Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-03 / 8015. szám

togyár Nemzet, 1991. március 27 17-A legtöbben a belső-szervezeti és a külső-technikai érveket tart­ják magyarázó erejűnek, a köz­hangulati és politikai magyará­zatokat már kevesebbnek tartják í meghatározónak. Ugyanakkor e .tényezők sem Irrelevánsak, leg­alábbis közepes érvényességűnek mondhatók. Az emberek a lakóhelyükön működő rendőrséggel kapcsolato­san valamelyest inkább az elége­detlenségüknek, mint az elége­­dettségünek adtak hangot. A meg­kérdezettek csaknem fele tarto­zik a kritikus Véleményt megfo­galmazók táborába. 21 százalék nagymértékben, 27 százalék kis­­.v mértékben elégedetlen a helyi rendőrökkel. A pozitív vélemény kevésbé elterjedt, hiszen 9 száza­léknyian mondták azt, hogy na­­! ‘ gyón, 29 százaléknyian pedig, hogy kicsit elégedettek a helyi rendőrséggel. Minden tizedik kér­dezett ambivalens érzésekről szá­molt be. A budapestiek körében a rendőrséggel elégedetlenek . két­szer, a vidéki városokban másfél­szer annyian vannak, mint a ma­gukat elégedettnek vallók. A fal­vakban kiegyenlített a kép, a két csoport azonos nagyságú. A fő­városban inkább az idősebbek il­lették kritikával a helyi rendőr­ség tevékenységét, míg a falvak­ban főként a fiatalabbak. A megkérdezettek 59 százaléka azerint a rendőrök többsége az intézkedések során udvariasan lép fel, csak 25 azázaléknyian nem értettek egyet ezzel a megálla­pítással. Ennek megfelelően a leg­többen (72 százalék) elutasítják , .azt a megfogalmazást, mely sze­rint a rendőrök többsége durván •lép fel az állampolgárokkal szem­ében, / mindössze 18 százalék tá­masztja alá é vélemény megala­pozottságát. Noha a rendőrség 1 erőszakos cselekedeteit az állam­polgárok többsége nem tartja jel­­, íemzőnek, néha mégis előfordul­nak Ilyen esetek. A megkérdezet­tek 57 százaléka úgy vélekedik, hogy ezekben a helyzetekben a rendőrök jogosan alkalmazzák az ( erőszakot. 28 százalék szerint nem i lehet egyértelműen válaszolni: j van amikor jogos, van amikor | Jogtalan az erőszakos fellépés. \ Mindössze a kérdezettek * széza-1 léka tartja jellemzőbbnek a -jog­talan cselekedeteket. Az erőszakos fellépés legdrá- 1 ; maibb módja, ha a rendőr jarra " "kényszerül, hogy a lőfegyverét használja A fegyverhasznáiat jo­gosságáról az emberek hasonló­képpen vélekednek mint ahogyan az erőszakos fellépéseknél tették ezt. 62 százalékuk szerint az ese­tek többségében jogos, 7 százalé­­* icuk szerint jogtalan fegyverhasz­nálatról van szq. 23 százaléknyian úgy gondolják: esete válogatja, hogy a pisztoly -Igénybevétele jio­­gos-e vagy sem. Befejezésül az Igazoltató rend­őrök megítélésével kapcsolatos véleményekről. A megkérdezettek fele (51 százaléka) úgy látja, hogy a korábbi évek gyakorlatához ké­pest most az Igazoltató rendőrök kedvezőbb benyomást tesznek az emberekre. '7 százalékuk éppen ellenkezőleg, kedvezőtlenebb vál­tozást feltételez. 22 százalék úgy véli, hogy az emberek valószínű­leg nem érzékelnek különbséget. Egytized azoknak az aránya, akik úgy gondolják, hogy egyszer jobb, msászor rosszabb benyomásai le­hetnek az embereknek, illetve ugyanennyien vannak azok is, akik nem tudtak erre a kérdés­re választ adni. A változások irá­nyáról tehát .megtudtuk az em­berek álláspontját, de készítsünk pillanatfelvételt: most milyen be­nyomást tesznek az igazoltató rendörök. A relatív többség (44 százalék) szerint manapság in­kább a kedvező, a kisebbség (22 százalék) szerint a kedvezőtlen vélekedés elterjedtebb. 24 száza­lék szerint az ambivalens tapasz­talatok jellemzőbbek. Mint látha­­' tó, végül is az igazoltató rend­őrök megítélése nem annyira po­zitív, mint amennyire a változá­sok irányából gondolni lehetett. Ez amiatt van, hogy elég sokan úgy ítélték meg: hiába voltak kedvező változások az elmúlt 1— 2 évben, a helyzet csak árnya­latnyi javulást mutat. Ez még ke­vés ahhoz, hogy „kedvező benyo­mások" alakuljanak ki, de arra már elegendő, hogy ambivalens­nek mondják magukat a kérdésre válaszolva. Főként a budapestiek és az idősebbek gondolják úgy, hogy a most igazoltató rendőrök­ről általában jó vélemény alakult ki. Felmérésünk tanúsága szerint a lakosság a rendőrség alapvető ellenőrzési funkcióját szinte teljes mértékben tolerálja. Óriási több­ségük megértéssel fogadná, ha a rendőrség igazoltatná (91 száza­lék). ha a közúton leállíttatná a kocsiját (88 százalék), de még azt is, ha esetleg egy bűncselekmény­­nyel kapcsolatban tanúskodni kérné (85 százalék). Felháboro­dást alig néhányan (2 százalék) mutatnának ilyen esetben, a fenn­maradó hányadba tartozók az adott szituációtól függően nyilvá­nítanának véleményt. A rendőrségnek nemcsak ellen­őrzési, hanem nagyobb aktivitást Igénylő feladatai is vannak. Fel­őröltünk három olyan esetet, amikor a rendőrök valamilyen rendellenesség felszámolására lesznek lépéseket. Ilyen szituá­ciókban is sokkal inkább az elfo­gadó sem mint az elutasító vi­szonyulás jellemzi az állampolgá­­. rókát. A kérdezettek nagy-nagy többsége megértéssel fogadja, ha o rendőrök erószaVkoI tépnek fel \n'randalírozó fiatalokkal szemben (90 százalék), ha elszállítják a ti­losban parkoló autókat (86 száza­lék), vagy ha fellépnek az enge­dély nélküli utcai árusokkal szemben (77 százalék). Felháboro­dásának ezúttal mindössze 3—5 százalékuk ad hangot. A többiek attól függően nyilvánítanak vé­leményt, hogy mi. is történik konkrétan.

Next

/
Thumbnails
Contents