Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)
1991-04-03 / 8015. szám
Népszava, 1991. március 27 12 Vr%zrlrrzlríi*r a hadsereg működéséi? Hétezer^ katonatisztei n tjugd igaznak Tavaly tavasszal, az új honvédelmi vezetés debütálásának legelején két figyelemre méltó szándék fogalmazódott meg. Az egyik: egyenruhás állampolgárrá kell tenni a katonát, hogy ugyanannyi joga legyen, mint bárki másnak e hazában. A másik: a pártsemleges honvédség elvének gyakorlattá tétéle. A jelenlegi információk azonban arra utalnak, valami más van kialakulóban. ©EXKL A pártsemlegesség kialakítása érdekében az alakulatok politikai tisztjeit vagy nyugdíjazták, vagy végzettségüknek megfelelő beosztásba helyezték. Ez az indokolt „lefejezés" tudomásunk szerint jó néhány száz tisztet érintett. Ezt a békát a honvédség lenyelte, hiszen a „tisztáldozat”. a személyes kiábrándultság eseteivel együtt hozzátartozott egy új arculatú, új mentalitású hadsereg kialakításához. Egy, a miniszterrel készült interjúban, amely 1990. december hetedikén jelent meg a Népszabadságban, Für Lajos azt nyilatkozta, hogy a honvédelmi kiadások csökkentett támogatása miatt két megoldás közül választhatnak. Vagy az elengedhetetlen beszerzéseket csökkentik, vagy a hivatásos állomány létszámát. Mim mondotta, ez utóbbihoz nem szeretnének hozzányúlni. Állítása indoka: „Ha it! valamilyen durva beavatkozással hibát követünk el, a jóvátétel hosszú időt igényelne,. hiszen egy tiszt kiképzése legalább négy esztendő." Az idén, év elején úgy intézkedett a miniszter, ami parancs formájában jutott el az alakulatokhoz, hogy az 55. életévüket betöltött katonatiszteket nyugdíjazni kell. TFolytatás a 3. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) Erről egyébként egy szóvivői tájékoztatón is szó esett, mondván, az említett korcsoport jelentéktelen hányada a tisztikarnak. Információnk szerint a parancs záradéka kimondja: a nyugdíjazásokat nyár elejéig be kell fejezni, ■ és a személyi állomány 1993 végéig tervezett leépítése í 1991 végére módosul. Egyéb hírforrásból tudjuk, a jelzett intézkedéseken kívül második lépésként azt szorgalmazzák a HM vezetői, hogy az 50—55 év közöttiek is men, jenek ngyvgdíjba. Belső körök számításai szerint az előrehozott létszámleépítés öszszességében mintegy hétezer . tisztet fog érinteni. Tudomásunkra jutott, hogy 1 az intézkedés kiterjed a honvédségi kórházak orvosi karára, valamint a katonai oktatási intézmények tiszti ál, lományára is. Dr. Hideg Já- 1 nos orvos vezérőrnagy, egészségügyi szolgálatfőnöktől sze- 1 rettük volna megtudni, igaz-e, hogy az intézkedés a katonai orvosi kar jelentékeny részét, sőt legjavát érinti. A vezérőrnagy a beszélgetéstől elzárkózott, csupán annyit i közölt, hogy tudomása szerint a parancsból kivették az orvosokat. A parlament honvédelmi bizottsága elnöke, Balogh György elmondta, a .HM tisztilétszám-leépítésérek ügyével nem foglalkoztak, nem is Illetékesek, egy orvos ezredes hozzájuk írt leveléből és a »ajtóból értesültek az intézkedésről, ami az elnök szerint érthető és indokolt lépés. Egyébként pedig a létrehozott különbizottság, amely az 55 éven túl is maradni aíkarók kérelmének elbírálásával foglalkozik Raffay Ernő politikai államtitkár vezetésével, garancia arra, hogy a profi tisztek ne kerüljenek nyugdíjba. A Zrínyi Miklós Katonai Akadémia vezetője, Simon Sándor altábornagy kérdésünkre azt válaszolta: „Mi katonák vagyunk, és megértettük a miniszter úr parancsát." A kategorikus kijelentéshez csupán annyit fűzött, hogy vannak olyan 59—60 éves egyetemi 'tanáraik, akiknek az elküldését nagyon nehéz lenne indokolni. Ügy véli, nem az elküldendő 20—25 fős stáb száma az érdekes, hanem, hogy kik ezek és mit érnek. Egyébként 6 és helyettese, dr. Bokor Imre — akit tavaly ősszel rehabilitáltak — „elvileg” ugyancsak érintett A többi között az iránt akartunk érdeklődni Lörincz Kálmán al tábornagynál, hogy szerinte a tisiti állomány most folyó leépítése nem veszélyezteti-e a hadsereg működőképességét. Tudomásunkra jutott ugyanis, hogy az intézkedések hatására a tisztek saját egzisztenciális problémáikkal vannak elfoglalva, következésképpen a fenti hatalmi harcot hovatovább egy lenti szétzilálódás egészíti ki, ami finoman fogalmazva nem éppen kívánatos jelenség az ország szempontjából. Az altábornagy úr üzenetében nem vitatta a kérdések fontosságát, de úgy vélte, nem aktuális most beszélni ezekről. Mint megtudtuk, Lörincz altábornagy is tagja annak a bizottságnak, amelyet Raffay Ernő vezet. A múlt pénteken a tárca vezetése — a miniszter és az államtitkárok — az újságírók egy csoportjával találkozott. Itt hangzott el, hogy szükségtelen kettőzést jelent a vezérkar és a honvédség parancsnokságának intézménye. A Népszabadság tegnapi számában reflektált az ügyre Mécs Imre, a szabaddemokraták ügyvivője, a parlament honvédelmi bizottságának alelnöke, aki a tárca kezdeményezését a fennálló alkotmányos rend megsértése próbálkozásaként minősítette. S kijelentette azt is, a feladatok szabják meg, milyen irányítási rendszerre van szükség. Enélkül nem lehet eldönteni, hogy egy vezérkari szervezet vízfejnek tekintendő-e vagy sem. Mécs szerint arra viszont alkalmas a döntés, hogy hozzájáruljon a fegyveres erők demoralizálásához. (Szabó)
