Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-23 / 8029. szám

A finnugor származástan - mondják a történeti érvek - mesterségesen ránk erősza­kolt idegen elmélet. Célja csupán valódi identitásunk szétzúzása, nemzeti tudatunk megzavarása. A magyar valójában keleti ere­detű nép, rokonságban - az argumentumok itt meglehetősen szabadon szárnyalnak - a hunokkal, a sumérokkal, a mezopotámiaiak­kal, az indiaiakkal, a japánokkal van. A lé­nyeg: a nyugatival szemben a keleti-ázsiai eredet és a Kárpát-medencebeli őshonosság. A genetikát egy japán professzor - a III. Nagy Szittya Világkongresszuson elhangzott - előadása képviseli, mely olyan fontosnak minősül, hogy a Hunnia és a Szent Korona egyaránt beszámol róla. A génvizsgálatok azt mutatják - mondja ez -, hogy a magyar né­pesség a mongoloid népekkel áll rokonság­ban. A Szent Korona szerkesztőjének ehhez fűzött kommentárja: ez „a világszínvonalú csúcstechnológiára épült tudományos kuta­tás" megcáfol minden, a „nemzeti identitás lejáratását” célzó, „magyarellenes koncepci­ót”, amely szerint a magyar „genetikailag ke­vert nép” lenne. (SZ, II. 34. 6.) A magyarság igenis fajilag homogén, tiszta nemzet, mely változatlanul őrzi ázsiai eredetét. A címszavak összegezve tehát: keleti szár­mazás, őshonosság a Kárpát-medencében, érintetlen tisztaságú fajiság. 2. 2. 2. Középkor. A korszakról nincs összefüggő kép, motívumok tűnnek fel csu­pán. A három legfontosabb: a szentkorona­tan, Szent István és Mátyás. Mindhárom „üzen" valamit. A szentkoro­natan az államberendezkedés premodern ideológiája. A szuverenitás forrását nem a népfelségben jelöli meg: egy ősi, pogány ala­pú, a nemzeti létet jelképező szakrális szim­bólumban. Szent István az ezeréves magyar ál­lamiság megteremtője. Úgy csatolja az orszá­got Európához, hogy egyben kereszténnyé is teszi. Mátyás a magyarság birodalmának kiépí­tője, „egy erős, központosított magyar biroda­lom keménykezű” (SZ, II. 12 2) létrehozója. Tehát premodern, keresztény, birodalmi Magyarország. 2 2 3. A két háború közötti korszak. A tendencia egyértelmű: az „úri Magyaror­szág” rehabilitálása. Egy nyugati magyar újságírótól interjúso­rozat olvasható emigráns arisztokratákkal. A fő mondanivaló - a kommunizmus szidalma­zása mellett - a Horthy-korszak tradicionális egyenlőtlenségeinek, hierarchikus társadal­mának védelme. A magyar nemesről meg­tudjuk: elsősorban nem kizsákmányoló földe­súr volt, hanem mély felelősségtudat hordo­zója, aki „ezer esztendőn keresztül tartotta életben a népet és a hazát” (SZ, II. 18. 4.) - méltányos lenne így tehát, hogy újra hasz­nálhatók legyenek a nemesi előnevelt, méltó­­' ságok, címek. Felhívás érvel amellett, hogy vissza kell állítani a Vitézi Rendet, ezt „az ezeréves történelmi múlt alapjára épült”, „nemes értelemben vett demokratikus jelle­gű” (SZ, IL 31. 3.) szervezetet. Azaz: premodern, hierarchizált „úri vi­lág”. 2 2 4. 195á Az egyik leggyakrabban idé­zett történelmi dátum. Megidézik törté­netfilozófiai elmélkedésben, publicisztikában, politikai szónoklatban és történeti igényű ta­nulmányban, könyvrészletben. Az értelmezés kettős célú: 56-ot nemzeti szabadságharccá redukálni egyrészt, a politikai elitek „mani­pulációival” szemben az „utca emberének”, az „egyszerű forradalmárnak” a szerepét ab­szolutizálni másrészt. 1956: csak és kizárólag nemzeti szabad­ságharc. „1956 októberében egy szétszagga­tott, megtizedelt, megalázott nemzet emelte föl fejét, s törte össze egy világbíró őrület ránk rakott bilincseit.” (H, 1. 52) 1956 „cso­dájában” a „nemzet törzsöké” állt talpra. (H, 10. 43.) A nemzeti forradalom árnyékában elvész 1956 két másik forradalma: a liberális és a szocialista. Nincs szó a polgári szabad­ságintézmények (újra)teremtéséről, elhallgat­tatnak a szocialista jellegű politikai-gazdasá­gi követelések. A hangsúly kizárólag az ide­genek elnyomta nemzet szabad­ságküzdelmére helyeződik. Azután: 1956 ügyében szembekerülnek a politikai elitek és a cselekvő tömegek. Eltűnik a forradalmat előkészítő reformkommunisták szerepe, el­halványodnak az újjászerveződött pártok képviselői. 1956: csak és kizárólag a „tömeg­nek”, a „pesti srácoknak” az akcióival lesz egyenlő. A leggyakrabban hivatkozott sze-211

Next

/
Thumbnails
Contents