pártja mel­lett, de a Fidesz táborában ez az arány kisebb (5.1 százalék), míg a kisgazdapár­tiaknál nagyobb (85 százalék). Ugyan akkor érdemes megvizsgálni azt is, hogy a szavazók mely pártokat veszik még számításba, hogy esetleg a választáso­kon majd rájuk adják a voksukat. A Fi­desz szeptemberi szavazéűnak többsége elhagyta a pártot, de az új bázis sem lát­szik maradandónak. Viszonylag kevesen gondolják azt, hogy márciusig kitarta­nak c szervezet mellett, de más pártok felé is csak kis mértékben „kacsintgat­nak". Úgy tűnik, czidötájt a fiatalok — annak ellenére, hogy általánosságban pluralizmuspártiak voltak — még nem bízlak igazán a létező pártokban. Az SZDSZ decemberi táborának kétharma­da biztos szavazónak tekinti magát, de azért sem ők, sem az egyharmadnyi bi­zonytalanabb csoportba tartozók nem zárják ki annak a lehetőségét, hogy ,i vá­lasztásokon majd másként voksolnak. M ivei az SZDSZ táhoia a népszavazás j idején más pártoktól jőve frissen szerve­ződött, így természetes, hogy a kötődés még nem igazán szoros. Az MDF, az SZDSZ, a Fidesz minden párt szimpatizánsainak gondolkodásá­ban szerepel lehetséges alternatívaként, kitapinthatok azonban jellegzetesebb, 1 ÖSSZEMOSÓDÓ SZÍNEK 39 szorosabb kötődések is. Az MDF első­sorban az .SZDP decemberi támogatóitól számíthat voksokra, de az MSZP szava­zói is leginkább c pártot tartják még szá­mon. Az SZDSZ és a Fidesz tábora köl­csönösen preferálják egymást, de mind­két párt számíthat még az SZDP hívei­nek esetleges voksalra. Mint kitűnik, az. SZDP-tábomak nem igazán szilárd az elkötelezettsége, elég sokan adnak még esélyt véleményük megváltozásának. Mintha arra. várnának, hogy kiderüljön: merre is halad majd a Pctrasovits-félc vezetéssel a párt. Gyengülő kötelékek_______________ A választási kampány az. 1990-cs év ele­jén indult. Ennek kezdeti időszakában azonban nem hogy stabilizálódott — ne­tán erősödött — volna az állampolgárok pártokhoz való kötődése, hanem még gyengült is. (2. táblázat) A választók in­­gatagságának egyik oka az, hogy ekkor egyszerre lépett színre a több mint fél­száz politikai csoportosulás. Egyidőben állt a választók rendelkezésére a politi­kai alternatívák teljes választéka, az ad­dig kialakultnak hitt) párthovatartozá­soknak is konkurenciá ja támadt. Továb­bá: mivel Magyarországon választási kampány évtizedekkel ezelőtt volt utol­jára, a (januárban még talán csak éles, de nem durva) hangnemet, a sajátos stí­lusú polemizálást az állampolgároknak „helyre kellett lenni" s ez időt igényelt. Harmadrészt meg kell említenünk azt is, hogy ekkor robbant ki a belbiztonsági szolgálat körüli, ún. Duna-gatc botrány. Fz. önmagában is döntő hatású lehetett az elbizonytalanodást illetően, hiszen más nagyobb, mondhatni sorsfordító esemény idején (Nagy Imre temetés, MSZMP MSZP kongresszus, népszava­zás) az emberek politikai érdeklődésé­nek növekedése együtt járt a párlszim­­pátiák bizonytalanabbá válásával. Január végén a bizonytalanság növe­kedése nem csak abban mutatkozik meg, hogy a szimulált listás választási szituá­cióban egyötödről egyhnrmndra nőtt a | szavazási elkerülök aránya, hanem ab- I ban Is, hogy decemberhez viszonyítva \ az MSZP-tábor kivételével minden párt | szavazóinak elkötelezettsége csökkent A belső arányok azonban megmaradtak, tehát továbbra is az FKgP szavazói mondhatók a legstabilabbnak, a Fidcszéi pedig a legingatagabbnak. A Független Kisga/dapnit és nz MSZP potenciális szavazóláborának saját magn állal feltételezett kitartása márciusig más-más tőről fakad. A Kisgazdapárt szavazóbázisa számára a történelmi ha­gyományokból s a számottevő konku­rencia hiányából, az alternatívák szű­kösségéből adódóan evidens volt, hogy e pártra szavazzanak. S most egy új té­nyező, a földkérdés 1947-cs viszonyok­nak megfelelő rendezése is megjelent, ami egyrészt a régi szavazók pártidcnli­­lását erősítene, másrészt új szimpatizán­sokat szerzett. A Szocialista Párt támo­gatói körében egyrészt a baloldali elkö­telezettséget, másrészt a párthoz, annak vezető személyiségeihez való kötődést emelhetjük ki. Valószínűleg a meg meg­újuló támadások is erősítették párlhova­­tartozási érzésüket. Azonkívül pártjuk esetleges hatalomból való kiszorulását úgy is értelmezhették, hogy elveszíthe­tik egzisztenciájukat, lévén többségük­ben vezető beosztásban dolgozók, értel­miségiek. Új jelenség, hogy kezd erősödni a nagy pártokhoz — a Demokrata Fórum­hoz és a Szabad Demokratákhoz — való esetleges kapcsolódás szándéka. Már a kampány első szakaszában úgy gondol­ták az emberek, hogy a választásokon c két párt versenyez majd az első helyért, s igyekeztek is a vélt győztesek felé for­dulni. Például a Fidesz minden második januári támogatója azt nyilatkozta, hogy az MDF-fcl is számol a márciusi válasz­tásokon. A fiatal demokraták táborában nőtt meg leginkább, s lett egyúttal a leg­nagyobb a másra szavazás valószínűsé­ge. A két legnagyobb táborral rendelke­ző párt nemcsak általában, hanem saját .TpI Kép 1990.4 .sz.

Next

/
Thumbnails
Contents