Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-23 / 8029. szám

mánypárti képviselőknek tömegével módosítóinál'tványokat benyújtani a kormány javaslataihoz, nem kellett volna interpellálniuk saját minisztereiket, nem kellett volna minden alkalommal élniük többségükkel mind a bizottságokban, mind a plénumon, nem kellett volna mereven elzárkózniuk paritásos vizsgálóbizottságok kiküldésétől, nem kellett volna újra meg újra gyűlöletfélórákat rendezniük. Akkor hatékonyabban működhetett volna a parlament

Konszenzushoz nem kell parlamenten kívüli tárgyalás, jó arra a parlament is. Sőt a parlament jó rá igazán: a bizottsági munkája támaszkodó, körültekintő parlamenti munka alkalmasabb a jó, végiggondolt konszenzus kialakítására, mint a kapkodó hatpárti tárgyalás Hogy hova vezet az olyan hatpárti egyeztetés, amelyen sürget a határidő, és az én itt engedek, te ott engedsz elv szerinti vásári alkudozás folyik, azt jól mutatja az önkormányzati törvény fővárosra vonatkozó átgondolatlan rendelkezéseinek példája.

A kormánykoalíció azonban nem törekedett konszenzusra a parlamentben - miért törekedne arra a hatpárti tárgyaláson? Attól tartok: ahhoz, hogy a kormánypárti vezetők elfogadják a konszenzus Fidesz által javasolt stratégiáját, továbbá ahhoz, hogy pártjaikban olyan viszonyokat alakítsanak ki, hogy azok alkalmassá váljanak a Fidesz által javasolt paktumra, ugyanúgy szükség van egy, a taxisblokádhoz hasonló újabb traumára, mint ahhoz, hogy a második variáns, a kormánytöbbség felbomlása és egy új többség kialakulása be kővetkező essék.

Ha a kormánykoalíció mégis belemegy a Fidesz javasolta tárgyalásba, akkor anélkül megy bele, hogy igazából azt akarná, amire a Fidesz-javaslat irányul. Valószínűvé teszi ezt az a mód, ahogyan a kormány először egyetértő nyilatkozatot bocsátott Id, majd a miniszterelnök ennek értékéből sokat levonó interjút adott Megeshet tehát, hogy az ellenzék konszolidálja ugyan a kormányt, de nem ér el változást annak politikájában, javítva az ország gazdasági és politikai stabilizációjának esélyeit Abból, amit fideszes forgatókönyvként javasoltak, az alkudozás nyomán pillanatok alatt kormánykoalíciós forgatókönyv lesz.

Faltétól«» Igen

Milyen alapon dönthetünk ezek után, hogy az SZDSZ-törekvés vagy a Rdeszjavaslat-e az ígéretesebb? Mindkettő bizonytalan feltevésekre épül, mindkettő tele van kockázattal. Az elmondottak szerint talán nehezebben indulhatunk el az SZDSZ-es forgatókönyv alapján, viszont nagyobb az esélyünk a valóságos kibontako zásra.

Mindamellett érdemes még egy szempontot tekintetbe venni. A jelenlegi politikai válság végső okaként a gazdasági helyzetet, közvetlen okaként pedig a kormánykoalíció politikáját jelöltem meg. Mindenki tudja azonban, hogy az általános kiúttalansági érzésnek még egy fontos forrása van: az, hogy a közvélemény az ellenzéktől is hiába vár meggyőző alternatívát Ennek egyik oka a heves rivalizálás a liberális ellenzék pártjai között Mérlegelnünk kell: vajon nem érdemes-e vállalni a Fidesz-javaslat támogatását, ha így ez mérsékelhető. Azt gondolom: igen.

Ugyanakkor igyekezni kell mérsékelni a javaslatban rejlő kockázatot, annak veszélyét, hogy a fideszes forgatókönyv átmenjen kormánykoalíciós forgatókönyvbe. Világossá kell tenni, hogy az együttműködés fejében hatalmának milyen korlátozását kívánjuk a kormánytól. Orbán Viktor erre nem tért Id. Pedig feltétel nélkül nem volna helyes belemenni a megegyezésbe.

Ha egyszer a javaslat konszenzusos törvénykezést kíván, akkor tegye ezt következetesen. Akkor nem vonhatja ki ez alól s döntheti el többségi alapon a tulajdonviszonyok újrarendezését sem. Ez esetben viszont elvárható, hogy - mint azt a szabad demokrata frakdó javasolta - a kormányzat vonja vissza a kárpótlási törvényjavaslatot Ehhez a feltételhez akár a tárgyalások megkezdését is köthetjük.

Ha egyszer a kormány az ellenzékkel egyeztetett program végrehajtásáért felelős, akkor az ellenzék nem zárható ti teljesen a kormány személyi döntéseiből sem. Célszerű ezért helyreállítani azt a lehetőséget, hogy a parlamentben bizalmatlansági indítványt nyújtsanak be az egyes miniszterek és politikai államtitkárok, valamint a nagykövetek ellen. Célszerű továbbá rögzíteni: a tisztségviselők kinevezésekor a kormány csak kivételesen és alapos indoklás mellett térhet el javaslattevő, véleményező testület (országgyűlési bizottság, megyei közgyűlés) ajánlásaitól.

Ha egyszer a javaslat egyeztetett kormányprogramot kíván kialakítani, és elvárja, hogy az ellenzéki pártok kívülről támogassák a kormányt, akkor ez azt jelenti, hogy felfüggesztik a parlamenti já■ tékszabályokat Ezt viszont csak korlátozott időre szabad megtenni, semmiképpen sem hároméves időszakra. A tervezett megállapodás tehát azt is kimondhatná, hogy lerövidítik a parlament mandátumát, és például 1992 tavaszára előrehozzák a következő választásokat Elvégre Spanyolországban sem működött négy évig az első szabadon választott parlament