Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-03 / 8015. szám

Magyar Hírlap, 1991. március 27 43 A tavalyi felére eshet a kereskedelmi forgalom Válságos év Kelet-Európábán Három milliárd dollárnak meg­felelő, magánjogi szerződéssel is alátámasztott megrendelés — ez jellemzi a magyar-szovjet gazdasá­gi kapcsolatokat e pillanatban. Ez fele-fele arányban jelenti az impor­tot, illetve az exportot. A három milliárdból 2,2 milliárd az ún. indi­kativ lista, azaz az államközi meg­állapodás eredménye, 800 millió dollár már a vállalati kezdeménye­zések következménye. Berényi Lajos, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztéri­umának helyettes államtitkára szá­molt be erről tegnap az újságírók­nak, ám rögtön hozzátette, a való­ságban a forgalom sajnos nem ennyire kiegyenlített. Március 20- ig ugyanis a Szovjetunióból érkező import megközelítette a 250 millió dollárt, míg a magyar kivitel alig több mint 60 millió dollárt tett ki. Némi reményt adhat, hogy a már bejelentett szovjet kormányintéz­kedés valóban realizálódik, s egy­két napon belül 150 millió dollár értékben megnyílnak a szovjet akkreditívek. Biztató az is, hogy több konstrukciós üzlet körvonala­zódik, így sikerül eladni fél- és élősertéseket, valamint ,120-130 millió dollár értékben magyar bort és pezsgőt. A többi kelet-európai országgal is hasonlóan ellentmondásos az évindí­tás. Jugoszláviába például az év első két hónapjában 100 millió dollárnyi magyar export ment ki, Lengyelor­szággal pedig 150 millió dolláros forgalomra jött létre szerződés. Vala­mivel rosszabb az indulás Csehszlo­vákiával, Romániával és Bulgáriával is. E két utóbbi országnál még a ta­valyi magyar aktívum ledolgozása a legfőbb feladat, erre kell megkeresni a megfelelő árut. Összességében a volt kelet-eu­rópai országokban a korábbi évek nagy államközi megrendeléseit, a lazán kezelt szállítási határidőket a kis üzletek, s a szerződések pontos teljesítése váltja fel. Bizonyos je­lek legalábbis ezt sejtetik. Még ak­kor is, ha a gyakorlatban eseten­ként ennek az ellenkezője mondha­tó el. A rendszerváltás ugyanis több volt szocialista országban fel­színre hozott egy sor belpolitikai­gazdaságpolitikai problémát, így minden rendeződéssel együtt is a forgalom erőteljes csökkenésére lehet számítani. Az NGKM becslé­se szerint az idén akár a tavalyi fel­ére is visszaeshet e térség forgal­ma. Úgyhogy nem túlzás az a meg­állapítás, 1991 válságos év lesz Európának ezen a felén. •K.I. • * • A Gazdasági Kabinet tegnap megtárgyalta a magyar-szovjet árú­szállításokban leginkább érdekelt vállalatok helyzetéről készült sza­kértői felmérést. A Szakértő Bizottság 24 — el­sősorban gépipari, vegyipari — vállalat szovjet export szállítások elhúzódása, elmaradása miatti helyzetét tekintette át. A Szakértői Bizottság arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy a szállí­tások elhúzódása miatti többlet ka­matköltség egy részének költség­­vetési átvállalása lényegében nem segít az érintett vállalatoknak. A vállalatok többségénél — ameny­­nyiben a szovjet fél fizetését bizto­­.sító akkreditívek megnyílnak — a pénzügyi helyzet normalizálódik, az ilyen követelésekre a bankok kedvező (maximum 14 százalékos) úgynevezett export-finanszírozási hitelt folyósítanak. Amennyiben a szovjet partner a fizetést hosszabb ideig nem tudja biztosítani, és így nem kerülhet sor a kiszállításra, a legtöbb vállalat esetében jelentős termelés csök­kentésre, néhány esetben emiatt létszámleépítésre is sor kerülhet. Fizetőképes kereslet hiányában azonban a vállalatok csak saját vagy banki kockázatra folytathat­ják a termelést. A vizsgált vállalatok eddig is óvatos termelési politikát folytat­tak, és néhány vállalat már részle­ges eredményt ért el a piacváltás­ban. A piacváltás stratégiáját az érintett vállalatoknak maguknak kell kialakítaniuk. A Kormány a szovjet féllel foly­tatja a magyar-szovjet áruforga­lomban kialakult fizetési problé­mák feloldása érdekében a tárgva­­; Jásokat. Ezt követően a Gazdasági j Kabinet ismételten értekinti a kér- i dést. í • -' - -

Next

/
Thumbnails
Contents