Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-23 / 8029. szám
A finnugor származástan - mondják a történeti érvek - mesterségesen ránk erőszakolt idegen elmélet. Célja csupán valódi identitásunk szétzúzása, nemzeti tudatunk megzavarása. A magyar valójában keleti eredetű nép, rokonságban - az argumentumok itt meglehetősen szabadon szárnyalnak - a hunokkal, a sumérokkal, a mezopotámiaiakkal, az indiaiakkal, a japánokkal van. A lényeg: a nyugatival szemben a keleti-ázsiai eredet és a Kárpát-medencebeli őshonosság. A genetikát egy japán professzor - a III. Nagy Szittya Világkongresszuson elhangzott - előadása képviseli, mely olyan fontosnak minősül, hogy a Hunnia és a Szent Korona egyaránt beszámol róla. A génvizsgálatok azt mutatják - mondja ez -, hogy a magyar népesség a mongoloid népekkel áll rokonságban. A Szent Korona szerkesztőjének ehhez fűzött kommentárja: ez „a világszínvonalú csúcstechnológiára épült tudományos kutatás" megcáfol minden, a „nemzeti identitás lejáratását” célzó, „magyarellenes koncepciót”, amely szerint a magyar „genetikailag kevert nép” lenne. (SZ, II. 34. 6.) A magyarság igenis fajilag homogén, tiszta nemzet, mely változatlanul őrzi ázsiai eredetét. A címszavak összegezve tehát: keleti származás, őshonosság a Kárpát-medencében, érintetlen tisztaságú fajiság. 2. 2. 2. Középkor. A korszakról nincs összefüggő kép, motívumok tűnnek fel csupán. A három legfontosabb: a szentkoronatan, Szent István és Mátyás. Mindhárom „üzen" valamit. A szentkoronatan az államberendezkedés premodern ideológiája. A szuverenitás forrását nem a népfelségben jelöli meg: egy ősi, pogány alapú, a nemzeti létet jelképező szakrális szimbólumban. Szent István az ezeréves magyar államiság megteremtője. Úgy csatolja az országot Európához, hogy egyben kereszténnyé is teszi. Mátyás a magyarság birodalmának kiépítője, „egy erős, központosított magyar birodalom keménykezű” (SZ, II. 12 2) létrehozója. Tehát premodern, keresztény, birodalmi Magyarország. 2 2 3. A két háború közötti korszak. A tendencia egyértelmű: az „úri Magyarország” rehabilitálása. Egy nyugati magyar újságírótól interjúsorozat olvasható emigráns arisztokratákkal. A fő mondanivaló - a kommunizmus szidalmazása mellett - a Horthy-korszak tradicionális egyenlőtlenségeinek, hierarchikus társadalmának védelme. A magyar nemesről megtudjuk: elsősorban nem kizsákmányoló földesúr volt, hanem mély felelősségtudat hordozója, aki „ezer esztendőn keresztül tartotta életben a népet és a hazát” (SZ, II. 18. 4.) - méltányos lenne így tehát, hogy újra használhatók legyenek a nemesi előnevelt, méltó' ságok, címek. Felhívás érvel amellett, hogy vissza kell állítani a Vitézi Rendet, ezt „az ezeréves történelmi múlt alapjára épült”, „nemes értelemben vett demokratikus jellegű” (SZ, IL 31. 3.) szervezetet. Azaz: premodern, hierarchizált „úri világ”. 2 2 4. 195á Az egyik leggyakrabban idézett történelmi dátum. Megidézik történetfilozófiai elmélkedésben, publicisztikában, politikai szónoklatban és történeti igényű tanulmányban, könyvrészletben. Az értelmezés kettős célú: 56-ot nemzeti szabadságharccá redukálni egyrészt, a politikai elitek „manipulációival” szemben az „utca emberének”, az „egyszerű forradalmárnak” a szerepét abszolutizálni másrészt. 1956: csak és kizárólag nemzeti szabadságharc. „1956 októberében egy szétszaggatott, megtizedelt, megalázott nemzet emelte föl fejét, s törte össze egy világbíró őrület ránk rakott bilincseit.” (H, 1. 52) 1956 „csodájában” a „nemzet törzsöké” állt talpra. (H, 10. 43.) A nemzeti forradalom árnyékában elvész 1956 két másik forradalma: a liberális és a szocialista. Nincs szó a polgári szabadságintézmények (újra)teremtéséről, elhallgattatnak a szocialista jellegű politikai-gazdasági követelések. A hangsúly kizárólag az idegenek elnyomta nemzet szabadságküzdelmére helyeződik. Azután: 1956 ügyében szembekerülnek a politikai elitek és a cselekvő tömegek. Eltűnik a forradalmat előkészítő reformkommunisták szerepe, elhalványodnak az újjászerveződött pártok képviselői. 1956: csak és kizárólag a „tömegnek”, a „pesti srácoknak” az akcióival lesz egyenlő. A leggyakrabban hivatkozott sze-211