Hungarian Press Survey, 1991. április (8014-8033. szám)

1991-04-22 / 8028. szám

Németország lett az első számú gazdasági partner Piacváltás keletről nyugatra' , i ..... v Az utóbbi időben számos meg­alapozatlan híresztelés látott nap­világot, amelyek a keleti kereske­delem visszaesésére hivatkozva megkérdőjelezték a gazdaság al­kalmazkodóképességét, sőt, kéte­lyeket támasztottak az ország fi­zetőképességével kapcsolatban is. Egyebek között ezeknek a néze­teknek a cáfolatául is szánta teg­napi sajtótájékoztatóját a külke­reskedelmi áruforgalom első ne­gyedévi alakulásáról Kádár Béla, a nemzetközi gazdasági kapcsola­tok minisztere. A katasztrófa­­próféták nem jól próféciának — állapította meg a tárca vezetője — a gazdaság nem roppant össze, sőt, az erportoffemiva egyelőre topább folytatódik. A keleti kereskedelem első ne­gyedévben mutatkozó 60 százalé­kos visszaesése valóban draszti­kusnak mondható. Hogy ennek hatása nem volt súlyosabb, az a dollárkivitel jelentős, mintegy 40 százalékos bővülésének köszönhe­tő. Ezen belül a konvertibilis el­számolású országokba irányuló kivitel 90 százalékkal nőtt, mi­közben a volt KGST-országokba menő export S3 százalékkal visz­­szaesett, s Így immár a magyar ki­vitelnek csak a 12 százalékát teszi ki. Jól Jellemzi a helyzetet, hogy « kétmilliárd dollár nagyságú ki­vitelből a Szovjetunió részesedé­se mindössze 85 millió dollár. Az erőteljes exportbővülés 40 százalékos dollárimport-növeke­­kedéssel párosult. Mindennek ere­­dőjeképpen ebben a viszonylatban 200 millió dolláros aktívum ala­kult ki. Az importban is erőteljes piacváltás figyelhető meg, a dol­lárelszámolású behozatal növeke­désén belül ugyanis — miközben a fejlett régióból érkező termé-, kék értéke több mint kétszeresé­re nőtt az előző évi első negyed­évben megfigyelhetőnek — a ke-j let-európal térségből származó’ import a felére esett vissza. A még 3 létező rubelelszámolású forgalom­­j ban a 360 millió rubeles export és l a 320 millió rubeles import kü­­| lönbözeteként 40 milliós kiviteli többlet mutatkozik az első ne­gyedévben. Mára Magyarország első számú külkereskedelmi partnerévé egy­értelműen az egységes Németor­szág vált, körülbelül a forgalom egynegyede Jut Ide. Kivitelünk az első negyedévben 63 százalékkal bővült ebbe az országba. Összességében a kép tehát biz­tató, ám Kádár Béla mindenkit óvott attól, hogy előre igvék a ■ medve bőrére, • Jelentőségükön felül értékelje az első három hó­nap eredményeit. A számadatok senkit ne töltsenek el túlzott biza­kodással, már csak azért sem, mert — azon túl, hogy előzetes adatok­ról van szó — a statisztikai szisz­témaváltás miatt az Idei számok csak bizonyos korrekciókkal ha­sonlíthatók össze a tavalyi muta­-áökkal. Arról van szó ugyanis, hogy a korábbi időszakban a vál­lalatok maguk deklarálták külke­reskedelmi adataikat, s ebben an­nak a lehetősége Is benne volt, hogy a rájuk rossz fényt vető ada­tokat nem, vagy csak késedelme­sen, illetve manipulálva Jelentet­ték be. Az Idei évtől kezdődően a rendszer megváltozott, amikor az áru átlépi a határt, az adat azon­nal beérkezik. A számbavétel te­hát teljes körűbb, ám az összeha­sonlíthatóság nem teljesen megol­­dott. Ezen a technikai problémán kí­vül óvatos optimizmusra int az eredmények értékelésekor számos olyan tényező, amely kérdésessé teszi a sikerek megismételhetősé­gét. Igv például az exportoffenzí­va első negyedévi fennmaradását nagyban magyarázza, hogy a vál­lalatok — az év végére kalkulált, aztán az idei év legelején be Is következett forintleértékelésre számítva — halasztották szállítá­saikat. így a most kiment árutö­megnek egy jelentős része azonos azzal az árumennyiséggel, amely­nek tavaly év végén kellett volna elhagynia az országot. Itt tehát egy egyszeri eltolódásról van szó. Ugyancsak átmeneti segítője volt a kivitelnövekedésnek a múlt évi exportpáiyázati rendszer, amely­nek hatása még most is érződik, ám ennek utánpótlása — a haté­kony exportösztönzés — egyelőre még nem megoldott. Űj erőfor­rást jelentett az is, hogy ebben az esztendőben már mintegy tizenöt­ezer cég lépett fel „külkereske­dőként”, ennyien keresték a mód­ját, hogy minden mozgósítható árualap kijusson a konvertibilis piacokra. Diplomáciai oldalról is sikerült megtámogatni az offen­­zívát, s ugyancsak éreztette pozi­tív — s remélhetőleg nem átmene­ti — hatásét az importliberalizá­ció «lért foka: a bejövő fejlett technológia növelte a gazdaság versenyképességét, s piacképesebb áruk előállítását tette lehetővé. A szerencsés külső körülmények között érdemes megemlíteni, hogy Európa német nyelvű országai eb­ben a negyedévben is dinamiku­san fejlődtek, s döntő szerepük miatt — Németország, Ausztria és Svájc a magyar kivitel egyhar­­madát veszi fel — érezhető azi­­vóhatást fejtettek ki a hazai ex­ortra. összességében tehát, ha reálisam értékeljük a helyzetet, annyit mondhatunk, hogy « piacváltás, vagy legalábbis a keleti kereske­delem visszaszorulása nagyrészt már mögöttünk áll, a legkritiku­sabb időszakot, úgy tűnik, átvé­szeltük, ám a most elért siker még nem olyan szikla — fejezte be tá­jékoztatóját Kádár Béla —, amelyre katedrálist lehetne építe­ni... (tsuborl)

Next

/
Thumbnails
Contents